Gyorsjelentés a 2016-os általános eljárás felvettjeiről II.
2016.09.23A sikeres felvételizők közel kétharmada alap- és osztatlan mesterképzésben kezdhette meg tanulmányait szeptember elején, a legtöbben valamely gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon.
A több mint 111 ezer jelentkező közel kétharmada alapképzésre, közel 10 százalékuk pedig osztatlan mesterképzésre nyert felvételt 2016 júliusában.
Az alap- és osztatlan mesterképzések közül a legtöbben, 9464-en gazdaságtudományok képzési területre kerültek be, ami 12 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Ennél is nagyobb az emelkedés a pedagógusképzésben: 18 százalékkal többen, 6904-en nyertek felvételt. Mindez összefüggésben van az osztatlan tanárképzés, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus és tanító szakos alapképzések növekvő létszámaival. Ezzel a pedagógusképzés lett a harmadik legnépesebb terület, a második legnépesebb pedig a (tavalyi első) műszaki.
Szintén nőtt a felvettek száma az informatika és a természettudomány képzési terület alapszakjaira, ugyanakkor néhány százalékkal kevesebb a hallgató a sporttudomány, a közigazgatási, rendészeti és katonai, valamint a művészet képzési területeken.
Alap- és osztatlan mesterképzésekre felvettek száma, képzési területenként
(minden munkarend és finanszírozási forma)
 |
Ami az intézményeket illeti, a legtöbb jelentkezőt idén is Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel alap- és osztatlan mesterképzésre – a fővárosi egyetem tudhatja magáénak nagyjából minden nyolcadik erre a képzési szintre felvett hallgatót. Az ELTÉ-t a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem követi a képzeletbeli dobogón.
A felvettek létszáma alapján kialakított intézményi rangsor első tíz intézménye közül szinte minden egyetem növelte felvett hallgatóinak létszámát tavalyhoz képest, a legnagyobb mértékben a győri Széchenyi István Egyetem. A Szent István Egyetemnél látható 53%-os létszámnövekedés és a Budapesti Corvinus Egyetem 23%-os csökkenése szorosan összefügg a két intézményt érintő szervezeti változásokkal, azaz a három budai kar átkerülésével a BCE-ről a SZIE-re.
A legtöbb alap- és osztatlan mesterképzésekre jelentkezőt felvett intézmények
(minden munkarend és finanszírozási forma)
| intézmény neve | felvettek (fő) | változás 2015-höz képest | |
| 1. | Eötvös Loránd Tudományegyetem | 6406 | +5,2% |
| 2. | Szegedi Tudományegyetem | 4665 | +3,2% |
| 3. | Debreceni Egyetem | 4422 | +3,7% |
| 4. | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | 3798 | -1,2% |
| 5. | Budapesti Gazdasági Egyetem | 3613 | +9,9% |
| 6. | Pécsi Tudományegyetem | 3485 | +7,7% |
| 7. | Óbudai Egyetem | 2419 | +0,4% |
| 8. | Széchenyi István Egyetem | 2391 | +22,4% |
| 9. | Szent István Egyetem | 2356 | +53,1% |
| 10. | Budapesti Corvinus Egyetem | 2338 | -23,3% |
Ha a legtöbb jelentkezőt felvett karokat vizsgáljuk, nem meglepő, hogy főként a fenti listában is megtalálható intézmények egy-egy karát találjuk. Többségük jellemzően növelte a felvettjei számát az előző évhez képest.
A legtöbb alap- és osztatlan mesterképzésekre jelentkezőt felvett karok
(minden munkarend és finanszírozási forma)
| intézmény neve | felvettek (fő) | változás 2015-höz képest | |
| 1. | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar | 1760 | +16,6% |
| 2. | Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar | 1451 | +13,8% |
| 3. | Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar | 1369 | +4,6% |
| 4. | Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar | 1300 | +6,9% |
| 5. | Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar | 1274 | -7% |
| 6. | Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar | 1090 | +10,4% |
| 7. | Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar | 1040 | +9,6% |
| 8. | Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar | 1012 | +1% |
| 9. | Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar | 1003 | +4,8% |
| 10. | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar | 992 | -2,5% |
A szakokat tekintve, a legtöbb jelentkezőt az osztatlan jogászképzésre vették fel. Sorrendben második a gazdálkodási és menedzsment szak, amelytől alig marad le (mindössze három fővel) a gépészmérnöki.
A legtöbb alap- és osztatlan mesterképzésekre jelentkezőt felvett szakok
(minden munkarend és finanszírozási forma)
| szak neve | felvettek (fő) | |
| 1. | jogász | 2435 |
| 2. | gazdálkodási és menedzsment | 1737 |
| 3. | gépészmérnöki | 1734 |
| 4. | mérnökinformatikus | 1545 |
| 5. | programtervező informatikus | 1422 |
| 6. | kereskedelem és marketing | 1169 |
| 7. | általános orvos | 1022 |
| 8. | óvodapedagógus | 1019 |
| 9. | csecsemő- és kisgyermeknevelő | 976 |
| 10. | gazdaságinformatikus | 913 |
Ha csak az állami ösztöndíjas, nappali munkarendű képzéseket vizsgáljuk, akkor nagy különbségeket találunk a szakok sorrendjében. Ennek oka valószínűleg az, hogy a népszerű szakok (azaz ahová sokan jelentkeznek) között nagy különbség van az állami ösztöndíjjal támogatott helyek számában. Az ezen a listán legnagyobb három szak az összes felvett között is az első öt között található, azonban az itt 5. és 6. helyezett biológia és anglisztika szakok meg sem jelennek az összes felvett létszámában az első tíz szak között.
A legtöbb alap- és osztatlan mesterképzésekre jelentkezőt felvett szakok
(nappali munkarendű állami ösztöndíjas képzések)
| szak neve | felvettek (fő) | |
| 1. | gépészmérnöki | 1251 |
| 2. | mérnökinformatikus | 1218 |
| 3. | programtervező informatikus | 1128 |
| 4. | általános orvos | 986 |
| 5. | gazdaságinformatikus | 761 |
| 6. | biológia | 690 |
| 7. | anglisztika | 608 |
| 8. | tanító | 589 |
| 9. | óvodapedagógus | 527 |
| 10. | pszichológus | 497 |