A 2007-ben felvettek általános elemzése
| 1 2 3 4 |
előre »
|
A második évezred első éveiben évente kb. százezer fiatalt nyert felvételt hazai felsőoktatási intézményekbe. 2007-ben öt jelentkezőből durván négy, vagyis összesen 81 264 fő járt sikerrel és kezdheti meg idén tanulmányait valamelyik egyetemen vagy főiskolán, legtöbbjük nappali alapképzésben.
1. A felvételi statisztikák általános tapasztalatai
A második évezred első éveiben évente kb. százezer fiatalt nyert felvételt hazai felsőoktatási intézményekbe. Ez a szám - csökkenő jelentkezői létszám mellett - nagyjából négyötödére csökkent az utóbbi években. 2007-ben öt jelentkezőből durván négy, vagyis összesen 81 264 fő járt sikerrel és kezdheti meg idén tanulmányait valamelyik egyetemen vagy főiskolán. (Az eredmények a normál felvételi eljárás során bejutott hallgatókra vonatkoznak és nem tartalmazzák a később meghirdetett pótfelvételin és a keresztféléves képzésre bejutottak adatait.)
Továbbra is a jelentkezők döntő többsége (91,2 százalék) élt azzal a lehetőséggel, hogy egyszerre több intézményt, illetve szakot is megjelölt a jelentkezési lapján. Sőt, négyötödük kettőnél több helyre is felvételizett (79,6 százalék). A felvételi statisztikák azonban azt mutatják, hogy a jelentkezők többsége "túlbiztosította" magát, hiszen többségüket (61,1 százalék) az első helyen megjelölt intézménybe és szakra vették fel. Közel minden ötödik jelentkező azonban a második helyen megjelölt egyetemen vagy főiskolán kezdheti meg tanulmányait (19,2 százalék). Emellett minden tizedik diák a harmadik helyen (9,7 százalék), és hasonló arányban a negyedik vagy sokadik helyen megjelölt intézményben, szakon kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait (11,1 százalék).
Hányadik helyen vették fel? (2007)
N= 81 264
A magyarországi felsőoktatásra továbbra is jellemző a nagyfokú differenciáltság, ami a különböző képzési és finanszírozási formák, illetve tagozatok kínálta lehetőségekben is testet ölt. Ma már a köztudatban is egyre inkább megerősödik az a kép, hogy az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők jelentős részét nem csak a középiskolából frissen kikerült, vagy az érettségi megszerzése után néhány évig rendszeres "bejutási kísérleteket" végző fiatalok, hanem a magukat folyamatosan tovább képezni akaró, a munka mellett felsőoktatási tanulmányokat vállaló vagy éppen a szakmai képzést más szakkal kiegészíteni tervező, esetleg teljesen pályát módosító fiatalok-idősebbek teszik ki. A sikeres felvételi vizsgázók eltérő képzési jellemzői és igen vegyes társadalmi összetétele is megerősítik ezt a képet.
- 1. A többség az első helyre bekerült
- 2. A legtöbben nappali képzésen
- 3. Nő az érettségi évében felvételizők száma
- 4. Nyelvvizsgával könnyebb a felvételi
