felvi.hu


2014/III. szám - A felsőoktatás képe a társadalomban

2015.04.03

A lapszám fellapozható online is az issuu-n »

 

Mit látnak a szülők, a középiskolások, az érettségit nem szerzett fiatalok, mit az idősek, mit a diplomások és a hallgatók a magyar felsőoktatásból? Bizonyos értelemben magától értetődő, ha pozitív a képük, hiszen olyan hagyományos értékekhez köthetik, mint a tudás, műveltség, kultúra. Sokak számára a társadalmi felemelkedést jelentik a felsőfokú tanulmányok. A vonzó képet visszaigazolja a mai napig jellemző túljelentkezés és a tény, hogy az elit számára ma is magától értetődik a felsőfokú diploma. Orvos, ügyvéd, tanár, mérnök sem lehet senki sikeres felsőfokú tanulmányok nélkül. A felsőoktatásról alkotott kép árnyékos oldalához tartozik azonban, hogy számos szakon szerzett végzettség nem biztosítéka egy fiatal számára a tisztes megélhetésnek, a képzés tartalmát is sok kritika éri. Ma minden tudás átértékelődik, a felgyorsult és radikálisan kiszélesedő információszerzés korában a hosszú évekig folytatott tanulmányok már nem tűnnek magától értetődőnek.

A felsőoktatás társadalomban kialakult képét fókuszba állító jelen számunkat Maruzsa Zoltánnal, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral készült interjú nyitja. A szabályozóit a fenntartói szemléletre váltó felsőoktatás-irányítás kiindulópontját látjuk a válaszokban kirajzolódni, előkészületében is bemutatva a kormány számára készülő felsőoktatási stratégiájának szemléletét és a már máshol is felvetett egyes részleteit. A felsőoktatás percepciójával kapcsolatos összképet a fókuszrovat bevezető tanulmánya, Fábri György és Koltói Lilla írása adja meg. Czakó Andrea az országos reprezentatív véleménykutatás adatai alapján a diplomáról alkotott képet és a felsőoktatással kapcsolatos hiedelmeket vizsgálja, összehasonlítva a minta felsőoktatásról személyes tapasztalatokat szerzett és az ilyennel nem rendelkező két felét. Dombi Annamária a sikerrel kapcsolatos asszociációkban elemzi a felsőfokú képzés helyét, kiemelve a társadalmi mobilitás nézőpontját. Koltói Lilla a felsőoktatásban már bent lévő hallgatók intézményi integrációját vizsgálja a tanulmányi sikerek, szakmai szocializáció nemzetközi kutatások alapján is bizonyított előfeltételeként. Vendégoldalunkon Pusztai Gabriella az intézményi környezetet a hallgatói teljesítményre gyakorolt hatására figyelemmel elemzi, Fehérvári Anikó a felsőoktatási oktatók helyzetét vizsgálja.

Hosszabb távon a felsőoktatásnak – a tudományos kutatáshoz hasonlóan – meg kell küzdenie az eszmék képviseletében, amiket intézményrendszerében, értékeiben leképez. A tudás monopóliumát már nem hordozza, sőt annak hiteles forrásaként is meg kell erősítenie a szerepét, az egyén, a közösség számára is bizonyítania kell értékét. Fontos kérdés ezért, hogy milyen kép alakul ki róla a sokszor bölcsnek, máskor rövidlátónak elkönyvelt közvéleményben. Jelen számunk az ezzel kapcsolatos kérdések megfogalmazásában, sőt talán az első válaszokban is segít az Olvasónak.

Kiss Paszkál
főszerkesztő

Tartalom

A lapszám fellapozható online is az issuu-n »

 

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Interjú

Interjú Dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral
Készítette: Kiss Paszkál és Koltói Lilla

Fókusz

Milyen a magyar egyetem? – (Tév)ismeretek a felsőoktatásról
Fábri György – Koltói Lilla

Egyetemkép és továbbtanulás
Czakó Andrea

Siker és továbbtanulás? Diplomaszerzés a siker kulcsa? Egy országos reprezentatív kutatás adatainak elemzése
Dombi Annamária

Műhely

Hallgatók társas és tanulmányi integrációjának hatása a szakmai szocializációjukra
Koltói Lilla

Vendégoldal

Variációk felsőoktatási környezetre – Kísérlet az intézményi környezet hallgatói eredményességre gyakorolt hatásának vizsgálatára
Pusztai Gabriella

Oktatói percepciók a Bologna-folyamatról
Fehérvári Anikó

Foreword

What do parents, secondary school students, the young without the chance to enter, the elderly, what do university graduates and students perceive from Hungarian higher education? It may seem straightforward that they have a positive picture of it as it is associated to traditional values like knowledge, intelligence, and culture. Many would regard tertiary education as an important pathway in social mobility. This positive view seems to be reflected in the still considerable competition for entering into higher education and the fact the elites still take university degree a must. Doctors, advocates, teachers, engineers as professionals need to have a diploma. But the picture of higher education has its shadows too. It may not provide reasonable standards of living for a young person and the acquired knowledge neither is seen essential in many cases. All different kinds of knowledge are reassessed today when diverse new information is taken every day. Lengthy training in higher education is not seen natural anymore in this high speed of information processing.

In our present issue we focus on the representation of higher education in the wider public. The opening interview with Zoltán Maruzsa the Deputy State Secretary for Higher Education outlines the principles of shifting policy focus from regulations to owner’s responsibility. He also speaks for the new higher education strategy of the government that is on its way to be finalized. The main reference points for understanding how the wider public perceives Hungarian higher education are set by an introduction to the focus section written by György Fábri and Lilla Koltói. Andrea Czakó analyzes the associations to “university diploma” and the popular beliefs in a national representative survey. She compares the image of those who have had firsthand experience with higher education to the other half of the respondents who did not have such experience. Annamária Dombi looks at the associations to “success” in relation to tertiary training from a social mobility perspective. Lilla Koltói examines the integration of students as an important condition to academic success and professional socialization in line with recent research trends. In our guest pages Gabriella Pusztai analyzes the learning environment as connected to study performance, Anikó Fehérvári explores the situation of academic staff in higher education institutions.

Higher education, as the scientific research community in general, will have to fight for the principles that shape its institutions and values to be accepted and evaluated in the future. It does not have an information monopoly anymore and it even has to strengthen its role as a true source of knowledge to prove its value for individuals and for the whole community. What image higher education may have in the wider public is an important and still under examined question. This present issue may help our Readers in formulating their own questions in the domain and even in reaching some preliminary answers to them.

Paszkál Kiss
editor-in-chief