felvi.hu


Felkészülés a munkaerőpiacra a felsőoktatásban

2008.03.27

Nagyon sokat hallani a fiatal pályakezdők nehéz elhelyezkedési lehetőségeiről, arról, hogy a vállalatok tapasztalattal rendelkező munkaerőt keresnek. Az is sokszor hangoztatott tény, hogy a munkahelyi gyakorlaton túl különféle személyes kompetenciákat, készségeket, illetve meghatározott képzettségeket várnak el munkavállalótól.

Ehhez kapcsolódva vetődik fel a kérdés, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók milyen segítséget kaphatnak a megfelelő munkahely kiválasztásának folyamatában? Hogyan kerülhetnek közelebb egymáshoz a frissen végzett hallgató kompetenciái, képesítései és a munkaerő-piaci elvárások? Milyen szerepet vállalhat ebben a feladatban az információ időben történő átadása, a munkahely-kereséshez adott szakmai segítség, az arra való előzetes felkészítés.

A végzett diplomásoknak és munkanélkülieknek is segítséget nyújtanak ugyan a Munkaügyi Központok, jelentsen ez álláskeresést, akár átképzést, azonban a központokon túl több fórumon, több szervezet is szerepet vállalhat a különbségek leküzdésében.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tevékenysége jelenleg több mint 400 ezer hallgatót érint. A hallgatói önkormányzatok munkája többek között magában foglalja a frissen felvettek beilleszkedésének segítését, a tanulmányok elvégzéséhez szükséges minél jobb feltételek biztosítását, a hallgatók országos szintű érdekképviseletét, a számukra nyújtott tanulmányi és szociális szolgáltatások színvonalának emelését.
Hagyományos feladatai mellett a HÖOK számára egyre fontosabb, hogy támogassa a hallgatók felkészülését a munkaerő-piaci kihívásokra. (www.hook.hu)

A munkaerő-piaci helyzet változásai

A felsőoktatásban az elmúlt tizenöt évben dinamikus hallgatói létszámnövekedés következett be, 2005/2006-ra a felsőoktatásban tanulók létszáma elérte a 424 ezer főt. Sajnos a felsőoktatásból kikerülő fiatalok számának növekedésével egyenesen arányosan változik a regisztrált diplomás pályakezdő munkanélküliek aránya is.
Ma a felsőoktatásban tanuló kis százaléka dolgozik a tanulmányai mellett, amennyiben munkát vállal, akkor inkább diákmunkát végez anyagi érdekek miatt. Ezért a végzést követően nincs munkatapasztalatuk, ami a cégek egyik fő elvárásai között szerepel. Fontos, hogy a hallgatók már egyetemi, főiskolai tanulmányaik mellett belekóstoljanak a munka világába, így később az elhelyezkedés és a munkahelyi környezet már ismertebb lesz számukra.

A foglalkoztatás korcsoportok szerinti megoszlása az elmúlt években eltolódott az idősebb korosztályok irányába. 2005-ben 10%-kal kevesebb volt a 15-24 éves foglalkoztatottak száma, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az 50 év felett munkaviszonyban állóké közel 6%-kal emelkedett.
Prognózisok szerint közép- és hosszú távon egyaránt folytatódik a szolgáltatási szektor térnyerése, valamint a mezőgazdaság és az ipar létszámvesztése. A jövőben a legdinamikusabb létszámfelszívó gazdasági ágak az ingatlanügyletek, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások, a kereskedelem és az építőipar lesznek. A munkaerő-szükséglet növekvő hányada a tudás-intenzív szektorokban, illetve olyan szervezetekben keletkezik, amelyekre a korszerű technológiák alkalmazása jellemző. A tudás-intenzív területeken a gyorsütemű változások mellett fokozottan jellemző a korszerű technológiák és munkaszervezési elvek alkalmazása, ami által folyamatosan növekednek a munkaerő minőségével, alkalmazkodóképességével, szakmai tudásának és kompetenciáinak folyamatos megújításával kapcsolatos követelmények.

A 15-24 évesek körében igen alacsony az aktivitás, kevés a foglalkoztatott és az álláskereső körükben. 2005-ben e korcsoport 21,8 százaléka volt foglalkoztatott, 5,3 százalékuk munkanélküli, míg 72,9 százalék inaktívnak minősült. Közülük többen, hosszabb ideig tanulnak, egyre inkább kitolódik a munkába állás időpontja. A kilencvenes években megkezdődött oktatási expanzió növelte az oktatásban töltött időt és az oktatásban résztvevők számát, ami az általános képzettségi szint növekedése mellett hozzájárult a munkaerő-piaci feszültségek csökkentéséhez is. Ugyanakkor ez az expanzió nem a gazdaság igényeihez igazodó szerkezetben ment végbe, és ezért ma már az iskolarendszerből kilépő fiatalok elhelyezkedési nehézségei is egyre súlyosabb problémát jelentenek. Jelentős és növekvő tendenciát mutat a középfokú oktatásból való lemorzsolódás is, amely meghatározó szerepet játszik az alacsony iskolai végzettségű népesség újratermelődésében. (www.ksh.hu)

A fiatalok elhelyezkedését - különösen az ország keleti régióinak lemaradó és stagnáló térségeiben - a munkahelyhiány is nehezíti, emellett a munkaadók inkább gyakorlattal rendelkező munkavállalókat keresnek, és nem szívesen vállalják a pályakezdők betanítását. A munkaerő minőségével szemben támasztott megnövekedett követelmények teljesítése a formális, valamint a nem formális tanulás és képzés szabályozási és intézményi feltételeinek a további folyamatos célirányos javítását igényli. A munkaerő minőségével kapcsolatos igények megváltoztak (lásd élvonalbeli multinacionális cégek betelepülése és új technológiák bevezetése). A versenyképesség növekedése terén a megfelelően felkészült, minőségi munkavégzésre és alkalmazkodásra képes munkaerő hiánya a jövőben még nagyobb problémát okozhat. Fontos az önálló tanulásra való képesség és az általános kompetenciák fejlesztése, hogy a végzősök sikeresen helyezkedhessenek el. A képességek mellett hallgatói évek alatti munkavállalás és szakmai gyakorlat nagyban hozzájárulhat a későbbi sikeres elhelyezkedésben. (www.nfu.hu)

A jelenség a képzési szerkezet és a tényleges munkaerő-piaci kereslet közötti eltérésekre hívja fel a figyelmet. A felsőoktatási képzési szerkezet nem a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően alakul, mert az államilag támogatott szakok keretszámának meghatározása alapvetően nem a munkaerő-piaci elvárásokra épül. Továbbá hiányzik a rendszerből az érdemi pályaorientációs tanácsadás, így a felsőoktatási intézmények szakmai és anyagi érdekeltsége nem egyértelműen a munkaerőpiac által igényelt szakemberek kibocsátása felé irányul.

Az oktatás és humánerő fontosságára pedig, már Theodore Schultz is felhívta a figyelmet alapművében (SCHULTZ [1983]). "Ha azt vizsgáljuk, hogy az Egyesült Államokban a nagy válságot követő három évtized alatt hogyan növekedett a nemzeti termék, akkor azt találjuk, hogy e növekedés nagyobb, mint amennyit az magyarázna, hogy növelik a termelés három tényezőjének - a földnek, az anyagi tőkejavaknak és a munkaidőnek - e célra fordított mennyiségét. Ezt a többletet pedig éppen az magyarázza, hogy negyedik tényezőként emberi tőkéből is egyre többet fordítanak a nemzeti termék előállítására."
Ezen gondolatok tükrében elmondható az oktatás és felsőoktatás minőségi, elengedhetetlen szerepe és a fiatal hallgatók szakmai gyakorlata.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiai legfőbb céljai, a tartós növekedés elősegítése és a foglalkoztatás bővítése. Átfogó cél, hogy minél több embernek legyen lehetősége belépni a munkaerőpiacra, és ezáltal emelkedjen a foglalkoztatás szintje. Ez képezi alapját mind a gazdasági növekedésnek, mind pedig a társadalmi különbségek csökkentésének, végső soron a társadalmi összetartozás (kohézió) megteremtésének.

A stratégia tehát foglalkoztatás-orientált, mert a makrogazdasági pálya egyensúlyának megteremtésében a foglalkoztatás meghatározó tényező; a befolyó adók és járulékok növekedése miatt az államháztartás bevételi, a szociális támogatások csökkenése miatt pedig a kiadási oldalán egyaránt, illetve mind az egyének, a családok, mind a nagyobb közösségek, települések, térségek életében a munka, illetve a munkához tartozó társadalmi megbecsülés kiemelt szerepet játszik. Mindenkinek legyen munkahelye, aki dolgozni képes és akar.
A foglalkoztatás elsősorban az oktatás és képzés révén növelhető. A munkaerő keresletének és kínálatának összehangolását a munkaerő-piaci környezet fejlesztésével célszerű elérni. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az oktatás és a képzés szerkezete és tartalma rugalmasan alkalmazkodjon a gazdaság szereplőinek igényeihez. Cél továbbá a közvetítő rendszerek hatékonyabbá tétele annak érdekében, hogy mindenki hozzájusson a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos információkhoz, értesüljön a munkalehetőségekről, s mindenki számára biztosítva legyen az átmenet zökkenőmentessége. (www.nfu.hu)
A foglalkoztatás bővítése elérésének módjai:
- az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerő-piaci aktivitásának növelése,
- a munkaerő-kereslet bővítése, vagyis több és jobb munkahely teremtésének ösztönzése,
- a kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése.

NFT I. - ROP 3.3 pályázat a felsőoktatási intézményeknek
Egy, a felsőoktatás és munkaerőpiac kapcsolatát fejlesztő és támogató pályázat került kiírásra az NFT I. keretein belül. Erre több felsőoktatási intézmény már működő Karrier Irodája sikerrel pályázott, számos intézményben pedig - ahol korábban még nem léteztek - sorra alakultak a Karrier Irodák.

A pályázat célkitűzése:
- A munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a magasan képzett fiatal diplomások a régiókban való megtartása érdekében.
- A megpályázható minimális támogatási összeg 6 millió forint, maximális támogatási összeg 60 millió forint. A támogatás maximális aránya: 100%.

Tevékenységi körök:
Az intézkedés komplex projekteket támogat, amelyek erősítik a munka világa és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat. Két tevékenységet támogat:
- A főiskolás/egyetemi hallgatók, doktori képzésben részt vevők gyakorlati tapasztalatszerzésének előmozdítása olyan képzési és képességfejlesztési programok támogatásán keresztül, amelyek megkönnyítik a munkaerőpiacra történő belépést (szakmai gyakorlati képzés, képzési programok a hallgatók számára személyes kompetenciáik, szakmai tudásuk és menedzsment készségük növelése érdekében, kutatási projektek).
- A felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése az intézmények és a munka világa közötti kapcsolat erősítése érdekében (a hallgatók munkaerő-piaci beilleszkedését elősegítő szolgáltatások; a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások hatékonyságának növelése; fiatal diplomások vállalkozásainak beindításához szükséges képzés, tanácsadás) (www.rop.hu)

Egy lehetséges megoldás: karrier irodák

A '90-es évek közepén, az érdekképviseleti célok elérését követően egy új irányzat kezdett kibontakozni a hallgatói mozgalomban, amely immár a modernizálódó felsőoktatási rendszerben végzett hallgatók számára kívánt segítséget nyújtani az álláskeresésben és elhelyezkedésben. Egyre több felsőoktatási intézményben ismerték fel a hallgatók és hallgatói önkormányzatok, máshol maguk az intézmények egy olyan szervezet szükségességét, amely a valódi Alma Mater szellemében, az oktató-nevelő cél mellett egyfajta tápláló szerepben segít az intézmény hallgatóinak a tudatos karrier-tervezésben, karrier-építésben és a megfelelő munkahely kiválasztásában.
Ennek eredményeként a nagy hallgatói létszámmal bíró intézményekben egymás után alakultak meg a karrierszolgáltatással foglalkozó irodák, szervezetek. A főiskolák, egyetemek vezetői felismerték, hogy ezeknek az irodáknak a létrehozása nemcsak hallgatói, hanem intézményi érdek is, mivel a megítélésben nagy szerepet játszik az a tény, hogy az ott végzett diplomás szakemberek milyen elhelyezkedési esélyekkel rendelkeznek, azaz a megszerzett tudás mellett egyre inkább fontos szerephez jut annak eladhatósága is.

A felsőoktatás szerkezeti reformját érintő bolognai és lisszaboni folyamat komoly kihívás elé állítja az intézményeket, az oktatási tartalmak átalakításában és a munkaerő-piaci viszonyokhoz közelítésében meghatározó szerepe lehet egy, az intézményen belül működő, szakértői stábbal ellátott karrierirodának. Ezek a központok képesek az oktatás alapvetően formális kereteit kiegészíteni, non-formális tartalmakkal a kompetencia központú fejlesztésre összpontosítva, mely közvetlenül is javítja a karrierirodák szolgáltatásait igénybevevő hallgatók elhelyezkedésének esélyeit. A karrierirodák feladatai között szerepel a hallgatók szakmai gyakorlatának és hallgatói munkavállalásnak az ösztönzése és ehhez vállalati oldalról minden segítség, lehetőség megteremtése. (FILEP, B. - KOVÁCS, Zs. 2005) Ezen irodák nagy segítséget kaptak a ROP 3.3 pályázatból a tevékenységeik magas szintű megvalósítására. Az új Felsőoktatási Törvény már megnevezi a karrier irodákat, és funkciókat is rendel hozzá (Ftv 22§2 és 46§k Intézményekre).

A HÖOK és a karrierirodák
A HÖOK-nak a karrier irodák szervezésében, kialakításában, hálózatszerű működtetésében meghatározó szerepet kell vállalnia. Ezen belül elsődleges feladatai a következők:
- Egy országos hálózat kialakítása, mely hozzájárul az egyes intézmények szolgáltatásai minőségének javításához és az új, megalakuló irodák számára szakmai segítséget nyújthat. A hálózat kialakításának lépései:
a) Közös tudás létrehozása - szakmai anyagok megosztása, rendszeres képzések, rendszeres szemináriumok, konferenciák
b) Közös projektek által tapasztalat útján való tanulás - közös szakmai projektek, szolgáltatásfejlesztés, új együttműködések kialakítása
c) Szemléletváltás elindítása a felsőoktatáson belül, amely hozzájárulhat a felsőoktatás új tartalmakkal való megtöltéséhez.
- Tudásbázis kialakítása, amely hozzájárul a szakmailag és anyagilag is fenntartható szolgáltatások kialakításához, melyet több intézmény elnyerve a ROP.3.1-es támogatást, a program lejárta után 5 évig vállalt, nem beszélve arról, hogy ezen szolgáltatás megteremtésére a 2006.márc.1-jén hatályba lépett új Felsőoktatási Törvény is kötelezi az intézményeket.
- A HÖOK koordinálásával országos karrier irodáknak szóló konferencia és időközönkénti tematikus szemináriumok megszervezése. Új pályázatok benyújtása.

A HÖOK számára szakmai partner az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Educatio Kht., melyek szintén fontosnak tartják a fiatal diplomások elhelyezkedését segítő összes kezdeményezést.
Az intézményi karrier irodák számára, az alumni és öregdiák programokra, valamint a hallgatói szolgáltatásokra a TÁMOP fog pályázati lehetőséget biztosítani. Ezzel tovább bővülhet az egyes irodák szolgáltatása és az 1-2 éve végzett hallgatóknak is álláshelyeket kínálhat. Fontos szempont a helyi karrier irodák és öregdiák irodák fenntarthatósága. Ez viszont megalapozott lehet, a több százat számláló céges kapcsolatok, az állásbörze szervezés, az intézményi támogatás és a lassan elinduló öregdiák-intézményi kapcsolatok alapján.

Elmondható, hogy mára a diploma szükséges, de nem elégséges feltétel az elhelyezkedésnél. Nagyon fontos, hogy a felsőoktatásba jelentkezők a szakokat tudatosan, érdeklődési körüknek megfelelően válasszák meg. A diploma megszerzése mellett különböző értékek, így például alkalmazkodóképesség, nyelvtudás, informatikai ismeretek elengedhetetlenek.
A diplomás munkanélküliségnek számos oka lehet, például a felsőoktatásban tanulók számának nagyarányú emelkedése, a képzési szerkezet és a munkaerőpiac elvárása közötti eltérés. A felgyorsult világban a diplomával megszerzett tudás nem tart egy emberöltőn át. Ezért folyamatos tréningekre, szakmai képzésekre, továbbtanulásra van szükség. Ezen okok miatt igen fontos a felsőoktatás és a munkaerőpiac közelítése, a munkaerő-piaci előrejelzések követése, a fiatalok széles körű tájékoztatása, az oktatás mellett a pályaválasztási és egyéb karrier tanácsadások, valamint az egyetemi évek alatti munkavállalás a gyakorlat megszerzéséhez és így a könnyebb, zökkenőmentes munka világába történő átlépés.
A hallgatói munkavállalás és gyakorlat megszerzése az egyetemi évek alatt kulcs lehet a végzősök könnyebb elhelyezkedéséhez. Az itt szerzett munkatapasztalat előnyben részesíti a hallgatókat a felvételi interjúknál, magabiztosabban mozoghatnak majd új munkahelyükön. Másrészről a gyakorlat mellett a hallgató kilép az "egyetemi burokból" és mind az emberi kompetenciára, mind a szakmai képzettségbeli, valamint egyéb hiányosságaira nagyobb figyelmet fordíthat. Így a hallgatók és a potenciális munkáltatók időben megismerhetik a másik fél elvárásait. Másik oldalról a cégeket, vállalatokat is ösztönözni kell a hallgatók gyakorlati fogadására.
A hallgatói munkavállaláshoz és gyakorlathoz viszont ki kell alakítani egy mindenki számára lehetséges támogató rendszert. Időben el kell kezdeni a hallgatók figyelmének felhívását és ösztönzését. Ebben nyújthat lokálisan nagy segítséget a helyi felsőoktatási intézményben működő karrieriroda.

Felhasznált Irodalom:
FILEP, B. - KOVÁCS, Zs. (2005):Karrierszolgáltatás a felsőoktatásban. Comitatus: Önkormányzati Szemle 15. évf. 11-12. sz. p.82-86.
SCHULTZ, T. W. (1983):Beruházás az emberi tőkébe. KJK, Budapest. p. 300
www.hook.hu
www.ksh.hu
www.nfu.hu
www.rop.hu

- EKLER Gergely (ELTE PPK NTDI PhD hallgató) -

-FILEP Bálint (SZE MTDI PhD hallgató) -