felvi.hu


Milyen az ideális diplomás álláskereső?

2008.06.26

Diplomás állásokat kínáló hirdetések elemzése

A munkaerőpiac általános állapotát jól jellemzi aktuális munkaerő-igénye, dinamikus vagy éppen pangó munkaerő-kereslete. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. / OFIK és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely immár negyedik éve vizsgálja a diplomás álláskeresők számára feladott álláshirdetéseket.

Az utóbbi adatgyűjtés során 2007. májusa és 2008. májusa között néhány nagyobb elektronikus álláskereső oldalon és írott médiumban (Népszabadság, HVG, www.jobmonitor.hu, Közlöny-kiadványok) meghatározott szempontok szerint 5109 álláshirdetést rögzítettünk.

Képzésterületek szerinti megoszlás

Az álláshirdetések elemzése során elsődlegesen a képzésterület szerinti megoszlást vizsgáljuk. Ahogy az elmúlt években, idén is két terület, a gazdaságtudományi és a műszaki képzés dominanciájával találkozhatunk: erre a két képzésterületre vonatkozik az összes regisztrált hirdetés mintegy 60 százaléka. 7-9 százalékos az orvos- és egészségtudományi, valamint a jogi-igazgatási, 4 százalék körüli az informatikai képzés részesedése. Évek óta 1-2 százalék körüli a bölcsészeket, természet- és társadalomtudósokat, agrárszakembereket és pedagógusokat kereső hirdetések aránya, a többi képzésterület elhanyagolható mértékben jelentkezik.

1. ábra
A rögzített álláshirdetések képzési területenként
(N=5109)

A rögzített álláshirdetések képzési területenként

A hirdető cégek típusai

A hirdető cégek több mint egyharmada multinacionális vállalat, a hazai kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok részesedése 8 százalék körüli, hasonló az önkormányzatok által feladott hirdetések arányához. A központi költségvetési szervezetek (minisztériumok, háttérintézmények, egyetemek, egészségügyi intézmények) 1-3 százalék körül szerepelnek, a nonprofit szektor megjelenése elhanyagolható.

2. ábra
A hirdető cégek típusai
(N=5109)

A hirdető cégek típusai

A cégek területi elhelyezkedése

A hirdetők több mint 40 százaléka fővárosi székhellyel rendelkezik - ez az adat ugyan részben azt is jelezheti, hogy az országos portálokon és kiadványokban inkább a főváros munkaerő-piaci szereplői jelennek meg, a vidékeik elképzelhetően más fórumokat keresnek, mégis elgondolkodtató ez az igen komoly túlsúly. A községekben működő cégek jelentkezése nagyon alacsony, az 5 százalékot sem éri el. Ugyancsak feltűnően kevés, 3 százalék alatti a külföldi munkahelyet kínáló hirdetések aránya.

3. ábra
A hirdető cégek településtípusonként
(N=5109)

A hirdető cégek településtípusonként

Regionális bontásban ugyancsak a középső országrész dominanciáját láthatjuk: a hirdetések feladóinak közel fele, 45 százaléka innen kerül ki, ez különösen abban az összefüggésben érdekes, hogy a többi régió részesedése összesen is csak mintegy 20 százalékos. A hirdetések 31 százalékához jelölés hiányában nem tudtunk egyértelműen országrészt kötni.

4. ábra
A hirdető cégek régiók szerint
(N=5109)

A hirdető cégek régiók szerint

A hirdető cégek ágazati megoszlása

Érdemes megvizsgálni a hirdetések nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlását is, hiszen az egyes nemzetgazdasági ágak prosperitása nagy mértékű, dinamikus munkaerő-keresletükben is megfigyelhető. Az adatokból a szolgáltatói szektor kiemelt munkaerő-keresletének képe bontakozik ki: az összes regisztrált álláshirdetés közel egynegyede valamilyen tágabb értelemben vett szolgáltatói tevékenységhez kapcsolódik. Viszonylag magas, 16 százalék körüli a nehézipar részesedése, a hirdetések 9 százalékban az egészségügybe, 8 százalékában a pénzügyi szektorba keresnek munkaerőt. Ugyancsak magasnak mondható (8 százalék) a központi közigazgatás által feladott hirdetések aránya - az érem másik oldalán többek között a 2 százalék körül részesedő könnyűipar, az 1 százalékban megjelenő mezőgazdaság, a szociális szféra, vagy az ennél is kevesebb hirdetést feladó bányászati szektor található.

Az alkalmazás legfőbb személyi feltétele: a nyelvtudás

A hirdetések elemzése alapján is egyértelműnek látszik az a közismert megállapítás, miszerint az idegen nyelvismeret a diplomás munkakörök betöltésének legfontosabb személyi feltétele. A hirdetések 61 százalékában az alkalmazás feltételeként legalább egy, 14 százalékában két nyelv - leginkább tárgyalóképes - ismeretét várják el a pályázótól. Legfontosabbnak az angol nyelvtudás számít - első vagy második megkövetelt nyelvismeretként a hirdetők 61 százaléka ezt jelölte meg feltételként. Elmarad az angol nyelv fontossága mögött, de második beszélt nyelvként nagy hangsúlyt kap a német; a hirdetők 15 százaléka kéri a német nyelvtudást a jelentkezőktől.

1. táblázat
A hirdetésekben megjelölt szükséges nyelvtudás (N=5109)

Első nyelvként Százalék Második nyelvként Százalék
angol
2672
52,3
202
3,9
német
370
7,2
400
7,8
francia
32
0,6
40
0,8
egyéb
31
0,6
0
0
környező országok nyelve
29
0,6
35
0,7
orosz
14
0,3
7
0,1

Az elvárt munkatapasztalat

A hirdetők többsége (59 százaléka) munkatapasztalattal rendelkező diplomás jelentkezését várja. Legáltalánosabb elvárásként a 2-5 éves munkavégzési gyakorlat jelentkezik, de nem jelentéktelen (13 százalék körüli) az ennél is hosszabb munkában töltött idővel rendelkezőket kereső ajánlatok aránya sem. Mindössze a hirdetők 2 százaléka jelezte, hogy kifejezetten pályakezdővel szeretné betölteni a meghirdetett állást.

2. táblázat
A szükségesként megjelölt munkatapasztalat (N=5109)

Hirdetések száma Százalék
pályakezdők
123
2,4
1 évnél rövidebb
18
0,4
1-2 év
323
6,3
2-3 év
747
14,6
3-5 év
602
11,8
5 évnél több
650
12,7
több éves
541
10,6
nincs jelölve
2105
41,2

Elvárt képzettségek és jártasságok az álláshirdetésekben

Általános jelenség, hogy az állást hirdető cégek különféle személyesnek tekinthető, habituális tulajdonságokat, speciális jártasságokat várnak a jelentkezőktől. Többségében azt láthatjuk, hogy általános szocializációs eredmények (nyitottság, tolerancia, pontosság, lojalitás), közelebbről nehezebben megfogható munkavégzéshez kötődő tulajdonságok (dinamizmus, problémamegoldó készség, motiváció), illetve esetenként különféle készségek képességek (kommunikációs készség, adminisztratív képesség, íráskészség, stressztűrés, terhelhetőség) szerepelnek az elvárások között. Nem feltétlenül érdemes túlbecsülni ezen elvárások jelentőségét, inkább egyfajta általános képet kaphatunk általuk arról, milyennek is képzeli el a munkáltatói szektor az ideális munkavállalót.

Fontosabbnak tekinthetjük mindazonáltal azokat az egyéb elvárásokat, amelyek valamilyen konkrét jártasságot, képzettséget fogalmaznak meg. A számítógépes ismeretek mellett a saját gépkocsival és jogosítvánnyal rendelkezés, a saját autó, az erkölcsi bizonyítvány, a különféle speciális szakmai ismeretek tartoznak a leggyakrabban említett feltételek közé.

3. táblázat
Elvárt speciális jártasságok és képességek (N=5109)

Hirdetések száma Százalék
számítógépes ismeretek
1221
23,9
egyéb szakmai ismeretek
822
16,1
erkölcsi bizonyítvány, erkölcsi fedhetetlenség, büntetlen előélet
665
13
jogosítvány
533
10,4
saját kocsi
457
8,9
valamely informatikai nyelv, program (java, c++ stb.) kiemelt ismerete
216
4,2
jogi szakvizsga
142
2,78
mérlegképes könyvelő
137
2,68
számlaképesség
91
1,78
projektmenedzsment ismeretek
61
1,19
minőségbiztosítási rendszerek ismerete
39
0,76
kiterjedt társadalmi kapcsolatok
39
0,76
pályázatokkal kapcsolatos ismeretek
30
0,59
leinformálható, referenciák kérése, szakmai ajánlólevél kérése
29
0,56
adótanácsadói jogosítvány
19
0,37
kiemelkedő tanulmányi eredmények
10
0,19
egyéb
836
16,4

A felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének elemzését az utóbbi időben rendkívül sok szempontból elemezték a témával foglalkozó szakemberek. A munkaerőpiac strukturális alakulása és az egyetemek diplomás-kibocsátásának összefüggései, az ezekből következő munkapiaci folyamatok a legfontosabb elemzendő kérdések közé tartoznak; nemcsak az oktatáspolitikusok, munkaerő-gazdálkodási szakemberek, hanem a pályaválasztás előtt álló diákok részéről is kitüntetett figyelemre tarthatnak igényt.

A felmérés részletes képzésterületenkénti eredményei az ősszel megjelenő HVG Diploma 2009. Felvi-rangsorokkal című kiadványban olvashatóak majd.

 

Kiss László