felvi.hu


1.4. Pályakövetéses vizsgálatok

2007.02.07

A diplomások elhelyezkedéséről, többek között a jövedelmükről a legtöbbet a különböző karrier- és pályakövetéses vizsgálatok mutatnak be. Ezek az eredmények a képzés voltaképp sikerességéről is számot adnak: mennyire és miben volt az adott szakon folytatott tanulmány használható és alkalmazható a munka világában.

A nemzetközi gyakorlatban már sikerrel alkalmazott pályakövetéses vizsgálatok egy része központilag koordinált, másik részüket maguk az intézmények végzik.
A 1998, 1999, 2002. évben végzett Fiatal Diplomások Életpálya Vizsgálatának (FIDÉV) középpontjában a felsőoktatási kínálat hasznosulása és a felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkaerő-piaci helyzete állt. A kutatás emellett szorosan kapcsolódik az Európai Tanács által kidolgozott foglalkoztatási irányvonalak célkitűzéseihez, mindenekelőtt a teljes foglalkoztatottság feltételeinek kiépítését, az egész életen át tartó tanulást célozta meg.

Az utánkövetéses vizsgálat két, a felsőoktatásból éppen kilépett korcsoport munkaerő-piaci életpályájának megfigyelését, illetve az első és a második időpont között lejátszódott legfontosabb folyamatok elemzését foglalta magában.

A felsőfokú végzettségű pályakezdők munkaerő-piaci státuszának alakulását megfigyelve kiderült, hogy a pályakezdők iskolai végzettsége és a foglalkozás változása közötti összefüggés szerint az egyetemi végzettségűek lényegesen magasabb arányban dolgoztak felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban, mint a főiskolai végzettségűek. Az egyetemi végzettség ebben az értelemben nagyobb stabilitást, illetve stabilabb munkahely/iskolai végzettség illeszkedést jelentett. A foglalkozás és a tudományterület kapcsolatának elemzése szerint a bölcsész és az egészségügyi szakképzettséget szerző fiatalok kiugróan magas arányban, az agrár szakképzettséggel rendelkezők pedig, igen alacsony arányban dolgoztak felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásban.
Az 1999-ben a felsőoktatás nappali tagozatán végzett átlagos diplomás foglalkoztatott (alkalmazott vagy vállalkozó) 2000. szeptemberi nettó havi átlagkeresete 65 ezer forint.

A kereseteket szakcsoport szerinti bontásban vizsgálva első helyen a közgazdasági és az informatikai, a másodikon a műszaki diplomával rendelkező fiatalok helyezkednek el, az utolsó helyeken pedig a tanítók és óvodapedagógusok, a kis, illetve nemzetiségi nyelvekből diplomázott, végül a testkulturális végzettségű fiatal pályakezdők találhatók.

A szakcsoportok átlagkeresetei meglehetősen nagy különbségeket mutatnak, a kereseti skála tetején elhelyezkedők kilencven ezer forintnál többet, az alul lévők pedig negyven ezernél kevesebbet keresnek átlagosan. Egyes szakcsoportokon belül az egyetemi diploma átlagos értéke havi nettó keresetben mérve mindenütt magasabb, mint a főiskolai diplomáé. A egyetemet végzett közgazdászok például átlagosan csaknem 38 százalékkal keresnek többet, mint a főiskolát végzettek, a műszaki szakcsoportnál a megfelelő érték mintegy 19, az agrár szakcsoportnál pedig 20 százalék. Két olyan szakcsoportot találunk csupán, amelyeknél ez nem szükségképpen áll fenn. Az informatikai és az idegennyelvi végzettségű egyetemi diplomával rendelkezők átlagos keresete nem feltétlenül magasabb, mint az ugyanilyen szakcsoportban főiskolai diplomát szerzett fiatalok keresete. Ebben bizonyára szerepet játszik, hogy e szakcsoportok iránt az elmúlt években nagy volt és jelenleg is feltűnően nagy a munkaerő-piaci kereslet. Ugyanakkor lehetséges, hogy a főiskolai, illetve egyetemi végzettségűek szakismerete, tudása is kevéssé különbözik egymástól, hiszen hasonló összefüggésről az ugyancsak "túlkeresletes" piacon megjelenő közgazdászoknál nem beszélhetünk (az egyetemet végzettek átlagkereseti becslésének alsó határa e szakcsoportnál 105 ezer forint, a főiskolát végzettek keresetének felső határa pedig 90 ezer forint, tehát az átlagkeresetek 95 százalékos valószínűséggel különböznek egymástól).

 

BME felmérés
Bár ma már egyre több felsőoktatási intézmény végez pályakövetéses vizsgálatot, ezek közül azonban kiemelkedik a BME Diákközpont által végzett pályakövetés, mind múltját, mind alaposságát tekintve.

A műszaki szakokra járó egyetemi és főiskolás hallgatók 40 százalékát képző Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontja évente készít felmérést a végzett hallgatók és a végzetteket alkalmazó cégek körében. A kutatások célja, hogy képet kapjanak a végzett hallgatók helyzetéről, véleményéről, valamint az egyetem és a gazdaság kapcsolatának erősítése, ezek elsődleges paramétereinek mérése.

A legutóbbi, 2005-ös pályakövetési adatfelvétel legfontosabb jövedelemre vonatkozó adatai:
- a 2004-ben végzettek havi bruttó átlagjövedelme 2005-ben 260.530 Ft volt. A szellemi foglalkozásúak számított havi bruttó átlagkeresete 2005-ben 222.768 Ft volt, így az átlagos országos helyzethez képest tehát a BME-n végzettek továbbra is kedvező helyzetben vannak, azaz a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is.
- ugyanakkor az itt diplomázók gyors előmenetelre számíthatnak, a 2002-ben végzettek jövedelme 2 év alatt 33 százalékkal nőtt.
- a vezető beosztásban dolgozók keresete nagyobb, mint a nem vezetőké, bár korábbi felmérésekhez képest ez a különbség a 2004-es évfolyam esetén meglehetősen kicsi: 11 810 Ft, míg a 2002-es évfolyamnál a vezetők és a beosztottak közötti különbség jóval nagyobb: 71 576 Ft volt.

Vissza >>