felvi.hu


Mit ér a diploma a hallgatók szerint

2009.07.21

A Diplomás pályakövetés 2009. kutatási program első lépéseként országos vizsgálatra került sor közel nyolcezer hallgató személyes megkérdezésével. A nappali alapképzésben tanuló hallgatók többek között részletesen értékelték egyetemüket, főiskolájukat, az ott szerezhető diploma munkaerő-piaci értékét, továbbá beszámoltak elhelyezkedési terveikről és várakozásaikról.

Kutatásunk során arra kértük a hallgatókat, hogy a szakmai szempontokon túl, az általunk felsorolt tényezők közül válasszák ki azokat, amelyek szerintük a diploma megszerzéséből származó legfontosabb előnyöket jelentik majd számukra. A legtöbb említést az egzisztenciális helyzettel kapcsolatos két szempont - a munkanélküliség elkerülése és a magas jövedelem - kapta. A hallgatók számára tehát az anyagi biztonság, gyarapodás a felsőfokú diplomához kötődő legerősebb várakozás. A harmadik legfontosabb szempont, hogy szerintük a diplomával szabadabb, kötetlenebb életmódra lesz lehetőségük. A megkérdezett hallgatók ennél valamivel kevésbé találták fontosnak az olyan, presztízs szempontokat képviselő értékeket, mint a felsőfokú végzettséghez kötődő megbecsülést és a vezetői pozíció elérésének lehetőségét. A várakozások között a legkisebb súllyal az szerepel, hogy a diploma megszerzésével könnyebb lesz a külföldi tanulmányút vagy más országban történő munkavállalás.

Milyen előnyöket vársz attól, hogy diplomás leszel?*



*Egy válaszadó két szempontot választhatott ki.
N=7 837

Diploma = magas jövedelem, főleg az informatikusoknál

A műszakisok és az informatikusok számára a diploma elsősorban magas jövedelmet jelent. A diplomaszerzéshez kötődő egzisztenciális motivációkat koncentráltan vizsgálhatjuk azoknak a hallgatóknak az elemzésével, akik mind a két választásukban e tényező mellett döntöttek. Ők azok, akik a diploma értékére vonatkozó hat tényező közül a két anyagi, egzisztenciális szempontot emelték ki: a munkanélküliség elkerülése mellett magas jövedelmet várnak a diplomától. Ez az erős egzisztenciális motivációval jellemezhető csoport nagyobb arányban van jelen a vidéki felsőoktatási intézményekben, képzési terület tekintetében pedig jellemzően az informatikai és műszaki szakokon hallgatók soraiból kerül ki. Az egzisztenciális motiváció kizárólagossága inkább a férfiakra jellemző, társadalmi háttér-tényezők tekintetében pedig nagyobb arányban találhatunk ilyen értékeket képviselő hallgatókat azok körében, akiknek szülei a gimnáziumi érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek.

A diplomaszerzéshez kötődő egzisztenciális motivációkat koncentráltan vizsgálhatjuk azoknak a hallgatóknak az elemzésével, akik mind a két választásukban e tényező mellett döntöttek. Ők azok, akik a diploma értékére vonatkozó hat tényező közül a két anyagi, egzisztenciális szempontot emelték ki: a munkanélküliség elkerülése mellett magas jövedelmet várnak a diplomától. Ez az erős egzisztenciális motivációval jellemezhető csoport nagyobb arányban van jelen a vidéki felsőoktatási intézményekben, képzési terület tekintetében pedig jellemzően az informatikai és műszaki szakok hallgatói közül kerül ki. Az egzisztenciális motiváció kizárólagossága inkább a férfiakra jellemző, társadalmi háttér-tényezők tekintetében pedig nagyobb arányban találhatunk ilyen értékeket képviselő hallgatókat azok körében, akiknek szülei a gimnáziumi érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek.

Az elsősorban egzisztenciális motivációval jellemezhető hallgatók képzésterületi megoszlása


Százalékos megoszlás
Összes hallgató (N=7837)
Egzisztenciális motiváció (N=1043)

A diplomaszerzés, mint presztízs

A hallgatók egy része társadalmi megbecsülést, avagy vezetői pozíció betöltését várja a diploma megszerzésétől. A két szempontot választók aránya lényegében azonos.

A környezet, illetve a társadalom megbecsülésének növekedése különösen a nőket motiválja a felsőfokú végzettség megszerzésében. Intézményi háttér tekintetében úgy látszik, hogy a megbecsülés várakozása erősebben kötődik a fővárosi intézmények, illetve a bölcsészettudományi, jogi és igazgatási valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területek hallgatóihoz. A gazdasági, műszaki és informatikai szakok hallgatóit ez a szempont az átlagosnál kevésbé motiválja.

A presztízs-motivációk másik eleme, a vezetői pozíció betöltése inkább a férfi hallgatókhoz kötődik. Ennek a szempontnak nagyobb a szerepe azok körében, akik a gazdasági, vagy műszaki képzési területek szakjain tanulnak. A vezetői pozíció elérése az átlagosnál jóval kevésbé motiválja a bölcsészettudományi, művészeti, valamint az orvos- és egészségtudományi képzési területek hallgatóit a diploma megszerzésében.

A diplomaszerzéshez kötődő presztízs-motivációk hátterének koncentráltabb vizsgálatára nyílik mód, ha az elemzés körét leszűkítjük kizárólag azokra a hallgatókra, akik mindkét választásukban a diplomától várható presztízs-tényezők mellett döntöttek. Az így kiválasztottakból egy olyan hallgatói csoport képe bontakozik ki, mely intézményi hátterét tekintve inkább a budapesti képzési helyekhez kötődik, a képzési területek közül pedig a gazdasági illetve jogi és igazgatási szakokon tanul nagyobb arányban. A presztízs-szempontokat előtérbe helyező hallgatók nemük tekintetében nem különböznek az átlagtól. Társadalmi hátterüket tekintve körükben nagyobb arányban találhatók fővárosi lakhelyű, némileg alacsonyabb szülői iskolázottsággal és szakközépiskolai képzési háttérrel rendelkező hallgatók.

A presztízs-motivációval jellemezhető hallgatók képzési területi megoszlása az összes hallgatóval összevetve


Százalékos megoszlás
Összes hallgató (N=7837)
Presztízs-motiváció (N=267)

A diplomaszerzés mobilitási motivációi

A diplomától várt mobilitási lehetőségeken elemzésünkben nem a társadalmi mobilitás elősegítését értjük, hanem azt a kitágult mozgásteret, amelyhez a felsőfokú végzettség hozzásegítheti a hallgatókat. Ez a kiterjesztett mozgástér jelentheti egy kötetlenebb életmód lehetőségét, illetve utat nyithat a külföldi munkavállalás felé is.

A szabadabb, kötetlenebb életmód folytatásának lehetősége a diplomaszerzés harmadik legnépszerűbb vonzerejének bizonyult. Azok a hallgatók, akik ezt a tényezőt választották társadalmi hátterüket tekintve nem különböznek lényegesen az átlagtól, intézményi hátterük ugyanakkor eltérést mutat a többiekétől. A szabadabb, kötetlenebb életmód lehetősége nagyobb vonzerő azok körében, akik bölcsészettudományi vagy művészeti területeken tanulnak.

A külföldi munkavállalás lehetősége a diploma révén a felkínált hat tényező közül a legkevesebb számú kiválasztást kapta a hallgatóktól. A szempontot fontosnak tartók között a nők vannak többségben, illetve azok, akik bölcsészettudományi, orvos- és egészségtudományi, természettudományi vagy művészeti képzési területek hallgatói.

A diplomaszerzéshez kapcsolódó mobilitási lehetőségek bővülése, lényegében a mozgástér kiszélesítése mind földrajzi, mind életviteli szempontból koncentráltan vizsgálható egy olyan hallgatói csoportban, amelynek tagjai kizárólag e két tényezőt választották ki a felsorolt hat lehetséges előny közül. Azok aránya tehát, akik a diplomától egy kötetlenebb életformát, valamint a külföldi munkavállalás lehetőségének megnyílását várják, az átlagosnál nagyobb a fővárosban élők, valamint a nők körében, illetve azok körében, akik magasan kvalifikált szülői háttérrel rendelkeznek. Az erős mobilitási motivációkkal rendelkező hallgatók nagyobb arányban vannak jelen a fővárosi felsőoktatási intézményekben. Előfordulásuk az átlagosnál gyakoribb az olyan képzési területeken, mint a bölcsészet- vagy társadalomtudomány, arányuk különösen magas a művészeti szakok hallgatóinak körében.

A mobilitási motivációval jellemezhető hallgatók képzési területi megoszlása az összes hallgatóval összevetve


Százalékos megoszlás
Összes hallgató (N=7837)
Presztízs-motiváció (N=380)