A 2007-ben felvettek általános elemzése

A második évezred első éveiben évente kb. százezer fiatalt nyert felvételt hazai felsőoktatási intézményekbe. 2007-ben öt jelentkezőből durván négy, vagyis összesen 81 264 fő járt sikerrel és kezdheti meg idén tanulmányait valamelyik egyetemen vagy főiskolán, legtöbbjük nappali alapképzésben.

1. A felvételi statisztikák általános tapasztalatai

A második évezred első éveiben évente kb. százezer fiatalt nyert felvételt hazai felsőoktatási intézményekbe. Ez a szám - csökkenő jelentkezői létszám mellett - nagyjából négyötödére csökkent az utóbbi években. 2007-ben öt jelentkezőből durván négy, vagyis összesen 81 264 fő járt sikerrel és kezdheti meg idén tanulmányait valamelyik egyetemen vagy főiskolán. (Az eredmények a normál felvételi eljárás során bejutott hallgatókra vonatkoznak és nem tartalmazzák a később meghirdetett pótfelvételin és a keresztféléves képzésre bejutottak adatait.)

Továbbra is a jelentkezők döntő többsége (91,2 százalék) élt azzal a lehetőséggel, hogy egyszerre több intézményt, illetve szakot is megjelölt a jelentkezési lapján. Sőt, négyötödük kettőnél több helyre is felvételizett (79,6 százalék). A felvételi statisztikák azonban azt mutatják, hogy a jelentkezők többsége "túlbiztosította" magát, hiszen többségüket (61,1 százalék) az első helyen megjelölt intézménybe és szakra vették fel. Közel minden ötödik jelentkező azonban a második helyen megjelölt egyetemen vagy főiskolán kezdheti meg tanulmányait (19,2 százalék). Emellett minden tizedik diák a harmadik helyen (9,7 százalék), és hasonló arányban a negyedik vagy sokadik helyen megjelölt intézményben, szakon kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait (11,1 százalék).

Hányadik helyen vették fel? (2007)

N= 81 264

A magyarországi felsőoktatásra továbbra is jellemző a nagyfokú differenciáltság, ami a különböző képzési és finanszírozási formák, illetve tagozatok kínálta lehetőségekben is testet ölt. Ma már a köztudatban is egyre inkább megerősödik az a kép, hogy az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők jelentős részét nem csak a középiskolából frissen kikerült, vagy az érettségi megszerzése után néhány évig rendszeres "bejutási kísérleteket" végző fiatalok, hanem a magukat folyamatosan tovább képezni akaró, a munka mellett felsőoktatási tanulmányokat vállaló vagy éppen a szakmai képzést más szakkal kiegészíteni tervező, esetleg teljesen pályát módosító fiatalok-idősebbek teszik ki. A sikeres felvételi vizsgázók eltérő képzési jellemzői és igen vegyes társadalmi összetétele is megerősítik ezt a képet.

2. A felvettek többsége nappali alapképzésben kezdi meg tanulmányait

A felvételt nyertek különböző képzési formákban, tagozatokon és finanszírozási formákban kaptak lehetőséget felsőoktatási tanulmányokra. A jelentkezési statisztikák idén is azt mutatták, hogy a nappali képzésen túl - amelyet nagyrészt az adott évben érettségizők választanak - az egyéb tagozatok is igen népszerűek. A jelentkezők több, mint egynegyede nem nappali képzést jelölt meg első helyen. Ezen belül is elsősorban a levelező képzést kell kiemelnünk, hiszen a nappalitól eltérő tagozatot választók közül szinte mindenki ezt jelölte meg idén, ám még ennél is nagyob a ténylegesen ezen a tagozaton tanulmányaikat megkezdő első évesek diákok aránya (28,0 százalék). Ezzel szemben azonban a nappali képzésre négy százalékkal kevesebben jutottak be (68,3 százalék), mint amennyien szerettek volna, ám még így is ez a tagozati forma dominál. A régen igen népszerű esti tagozat aránya elenyésző (1,2 százalék), mint ahogy a levelezőhöz hasonló oktatási formának tekinthető, sokak szerint nagy jövő előtt álló távoktatásnak is (2,5 százalék).

A különböző tagozatokra felvettek aránya (2007)

N=81 264

Képzési forma tekintetében az alapképzés, illetve az osztatlan képzés a meghatározó mind az első helyes jelentkezések, mind a felvettek között, sőt, az utóbbi évek tendenciáit vizsgálva egyre inkább háttérbe szorul a többi képzési forma: a felvettek döntő többsége, 85,9 százaléka ebben a képzési formában kezdi meg tanulmányait. Mindezen adatok természetesen a felsőoktatás képzési struktúrájának nagyléptékű átalakítása (pl. kétszintű képzés bevezetése) fényében értelmezendők, amely a diplomás képzést vagy a kiegészítő alapképzést is érinti, és ezeken a területeken átmenetileg valószínűleg csökkenti a jelentkezéseket. Ennek is köszönhetően lényegesen kevesebben kerültek be kiegészítő alapképzésre (3,9 százalék), illetve diplomás képzésre (2,9 százalék).

Érdemes külön felhívni a figyelmet a felsőfokú szakképzésre, amelyet az utóbbi években egyre nagyobb arányban választottak a fiatalok: idén 4,0 százalék jelölte meg első helyen, ám a felvettek között még ennél is nagyobb az arányuk, 6,6 százalék.

A különböző képzési formákra felvettek aránya (2007)

N=81 264

Igaz ugyan, hogy viszonylag sokan jelöltek meg első helyen költségtérítéses képzést a jelentkezési lapjukon (21,2 százalék), ám a jelentkezők nagy többsége - érthető okokból - államilag támogatott képzésben szeretett volna részt venni. A "pénzes" képzést megjelölők száma és aránya folyamatosan csökkent az utóbbi években. Ha a bejutási eredményeket nézzük, akkor az intézmények számára pozitívabb, a diákok számára viszont negatívabb a helyzet: mindössze 59,6 százalék azon új elsőévesek aránya, akik államilag támogatott képzésben tanulhatnak 2007 őszétől. A felvettek 40,4 százalékát kitevő, költségtérítéses helyre bekerülők között sokan vannak ugyan, akik eleve vállalták a folyamatos térítést, illetve azok, akik másoddiplomások, és ezért kell fizetniük, de jelentős azok aránya is, akik első helyen államilag támogatott képzésre szerettek volna bekerülni, ám felvételi eredményeik alapján ez nem sikerült.

A felvettek megoszlása finanszírozási forma szerint (2007)

N=81 264

3. A felvételi sikerességet nem befolyásolja az életkor

Az adatok első megtekintésére is látszik, hogy életkor tekintetében nincs különbség a jelentkezők és a felvettek között: az átlagéletkor mind a két csoportban pontosan ugyanannyi, azaz 22,3 év, ami viszont csökkenést jelent az előző évekhez képest (2006-ban, 22,9 év, 2005-ben 23,5 év volt ez a mutató). Ha részletesebben megvizsgáljuk az egyes korcsoportok szerinti megoszlást, akkor is szinte teljesen megegyező adatokat kapunk. Ennek ismeretében tehát azt mondhatjuk, hogy a felvételi sikeresség szempontjából általánosságban nincs semmi jelentősége annak, hogy ki hány éves vagy mikor érettségizett - igaz, bizonyos szakokon nyilván kimutatható, hogy a fiatalabb vagy éppen az idősebb korosztály tudott felmutatni jobb eredményeket.

A jelentkezőkhöz hasonlóan a felvettek között is magas az idősebb korosztály aránya. A táblázatból látható, hogy pl. minden tizedik felvett a 28-35 éves korosztályból kerül ki. A tendencia ennek ellenére már évek óta egyértelmű: az összjelentkezői és felvett létszámon belül folyamatosan nő a frissen érettségizettek aránya. A második táblázat adatai szerint az idei első éves egyetemi és főiskolai hallgatók majdnem fele 2007-ben érettségizett, vagyis a középiskolai padsorokból kerül át az egyetemi-főiskolai előadótermek egészen új világába.

A kilencvenes években a felsőoktatási expanzió egyik "kísérő" jelenségeként a hallgatókon belül növekedett a nők aránya. Ez a növekedés az utóbbi néhány évben megállt, amit már a jelentkezési statisztikák adatai is sejtettek. A felvettek elemzése csak még jobban megerősíti ezt a képet, hiszen további egy százalékkal csökkent a nők túlsúlya az idei első évfolyamokon. Ennek ellenére azonban még mindig többségben vannak a gyengébb nem képviselői, hiszen a felvételt nyertek 55,9 százaléka nő.

A felvettek nemek szerinti megoszlása 2007-ben

N=81 264

Érdemes megemlíteni, hogy az állampolgárság sem befolyásolta érdemben a felvételi sikerességet, hiszen a jelentkezésekhez hasonlóan a felvettek döntő többsége (97,2 százalék) is magyar állampolgár. Emellett sok szlovák (619 fő, 0,8 százalék), román (494 fő, 0,6 százalék), szerb (269 fő, 0,3 százalék), ukrán (204 fő, 0,3 százalék) kezdi meg tanulmányait magyarországi felsőoktatási intézményben, de hozzájuk hasonlóan nyilván annak a 12 horvát, illetve 5 szlovén diáknak is a többsége magyar nemzetiségű. Megemlítendő, hogy 187 (0,2 százalék) olyan új első éves hallgató tanul majd nálunk, aki nem a szomszédos országok, hanem egyéb európai vagy amerikai (sőt: néhány esetben ázsiai) államok lakója.

4. A nyelvvizsgával rendelkezőknek jobb az esélyük az bejutásra

A jelentkezőkön belül évek óta folyamatosan nő a gimnáziumban (vagy kéttannyelvű gimnáziumban) érettségizők aránya. 2007-ben először elérte a hatvan százalékot (59,9 százalék) a hazai gimnáziumban középfokú bizonyítványt szerzők aránya. A sikeres felvételit tetteken belül ez az arány tovább növekedett, és már lassan a kétharmadot is kiteszi (62,8 százalék). Ez ugyanakkor azt is mutatja, hogy általában valamivel jobb esélye van a gimnáziumban érettségi vizsgát tett diákoknak a felvételin. Ezzel szemben a szakközépiskolában érettségizetteknek (az összes első éves 33,2 százaléka tartozik ide) kisebb az esélyük, de hangsúlyozzuk: a felvételi sikeresség kapcsán tapasztalható különbségek nagyon kicsik, messzemenő következtetéseket nem szabad levonni belőlük. A technikumban (0,9 százalék), a dolgozók középiskolájában (1,1 százalék) és a külföldi középiskolában (1,5 százalék) tanulók viszont úgy tűnik, egyenlő eséllyel pályázhatnak a felvételin, az eredmények alapján nincsenek semmilyen hátrányban a gimnáziumban érettségizőkhöz képest.

Már a széles közvélemény számára is közhely, és a jelentkezési többletpontokra vonatkozó szabályok is mutatják a nyelvtudás fontosságát. Egyes népszerű, illetve magas követelményeket támasztó szakokon a rendkívül magas ponthatárok miatt eleve csak olyan jelentkezőnek volt esélye, aki legalább egy vagy két nyelvvizsgával rendelkezett.

Nem véletlen, hogy a jelentkezők körében a pluszpontokat jelentő közép- és felsőfokú nyelvvizsgát megjelölők aránya, ha nem is jelentősen, de folyamatosan növekszik. Idén 35,6 százalék volt a középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya. A sikeres felvételit tett fiataloknak azonban már közel fele, 49,0 százaléka kapott rendelkezett államilag elismert nyelvtudással, és kapott ezért többletpontot a felvételi eljárás során. Érdekesség, hogy a leggyakoribb nyelvvizsgatípus, a középfokú C nyelvvizsgával bírók aránya ugyanaz, mint a jelentkezőkön belül, ám a középfokú B (6,5 százalék) és a felsőfokú C (11,6 százalék) lényegesen magasabb. Ez utóbbi különösen feltűnő adat, hiszen azt mutatja, hogy minden tizedik felvételt nyert első éves hallgató a legmagasabb szintű nyelvvizsgával rendelkezik.

* Ha valaki több nyelvvizsgával is rendelkezik, minden esetben a magasabb szintű nyelvvizsga bizonyítványt vettük figyelembe.