felvi.hu


Frissdiplomások 2011 - Kutatási zárótanulmány

2012.02.01

A magyarországi Diplomás Pályakövetési Program (DPR) keretein belül 2011 tavaszán 31 felsőoktatási intézmény egymással szinkronban gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. E nagyszabású vállalkozás révén immár második éve áll össze egy rendkívül gazdag és értékes adatállomány a hazai frissdiplomások munkaerő-piaci fogadtatásról. kilépéséről, képzési és foglalkoztatási stratégiáiról.

 

A kutatás alapsokaságát a 2008-ban illetve 2010-ben a felsőoktatás alapképzésein abszolutóriumot szerzett végzettek alkotják. Ezt a kört kereste meg online kérdőívvel a DPR programban résztvevő 31 felsőoktatási intézmény. A több, mint 20 ezer fős adatbázis eredményeinek, adatsorainak részletes közlése előtt a frissdiplomások körében zajlott 2011-es pályakövetési kutatás eredményeiből három fontos megállapítást emelnénk ki.

Folytonos az átmenet a munka világába

Az egyik ilyen lényeges értelmezési keret a frissdiplomás munkaerő-piaci kilépés folytonosságának hangsúlyozása. Egyfelől jól látható, hogy a felsőoktatásból kikerülő végzettek nagy része a szó klasszikus értelmében nem feltétlenül tekinthető frissdiplomásnak, hiszen már a felsőoktatási évek alatt erős összefonódásban él a munkaerőpiac világával. Ezt a folytonosságot jól mutatja, hogy a végzettek egyharmada már felsőoktatási tanulmányai alatt is alapvetően dolgozónak tekintette magát, s csak kétharmaduk gondolt úgy magára az egyetemi/főiskolai évek alatt, mint "főfoglalkozású" diákra.

A diploma megszerzése előtt (akár tanulmányai során, akár azt is megelőzően) a válaszadók több mint ötven százaléka kipróbálta már magát a munka világában, ha nem is a saját tanult szakterületén. Kimondottan a tanulmányokhoz kapcsolódó munkatapasztalatról a felsőoktatás éveiben ennél is többen, 60 százaléknyian számoltak be.

A képzés és munka világának összecsúszását, a határok elmosódását jól mutatja, hogy az abszolutórium megszerzésekor a végzettek 41 százaléka már rendelkezett főállású munkaviszonnyal. Ez a magas átlag nyilvánvalóan a nem nappali munkarendben tanulók válaszaiból adódik, akik körében (esti, levelező és távoktatásos munkarendben) 85 százalék feletti az abszolutórium-szerzéskor főállásban dolgozók aránya. Ugyanakkor a nappali tagozatosok között mért 16,2%-os foglalkoztatott-arány sem tekinthető elhanyagolhatónak.

Ahogy az átmenet, felsőoktatási kilépés nem egyértelmű választóvonal, a felsőfokú tanulmányok sem egy egyszeri pontként értelmezhetőek a tanulmányi életútban. A kutatás két meghatározott végzett-évfolyamot érintett, ám e diploma szerzését gyakran előzték meg, vagy követték további felsőfokú tanulmányok. A végzettek majd 20 százaléka már diplomásként kezdte el a vizsgált szakon tanulmányait, s kb. 10 százalékuk a vizsgált tanulmányok alatt, vagy azt követő időszakban szerzett másik diplomát is. További 18 százalék - a 2010-es évfolyamban 22,7% - a felsőoktatásban maradtak aránya. Ezekben az esetekben döntően a mesterképzésekbe történt átlépés, s főleg a BSc képzések egykori hallgatói érintettek.

Éles jövedelmi különbségek

A végzettek munkaerő-piaci helyzetének szintén lényeges tapasztalata a frissdiplomások közt meglévő rendkívül nagy jövedelmi különbség. A vizsgálat során a foglalkoztatottaktól az utolsó, fizetési szempontból átlagosnak tekinthető hónap havi nettó átlagjövedelmének magadását kértük. Az adatok kezelése során már az első lépésben nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyarországon szerzett jövedelmeknek a teljes átlagtól mért elkülönült kezelése indokolt. A külföldi munkával szerzett jövedelmek bizonyos pályákon (főként az orvos- és egészségtudományin) és bizonyos ágazatokban (főként a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás területén) nagyon nagymértékben emelnek a frissdiplomás jövedelem-átlagokon.

A nagy különbségek a frissdiplomás pálya számos egyéb aspektusában is dominálnak. Képzési területi bontásban kiugró a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi és jogi pályák végzettjeinek bérelőnye. A munkaerő-piaci részvétel időtartama úgyszintén fontos tényező a jövedelmek alakulásában. A 2008-ban diplomázók (akik két évvel többet tölthettek a munka világában, diplomásként) átlagosan majd 20.000 forinttal keresnek többet frissebben kilépett társaiknál. A legjobban és legrosszabbul fizető ágazatok között 90 ezer forintos az átlag- jövedelem különbsége (információ-kommunikáció illetve oktatás). A Magyarországon foglalkoztatottak esetében a magánszféra vállalatainál dolgozó frissdiplomások bérelőnye majd 40ezer forint az állami tulajdonú cégek dolgozóihoz képest. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások a teljes mértékben külföldi tulajdonú cégeknél átlagosan 66 ezer forinttal (!) keresnek többet, mint a teljesen magyar tulajdonú foglalkoztatók munkavállalói (nyilvánvalóan az állami alkalmazók teljes köre ide sorolódik).

A nagy jövedelmi különbségek némileg pozitívabb oldalát azok a szempontok alkotják ahol a jövedelem-többlet nagyobb tanulmányok alatti háttér-befektetéssel hozható összefüggésbe. Ide sorolható a diplomázás előtti külföldi tanulmányok jelentős jövedelem-növelő szerepe, vagy a végzettség előtti szakmai munkatapasztalat-szerzés munkaerő-piaci megtérülése.

Nagyon is aggasztóak ugyanakkor a jövedelmi eltérések az olyan adottságok, meghatározottságok mentén, mint a válaszadó neme, vagy szülői képzési háttere. A Magyarországon foglalkoztatottak körében a nők és férfiak között mért jövedelmi különbségek mértéke drámaian nagy, meghaladja a 40 ezer (!) forintot. Ez a különbség képzési területi bontásban sem tűnik el, pusztán mértéke változik. Szintén differenciáló erőnek tűnik a jövedelmi adatok alakulására a szülők legmagasabb iskolai végzettsége. Minél képzettebb a szülő, annál nagyobb átlagjövedelmet jelzett vissza a frissdiplomás. Ha egy képzési szisztéma hatásait e szempontból (ez egyenlőtlenségek csökkentése vs. átörökítése) értelmezzük, a kapott eredmények nem adnak okot elégedettségre.

Diplomát szerezni érdemes

A diplomások körében zajlott kutatás harmadik, legfontosabb megállapításaként azt a korábbi kutatásokban is megerősített tézist erősítenénk meg, mely szerint ma Magyarországon továbbra is érdemes diplomát szerezni. A diploma egyfelől határozott jövedelem-többletet, másfelől pozitív foglalkoztatási esélyeket jelent (csökkenti a munkanélküliség, növeli a foglalkoztatottá válás esélyét).

Az abszolutórium után munkát keresők egyharmada lényegében azonnal, egy hónapon belül álláshoz jutott. Az átlagos állás-keresési idő a sikeres állás-keresők körében 3,4 hónap. Leggyorsabban az orvos- és egészségtudományi diplomások találtak munkát végzés után, a leghosszabb átlagos munka-keresési idővel a műszaki és agrár területeken kellett számolni. A frissdiplomások körében tapasztalható munkanélküliség mérésekor a vizsgált időszakban a KSH által közölt országos 10,6 százalékos munkanélküliségi rátához képest 8 százalékos munkanélküliséget találtunk (amely nemcsak a regisztrált, hanem az öndefiníción alapuló munkanélküliséget is magába foglalja). Képzési területi bontásban a művészeti, az agrár és a társadalomtudományi képzési területek végzett-köre mutatja a legmagasabb, tíz százalék fölötti munkanélküliségi rátát. A legkisebb arányban az informatika, gazdaságtudomány, jogi és igazgatási, valamint az orvos- és egészségtudományi területek végzettjei jeleztek vissza munkanélküliséget. A végzés éve alapján itt is a 2010-ben végzettek helyzete mutatkozik nehezebbnek. (Ők a 8 százalék körüli átlagot meghaladó mértékben, 10,2 százalékban voltak munkanélküliek a megkérdezés időpontjában).

A jövedelmek feltárása során az önbevalláson alapuló adatok szerint a frissdiplomások átlagjövedelme 159.790 forint. A jövedelmi kérdést külön vizsgálva a nem külföldön dolgozók körében ennél alacsonyabb, 148.710 forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk. Összevetésként, a KSH által 2011-ben mért (2011 január-novemberi) átlag-jövedelmi adatok nemzetgazdasági szinten 140.00 forintos nettó havi keresetet mutatnak. A diploma tehát egyértelmű jövedelem-többletet jelent a munkaerő-piacon.