felvi.hu


Diplomával tovább élsz?

2007.08.07

Diplomát szerezni több szempontból is előnyt jelenthet. Sokan elsősorban a magasabb jövedelemmel és a munkanélküliség alacsonyabb kockázatával hozzák összefüggésbe a felsőfokú végzettség előnyeit. Ahogy több korábbi cikkünkben ( itt és itt) is rámutattunk, Magyarországon e tekintetben különösen nagy az egyetemet, főiskolát végzettek előnye a többi iskolai végzettségű társadalmi csoporttal szemben.

Egy nemrég publikált tanulmány alapján a diploma megszerzésével nemcsak magasabb jövedelemre, biztosabb elhelyezkedésre van nagyobb esélyünk, hanem a hosszabb életre is.

Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (www.eski.hu) nemrégiben közölt tanulmánya megerősíti azt a nemzetközi szinten is megfigyelhető tendenciát, hogy jelentős összefüggés van az iskolai végzettség és a várható élettartam között, sőt Magyarországon az eltérő iskolai végzettségűek közötti életkilátások különbségei drasztikusan nőttek az elmúlt másfél évtizedben.
Magyarországon nemcsak a halandóság szintje magas nemzetközi összehasonlításban, hanem annak az egyes társadalmi csoportok, régiók között megfigyelhető szintje között is igen jelentős eltérések vannak. Családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, területi elhelyezkedés vagy településtípus szerint 5-10 évnyi, szélső esetben akár több mint 20 év különbség is mutatkozhat a várható élettartam esetében.
A diplomások várható magasabb élettartama nagyon sok okkal magyarázható, függhet a családi háttér különbségeitől (diplomások körében eleve magasabb a diplomás szülők aránya), az életszínvonaltól, a munkavégzés jellegétől, és természetesen az életmódtól is, illetve mindezen tényezők együttes hatásától.

Húsz év különbség a várható élettartamban

A kutatók a különböző statisztikai adatok elemzésével azt vizsgálták, hogy a 30 éveseknek - annak a korosztálynak, amelynek körében már a legtöbben megszerzik a legmagasabb iskolai végzettséget - a vonatkozó statisztikai adatok alapján mennyi a várható élettartama iskolai végzettség, nemek és területi eloszlás szerint, s mindez hogyan változott az elmúlt 20 évben. Mindezek alapján 2000-2004 között a 30 éves felsőfokú végzettségűek várható élettartama a férfiak esetében 78 év, míg a nők esetében több mint 82 év (1) . Ugyanakkor a 8 általánossal nem rendelkezők esetében ugyanez a férfiaknál 62 év, míg a nőknél 72 év, azaz 16-20 év különbség van a várható élettartamot tekintve a legmagasabb és a legalacsonyabb iskolai végzettségűek között.
Ha ezeket az adatokat idősorosan nézzük, akkor megfigyelhető az is, hogy jelentősen nyílt a várható élettartamra vonatkozó olló a különböző iskolai végzettségűk között az elmúlt évtizedekben: a férfiak esetében 10-ről 16 évre, a nők esetében 4-ről 10 évre nőtt a legmagasabb végzettségűek és a 8 általánost be nem fejezők között a várható élettartam különbsége. Mindez abból adódott, hogy a magasabb végzettségűek, s különösen a diplomások körében jelentősen emelkedett a várható élettartam (73-ról 78 évre), addig az alacsonyabb végzettségűek esetében stagnált vagy csökkent.

30 éves korban várható további élettartam, 1986-2004
Férfiak

Forrás: ESKI
(A nagyobb méretű képért kattintson a képre.)

 

30 éves korban várható további élettartam, 1986-2004
Nők

Forrás: ESKI
(A nagyobb méretű képért kattintson a képre.)

A fenti adatok alapján láthatjuk, hogy több mint 20 év különbség van a várható élettartamot tekintve egy 30 éves diplomával rendelkező nő és egy hasonló korú 8 általánost be nem fejező férfi között.

Hányan érik meg a 60, 80 éves kort?

Még drámaibb különbségeket mutat a halálozási valószínűség 30 és 60 éves kor közötti mutatója: a legalacsonyabb végzettségű férfiak közel fele nem éri el a 60 éves kort, míg a nők esetében ugyanez a mutató 25 százalékhoz közelít. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségű férfiak 60 éves korig történő továbbélési esélye 91 százalékos, addig a nőké 94 százalék, azaz ekkora arányban érik meg a "hatodik x-et."
Az elmúlt évtizedeket vizsgálva itt is jelentős eltéréseket látunk a tendenciák irányát tekintve, sőt, a diplomások körében a kutatók szerint egyfajta halandósági korszakváltás zajlott le: míg 20 éve a diplomás férfiak alig harmada érte meg a 80. évét, ma már minden második, a diplomával rendelkező nők esetében korábban minden második ünnepelhette meg 80. születésnapját, ma háromból kettő.

Területi különbségek

Területi különbségeket vizsgálva, amely nyilvánvalóan összefügg az iskolai végzettség egyenlőtlen térségi eloszlásával, hasonló folyamatokat tapasztalunk: a legfejlettebb Közép-magyarországi régióban (Budapest és Pest megye) a legjobbak az életkilátások, ahol a legnagyobb arányuk a legmagasabb iskolai végzettségűeknek, míg az északkeleti országrészben a legkisebb a várható élettartam átlaga, amely jelentős mértékben eltér az ország többi régiójának hasonló adataitól is.
A születéskor várható élettartam a férfiak esetében még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (66 év), míg Budapesten a legmagasabb (70 év).

Nagyok a különbségek Belgiumban is

Egy belga tanulmány szerint is az iskolai végzettséggel hozhatók összefüggésbe azok a jelentős eltérések, amelyek a különböző népcsoportok egészségügyi állapotában mutatkoznak.
Egy alacsonyabb iskolázottságú személy 3-5 évvel hamarabb hal meg, mint tanult embertársa, és 18-25 évvel rövidebb életének az az időszaka, amelyet jó egészségben tölt. A munkanélküli szülők gyermeke 50 százalékkal nagyobb eséllyel lesz koraszülött, kis súlyú, mint a legalább egy dolgozó szülővel rendelkező magzat. Az iskolázottsági szint és a társadalmi státus szerkezetileg kapcsolódik az egészségügyhöz. A Belga Közegészségügyi Tudományos Intézet számításai szerint egy iskolázatlan nő 25 éves korában 3,5 éves hátrányt halmozott fel a tanult nőkhöz képest, és 25 évvel rövidebb egészséges időszakra számíthat, mint egyetemi diplomával rendelkező nőtársai.
A képzetlenebbek rövidebb élettartama főként olyan betegségekhez kapcsolódik, mint a hátgerincproblémák, a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés, az asztma és a krónikus légúti problémák. De része van benne annak is, hogy körükben az öngyilkosság és a baleset is gyakoribb, mint az iskolázottabbak között.


Készítette: Horváth Tamás

Megjegyzés:

(1) A férfiak és nők élettartama közötti különbség nemzetközi tendencia: az EU 27 tagállamát tekintve a férfiak (75,4 év) és a nők (81,5 év) átlagéletkora közötti különbség hat év Magyarországon ugyanez közel nyolc év: a várható élettartam 68,3 év a férfiak és 76,6 év a nők körében, átlagban. Az EU országaiban és nálunk is a nők és a férfiak szinte azonos arányban vesznek részt felsőfokú oktatásban (23,8, illetve 23,1 százalék), Magyarországon a nők 19,7, a férfiak 16,3 százaléka szerez diplomát.
Forrás: Eurostat