felvi.hu


2014/IV. szám - A felsőoktatás szociális dimenziója

2016.01.20

A lapszám fellapozható online is az issuu-n »

 

Előszó

 

A szociális dimenzió a 2001-es prágai miniszteri találkozó óta központi eleme a bolognai folyamat gondolatkörének. A téma horizontális – minden más területet átsző, minden más területtel érintkezik. Az európai oktatáspolitika alapvetése szerint a szociális dimenzió magában foglalja „a felsőoktatáshoz való hozzáférés területén az esélyegyenlőség növelését, megfelelő tanulási és megélhetési feltételek biztosítását mindenki számára (Csekei László 2008: A bolognai folyamat szociális dimenziója. Felsőoktatási Műhely, 2008/1. 27-43.)

Mit is takar ez a bizonyos szociális dimenzió kifejezés? Első közelítésben nyilvánvalóan a felsőoktatás hallgatóinak szociális helyzetére, lakhatási, megélhetési és munkakörülményeire, családi viszonyaira kell gondolnunk. Ugyancsak egyértelmű, hogy a téma részét képezi a felsőoktatásban, a felsőoktatáshoz való hozzáférésben megnyilvánuló esélyegyenlőség kérdése. Ebből a szempontból különös fontosságot kap a hallgatók szülői családjának társadalmi státusa, a szülők iskolázottsága, anyagi helyzete, lakóhelye, de ennek a kérdésnek a vizsgálata során kerülhetnek előtérbe olyan demográfiai alapadatok is, mint például a hallgatók nemi vagy korcsoportok szerinti megoszlása. Az esélyegyenlőség másik fontos aspektusát a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz, esetünkben a felsőoktatáshoz való hozzáférése jelenti; nem is elsősorban a felsőoktatás akadálymentesítése, hanem sokkal inkább annak befogadókészsége és befogadóképessége szempontjából.

Még tágabbra nyitva a szociális dimenzió lehetséges értelmezési fókuszát eljutunk a felsőoktatás, a hallgatók és a társadalom kapcsolatának általános kérdéseihez. Milyen a diplomások helye, megítélése a társadalomban? Milyen társadalmi folyamatokat generálnak a felsőoktatásban végbemenő változások – gondolva itt a tartalmi, minőségi, valamint a mennyiségi változásokra is. Az oktatáspolitika, de a tágabb értelemben vett közbeszéd is sokat foglalkozik a felsőoktatás mennyiségi és minőségi kérdéseivel. Ha ezen kérdések mögé nézünk (pl. Több vagy kevesebb egyén számára nyílik lehetőség a diploma szerzésére? Kiből lehet diplomás és ki lesz alkalmasint indirekt módon kirekesztve a felsőfokú tanulmányokból? Milyen következménye lesz a diploma megszerzésének? Hol fog elhelyezkedni egy diplomás a társadalmon, a társadalmi munkamegosztáson belül?), máris eljutunk a társadalomig, a szociális dimenzióig, amely tehát rendkívül komplex kérdéshalmazként, összetett vizsgálati terepként körvonalazódik.

Számunk első tanulmánya történeti síkról indít, történeti összefüggésbe próbálja helyezni a felsőoktatás fent értelmezett módon vett szociális kérdéseit. A második világháborút követő felsőoktatást érintő átalakítások, a hallgatók számának és összetételének drasztikus megváltoztatása, a felsőoktatás központi irányítással végbement fókuszváltása olyan komoly társadalmi kérdéseket vetett fel, mint az értelmiségiek társadalmi státusának (át)alakulása, a tömegesedés folyamata, a diplomás nők munkaerő-piaci belépésének hatása, a hagyományos (világháború előtti) értelmiségi és középosztálybeli rétegek státusmegőrzésének folyamata. A tanulmány a felsőoktatási rendszer strukturális átalakulásából kiindulva néhány diplomás csoport példáján keresztül ezen társadalmi kérdések Kádár-korszakbeli alakulására fókuszál.

Fónai Mihály, Kotsis Ágnes és Szűcs Edit írása a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer keretében 2010-ben és 2011-ben a végzős hallgatók körében folytatott online kérdőíves vizsgálatok eredményeinek tapasztalatait elemzi, a frissdiplomások munkaerő-piaci sikerességét vizsgálja az elhelyezkedés körülményei, a foglalkoztatás minősége, valamint a munkanélküliség, illetve annak elkerülése szempontjából. A vizsgált szempontok szerinti sikeresség mögött a tanulmány szerzői egyértelműen társadalmi jellemzők hatását látják; a munka fontos adalékokkal szolgál a társadalmi tőke pozíciószerzésben játszott szerepének megértéséhez.

Már címében is mutatja a szociális dimenzió kutatásának egyik kiemelkedően fontos szegmensét Engler Ágnes és Fényes Hajnalka tanulmánya, amely ugyancsak a Diplomás Pályakövető Rendszer adataira támaszkodik. A munka alapkérdése: milyen megtérüléssel számolhatnak a munkaerőpiacon a diplomával rendelkező nők, hogyan befolyásolja a gyermekvállalás a munkaerő-piaci sikeresség olyan elemeit, mint a munkahely-találás, a munkahelyi hierarchiában történő előrehaladás, a kereset, illetve általában a munkával, a munkahellyel való szubjektív elégedettség. A tanulmány eredményei segítenek abban, hogy tisztábban lássuk a nők munkaerő-piaci sikerességének társadalmi meghatározóit, és egyben elvessünk néhány köztudott, ám adatokkal igazából alá nem támasztott vélekedést, ismeretet.

A fogyatékkal élő hallgatók és frissdiplomások társadalmi helyzetével két írás is foglalkozik. A Fogyatékkal élő frissdiplomások munkaerő-piaci integrációja egy 2014-es, kifejezetten a fogyatékkal élő hallgatók és frissdiplomások körében zajlott felmérés adatai alapján vizsgálja a munkaerő-piaci sikeresség szempontjából fontos tanulmányi életutat, a munkakeresés és munkavállalás jellegzetességeit, valamint a munkahelyi beilleszkedés körülményeit. A tanulmány fontos meglátása, hogy az esélyegyenlőség növelésére befektetett erőforrások akkor szolgálnak igazán hasznos célt, ha az annak elérésére tett erőfeszítések az oktatási intézmény elhagyása után is tovább kísérik a fogyatékkal élőket; továbbá hogy a szerzett végzettség kihasználásához, a tudás kiteljesedéséhez célzott szolgáltatások, támogatóprogramok bevezetésére lenne szükség. A Fogyatékosságtudományi tanulmányok az amerikai felsőoktatásban címet viselő munka egy az Egyesült Államokban kialakulóban lévő új tudományterület megközelítésmódját, fogalomrendszerét, valamint az oktatásba történő bevezetésének hatásait mutatja be.

A Műhely rovatunkban található Frissdiplomás projektfoglalkozások című írás egy speciális munkaerő-piaci helyzetű diplomás-csoport, a kifejezetten projekteket irányító, projekteket működtető szakemberek sajátosságaival foglalkozik. Az elemzés indokoltságát a projektesedés jelenségének egyre nagyobb elterjedése mellett a projektfoglalkozások klasszifikációs hiányosságai adják. A szerző bemutatja a projektesedés hazai folyamatát, és arra is választ keres, hogyan értelmezhetők a projektfoglalkozások, milyen társadalmi-gazdasági elemek találhatók tömeges megjelenésük, elterjedésük mögött.

Kiss László

szerkesztő

Tartalom

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Interjú

Interjú Martin Ungerrel
Készítette: Kiss László és Veroszta Zsuzsanna

Fókusz

Diplomával a rendszerváltás előtt
Kiss László

Diplomás nők munkaerő-piaci sikerességét befolyásoló tényezők és a gyerekvállalás hatásai
Engler Ágnes - Fényes Hajnalka

Fogyatékkal élő frissdiplomások munkaerő-piaci integrációja
Duráczky Bálint

Fogyatékosságtudományi tanulmányok az amerikai felsőoktatásban
Steven J. Taylor, fordította: Laki Ildikó

Műhely

Frissdiplomás projektfoglalkozások
Veroszta Zsuzsanna

Vendégoldal

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata
Fónai Mihály - Kotsis Ágnes - Szűcs Edit