felvi.hu


Kedvezőbb a diplomások helyzete

2012.02.27

Az átlagosnál magasabb bér és kedvezőbb foglalkoztatottság - ezek a frissdiplomások legfontosabb ismérvei a több mint húszezer végzett hallgatót érintő kutatás adatai szerint.

Tanulás majd munka - ma már nem ez a sorrend


A végzettek elhelyezkedését vizsgálva kiderül, hogy nincs éles határvonal a felsőoktatás és a munka világa között, mivel a hallgatók nagy része már a főiskolai, egyetemi évek alatt szerez munkatapasztalatot. A „diáklét" és a „munkaviszony" tehát nem lineárisan követik egymást, hanem - egy matematikai fogalommal élve - egymást metsző halmazok.

A diploma megszerzése előtt a válaszadók több mint ötven százaléka már dolgozott. Kimondottan a tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalatról ennél többen, a válaszadók 60 százaléka számolt be. A képzés és munka világának összecsúszását jól mutatja, hogy az abszolutórium megszerzésekor a végzettek 41 százaléka már rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Ezt az arányt természetesen felfelé húzzák az esti és levelező munkarendben tanulók, akiknél a hallgatói évek alatt főállásban dolgozók aránya meghaladja a 85 százalékot, illetve a távoktatásban résztvevők, ahol ez az arány több mint 95 százalék.

Azoknak a végzetteknek, akiknek a diploma megszerzésekor nem volt főállásuk, egy része a diplomázás után is a felsőoktatásban marad (továbbtanul például mesterképzésen). A frissdiplomásoknak összesen 46,4 százaléka lép ki álláskeresőként a munkaerőpiacra. A továbbiakban az ő helyzetüket, álláskeresési szokásaikat, valamint az elhelyezkedésük idejét és módját részletezzük.

Gyorsan és viszonylag könnyen helyezkedtek el

Az abszolutórium megszerzése után az álláskeresők 80 százalékának sikerült elhelyezkednie. Egyharmaduk pedig már egy hónapon belül munkába állt. Az átlagos állás-keresési idő a sikeres állás-keresők körében 3,4 hónap, a 2008-ban végzettek ennél valamivel kevesebb idő alatt, átlagban 3,21 hónap alatt találtak munkát, míg a 2010-ben végzetteknek ugyanehhez 3, 57 hónapra volt szükségük.

A 2008-ban végzettek azonban nem csupán az elhelyezkedés idejében voltak szerencsésebbek, de az elküldött pályázatok és a tényleges állásinterjúk aránya is kedvezőbben alakult, mint a két évvel később diplomázó társaik esetében. Míg előbbieknek 24 beadott pályázatból 5 interjúra sikerült eljutniuk, addig utóbbiaknak ugyanehhez átlagosan 32 pályázatot kellett beadniuk.

A foglalkoztatást megelőző kapcsolatfelvételek
Százalékos arányok



Frissdiplomások 2011 - Educatio Nonprofit Kft.
N=8.851; 8.953

A formális út mellett a személyes kapcsolatok szerepe is jelentős


Az első álláshoz leggyakrabban álláshirdetések, személyes ismeretség, vagy a munkáltató közvetlen megkeresésével jutottak hozzá. Legkevesebb, 1 százalék körüli azok aránya, akik munkaerő-piaci pályafutásukat vállalkozóként kezdték. Az intézményi karrierirodák és a különböző állásbörzék a megkérdezettek 2 százalékának segítettek az elhelyezkedésben, és szintén viszonylag kevés csupán 4-4 százalék azok aránya, akik tanáraik ajánlása, vagy korábbi munkakapcsolat révén jutottak az első állásukhoz. A hallgató évek alatt gyakornokként töltött időszak a válaszadók 9 százalékának segített az elhelyezkedésben.

A sikeres munkakeresés csatornái
Esetszám és százalékos megoszlás


Frissdiplomások 2011 - Educatio Nonprofit Kft.
N=7.085

A jövedelmük az áltagosnál magasabb


A végzettek 53 százaléka a magánszféra területén talált állást, míg 42 százalékukat az állami/önkormányzati szféra foglalkoztatja. Utóbbiak között nagyobb arányban vannak a pedagógus-, az orvos-és egészségügyi, valamint a jogi és igazgatási képzések diplomásai. A magánszféra vállalatainál pedig leginkább az informatikai, műszaki és gazdaságtudományi területekről kikerülők helyezkedtek el.

A munkába állt diplomások az esetek többségében saját szakterületükön belül, vagy ahhoz kapcsolódó területen találtak állást. Csupán a végzettek 21 százaléka számolt be arról, hogy nem a szakterületén helyezkedett el. Emellett a végzettek 18,5 százaléka látja úgy, hogy nem a végzettségének megfelelő pozícióban dolgozik, vagyis olyan munkája véleménye szerint nem igényel diplomát.
Míg a KSH adatai alapján 2011-ben a hazai átlagjövedelem nettó 140.000 forint volt, a 2010-ben és 2008-ban diplomát szerzett fiatalok ennél magasabb összeget, átlagosan havi nettó 148.710 forintot keresnek. A legmagasabb bére az informatika képzési terület végzettjeinek van, míg a legalacsonyabb fizetést a pedagógusok kapják. A két terület végzettjeinek jövedelme között csaknem 90 ezer forint a különbség.

Azonban nem csupán a képzési területek között, de a nemek terén is vannak fizetéskülönbségek. A végzettek válaszaiból kiderül, hogy egy férfi munkavállaló átlagosan 40 ezer forinttal keres többet, mint egy nő. Ez a különbség változó mértékben, de minden képzésterületen jelen van, a legmagasabb a műszaki terület végzettjeinél, ahol a férfiak több mint 51 ezer forinttal keresnek többet, míg a legkisebb eltérés a társadalomtudományi területen van, ahol „csupán" 23 ezer forintos a férfiak jövedelemtöbblete.

Férfiak és nők átlagjövedelme
Foglalkoztatottak körében, havi nettó átlagjövedelem, ezer Ft


Frissdiplomások 2011 - Educatio Nonprofit Kft.
N=11.739

A cikk alapjául szolgáló tanulmányt ide kattintva érheti el.