1.4. Pályakövetéses vizsgálatok
| 1 2 3 |
előre »
|
A nemzetközi gyakorlatban már sikerrel alkalmazott pályakövetéses vizsgálatok egy része központilag koordinált, másik részüket maguk az intézmények végzik.
A 1998, 1999, 2002. évben végzett Fiatal Diplomások Életpálya Vizsgálatának (FIDÉV) középpontjában a felsőoktatási kínálat hasznosulása és a felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkaerő-piaci helyzete állt. A kutatás emellett szorosan kapcsolódik az Európai Tanács által kidolgozott foglalkoztatási irányvonalak célkitűzéseihez, mindenekelőtt a teljes foglalkoztatottság feltételeinek kiépítését, az egész életen át tartó tanulást célozta meg.
Az utánkövetéses vizsgálat két, a felsőoktatásból éppen kilépett korcsoport munkaerő-piaci életpályájának megfigyelését, illetve az első és a második időpont között lejátszódott legfontosabb folyamatok elemzését foglalta magában.
A felsőfokú végzettségű pályakezdők munkaerő-piaci státuszának alakulását megfigyelve kiderült, hogy a pályakezdők iskolai végzettsége és a foglalkozás változása közötti összefüggés szerint az egyetemi végzettségűek lényegesen magasabb arányban dolgoztak felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban, mint a főiskolai végzettségűek. Az egyetemi végzettség ebben az értelemben nagyobb stabilitást, illetve stabilabb munkahely/iskolai végzettség illeszkedést jelentett. A foglalkozás és a tudományterület kapcsolatának elemzése szerint a bölcsész és az egészségügyi szakképzettséget szerző fiatalok kiugróan magas arányban, az agrár szakképzettséggel rendelkezők pedig, igen alacsony arányban dolgoztak felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásban.
Az 1999-ben a felsőoktatás nappali tagozatán végzett átlagos diplomás foglalkoztatott (alkalmazott vagy vállalkozó) 2000. szeptemberi nettó havi átlagkeresete 65 ezer forint.
- 1. 1. oldal
- 2. 2. oldal
- 3. 3. oldal
