2014/III. szám - A felsőoktatás képe a társadalomban
| 1 2 |
előre »
|
A lapszám fellapozható online is az issuu-n »
Mit látnak a szülők, a középiskolások, az érettségit nem szerzett fiatalok, mit az idősek, mit a diplomások és a hallgatók a magyar felsőoktatásból? Bizonyos értelemben magától értetődő, ha pozitív a képük, hiszen olyan hagyományos értékekhez köthetik, mint a tudás, műveltség, kultúra. Sokak számára a társadalmi felemelkedést jelentik a felsőfokú tanulmányok. A vonzó képet visszaigazolja a mai napig jellemző túljelentkezés és a tény, hogy az elit számára ma is magától értetődik a felsőfokú diploma. Orvos, ügyvéd, tanár, mérnök sem lehet senki sikeres felsőfokú tanulmányok nélkül. A felsőoktatásról alkotott kép árnyékos oldalához tartozik azonban, hogy számos szakon szerzett végzettség nem biztosítéka egy fiatal számára a tisztes megélhetésnek, a képzés tartalmát is sok kritika éri. Ma minden tudás átértékelődik, a felgyorsult és radikálisan kiszélesedő információszerzés korában a hosszú évekig folytatott tanulmányok már nem tűnnek magától értetődőnek.
A felsőoktatás társadalomban kialakult képét fókuszba állító jelen számunkat Maruzsa Zoltánnal, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral készült interjú nyitja. A szabályozóit a fenntartói szemléletre váltó felsőoktatás-irányítás kiindulópontját látjuk a válaszokban kirajzolódni, előkészületében is bemutatva a kormány számára készülő felsőoktatási stratégiájának szemléletét és a már máshol is felvetett egyes részleteit. A felsőoktatás percepciójával kapcsolatos összképet a fókuszrovat bevezető tanulmánya, Fábri György és Koltói Lilla írása adja meg. Czakó Andrea az országos reprezentatív véleménykutatás adatai alapján a diplomáról alkotott képet és a felsőoktatással kapcsolatos hiedelmeket vizsgálja, összehasonlítva a minta felsőoktatásról személyes tapasztalatokat szerzett és az ilyennel nem rendelkező két felét. Dombi Annamária a sikerrel kapcsolatos asszociációkban elemzi a felsőfokú képzés helyét, kiemelve a társadalmi mobilitás nézőpontját. Koltói Lilla a felsőoktatásban már bent lévő hallgatók intézményi integrációját vizsgálja a tanulmányi sikerek, szakmai szocializáció nemzetközi kutatások alapján is bizonyított előfeltételeként. Vendégoldalunkon Pusztai Gabriella az intézményi környezetet a hallgatói teljesítményre gyakorolt hatására figyelemmel elemzi, Fehérvári Anikó a felsőoktatási oktatók helyzetét vizsgálja.
Hosszabb távon a felsőoktatásnak – a tudományos kutatáshoz hasonlóan – meg kell küzdenie az eszmék képviseletében, amiket intézményrendszerében, értékeiben leképez. A tudás monopóliumát már nem hordozza, sőt annak hiteles forrásaként is meg kell erősítenie a szerepét, az egyén, a közösség számára is bizonyítania kell értékét. Fontos kérdés ezért, hogy milyen kép alakul ki róla a sokszor bölcsnek, máskor rövidlátónak elkönyvelt közvéleményben. Jelen számunk az ezzel kapcsolatos kérdések megfogalmazásában, sőt talán az első válaszokban is segít az Olvasónak.
Kiss Paszkál
főszerkesztő
Tartalom
A lapszám fellapozható online is az issuu-n »
Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.
Interjú
Interjú Dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral
Készítette: Kiss Paszkál és Koltói Lilla
Fókusz
Milyen a magyar egyetem? – (Tév)ismeretek a felsőoktatásról
Fábri György – Koltói Lilla
Egyetemkép és továbbtanulás
Czakó Andrea
Siker és továbbtanulás? Diplomaszerzés a siker kulcsa? Egy országos reprezentatív kutatás adatainak elemzése
Dombi Annamária
Műhely
Hallgatók társas és tanulmányi integrációjának hatása a szakmai szocializációjukra
Koltói Lilla
Vendégoldal
Variációk felsőoktatási környezetre – Kísérlet az intézményi környezet hallgatói eredményességre gyakorolt hatásának vizsgálatára
Pusztai Gabriella
Oktatói percepciók a Bologna-folyamatról
Fehérvári Anikó
- 1. Előszó, tartalom
- 2. Foreword
