A frissen végzett műszaki hallgatók munkaerő-piaci helyzete
2018.11.13A DPR 2017-es felmérésének adataiból kiderül, hogy a műszaki képzési területen végzett hallgatók alapvetően alkalmazottként dolgoznak, olyan munkakörökben, amelyek betöltéséhez különösen szükséges és elvárt a tanulmányaik alatt megszerzett tudás és képzettség.
A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2017-es felmérésében 32 intézmény vett részt – közülük 14-ben érhető el műszaki képzés –, és közel 21 ezer 2012-ben, 2014-ben vagy 2016-ban végzett hallgató töltötte ki a kérdéssort. A válaszadók közül 3640-en szereztek műszaki képzésben abszolutóriumot, többségük alapképzésben. Az abszolvált hallgatók háromnegyede (76,6%-a) az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte.
A műszaki területen végzett válaszadók harmadának (35,5%) volt főállású munkája a végzettség megszerzésekor. A munkával nem rendelkezők közel fele a végzést követően egy hónapon belül, nagyjából ugyanennyien pedig rövid – átlagosan 4,5 hónapos – keresés után találtak munkát. A végzettség megszerzése óta a válaszadóknak átlagosan 2,4 főállású munkahelyük volt, ugyanakkor ötödüknél előfordult hosszabb-rövidebb munka nélküli időszak is. Közel 80 százalékuk még nem dolgozott külföldön, ám a válaszadók harmada tervezett ilyet a következő öt évben.
Külföldi munkavállalás a műszaki területen végzettek esetében |
A válaszadók közel kétharmada azt tapasztalja, hogy a tanulmányai alatt elsajátított ismereteket, a saját, illetve a kapcsoló szakterületeken szerzett kompetenciáit, készségeit tudja a leginkább hasznosítani a munkája során, és csak egytizedük gondolja úgy, hogy egészen más szakterületen szerzett ismeretekre lenne szüksége a munkája során.
A felmérés kérdéssora kitért arra is, hogy mennyire elégedettek a végzettek a munkájukkal, legyen szó a tárgyi vagy személyi körülményekről, a jövedelemről, a presztízsről, az előmeneteli lehetőségekről vagy a munkát összességében tekintve. Az adatokból az látható, hogy a válaszadók többsége elégedett a főállású munkájával. Egyedül a jövedelem, a juttatások, valamint a karrierépítési, előmeneteli lehetőség esetében magasabb az elégedetlenek aránya.
A témáról bővebben a Felsőoktatási Elemzési Jelentések 2018. szeptemberi számában olvashat.
Kutatások
- Eredmények a Rendszerszintű fejlesztések és hozzáférés bővítését szolgáló ágazati programok a felsőoktatásban projektben
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - korábbi számok
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 4. évfolyam 1. szám, 2020. június
- EUROSTUDENT nemzetközi kutatás: interaktívan elemezhetők a hazai adatok
- A 2020-as tavaszi felmérés kérdésblokkjai