felvi.hu


2014/I. szám - Felvételi trendek

2015.01.13

Hosszú évekig a belső struktúra, a többszintű képzés, azután a diploma kiadása, a munka világával való kapcsolat volt elsősorban napirenden a magyar felsőoktatásban. Ezektől nem választhatók el, de háttérben maradtak a felvételi kérdései. Azután a ponthatárok emelésével, egyes szakokon az állami finanszírozással tanulók felvehető létszámának drasztikus csökkenésével, a felvételi keretszámok eltörléséve alapvetően átalakult a felvételi rendszer. Ennek az utóbbi években kirajzolódó trendjeit elemzi a jelen számunk.

A fókusz rovatunk egyik fontos kérdése, hogy milyen változásokat hozott néhány év távlatában a felvételi rendszer átalakítása. Garai Orsolya és Kiss László a jelentkezési és felvételi adatok alapján arra jut, hogy az állami finanszírozás drasztikus átalakulása is csak átmeneti változást hozott, ami elsősorban az alapképzési szakok iránti preferenciában jelentkezett. Garai Orsolya elemzése mutatja, hogy a jogi és gazdasági területen hirdetett szakok népszerűsége idővel visszaállni látszik a korábbi szintre. Szemerszki Marianna a középfokú és a felsőfokú képzés között átmenetet elemezve, a gimnáziumok fokozatos térnyerését találja, együtt a felvételi pontszámok emelkedésével. Ez utalhat a társadalmi szelekció erősödésére, még ha kevés adatunk is van ennek bizonyítására. Fehérvári Anikó a felsőoktatási szakképzést elemzi, amelynek új neve a korábbi felsőfokú szakképzési rendszer funkcióváltását is jelzi. Úgy tűnik, hogy az első tapasztalatok között a képzési volumen csökkenése a legjelentősebb.

A műhelyrovatunkban megjelenő tanulmányában Veroszta Zsuzsa a pályakövetési adatok alapján azt a kérdést fogalmazza meg empirikus eszközökkel, hogy vajon mitől függnek a diplomások jövedelmi várakozásai? Szubjektív tényezők és a társadalmi pozíció is alakítani látszik az elméleti megalapozottságú empirikus elemzés nyomán a racionális döntés egyszerű kalkulusát, mely minél kisebb befektetéssel minél nagyobb bevételt írna elő. Kiss László a fogyatékkal élő hallgatók sajátos szociális helyzetét mutatja be kevéssé ismert oldalairól is. Az örvendetesen feléjük forduló intézményi gondoskodást fontos információkkal segíti az ugyancsak országos adatokon végzett elemzés, mely a családi háttér relatív hiányára és a hallgatói helyzet, jövőbeli tervek megélt szubjektív nehézségeire hívja fel a figyelmet. A vendégoldalon Fonyó Attila és Hausz Frigyes a kutatás-fejlesztés eredményeire és finanszírozására vonatkozó statisztikai adatszolgáltatást elemezve rajzolják meg az állami és magánfinanszírozás regionális mintázatait.

A felsőoktatás felvételi változó trendjeinek összképét és egyes területeken a hallgatók, végzettek élethelyzetével, terveivel kapcsolatos mélyebb elemzést is az Olvasó figyelmében ajánlom ahhoz, hogy jobban értsük a mai magyar felsőoktatási folyamatokat.

Kiss Paszkál
főszerkesztő

Tartalom

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Interjú

Beszélgetés Mezey Barnával, a Magyar Rektori Konferencia elnökével
Készítette: Kiss László

Fókusz

A felsőoktatásba történő jelentkezések tendenciáinak alakulása 2010 és 2014 között
Garai Orsolya – Kiss László
A középiskolából a felsőoktatásba – jelentkezési és felvételi tendenciák
Szemerszki Marianna
A felsőoktatási szakképzés első éve
Fehérvári Anikó
Képzési területek és szakok népszerűségének változásai 2010 és 2014 között
Garai Orsolya

Műhely

Hallgatók jövedelmi motivációi és várakozásai
Veroszta Zsuzsanna
Fogyatékkal élő és krónikus beteg hallgatók a felsőoktatásban
Kiss László

Vendégoldal

A hazai felsőoktatási intézmények szerepe a regionális K+F+I szerkezetben
Fonyó Attila – Hausz Frigyes

Foreword

For quite some time, Hungarian higher education revolved around issues of internal structure, degree levels, and connection between higher education and the labour market. The matter of admissions, which should be an integral part of the above, became secondary. Then, as the number of points required for admission was raised, the number of government-financed slots was drastically cut in some fields, and as admission quotas were eliminated, the admission system received a thorough makeover. This issue explores these new trends that have evolved over recent few years.

The nature of the changes over these years is a key issue and is among the key questions of our Focus column. Orsolya Garai and László Kiss have explored application and admission data and concluded that even this drastic reshaping of government financing did little more than trigger temporary changes, mostly as regards preferences for bachelor's programmes. Garai's analysis found that the popularity of various law and economics degrees, which dipped for a short time, is back up where it was earlier. Marianna Szemerszki analyzed the transition from secondary to higher education, and found that the popularity of general schools (gimnázium) offering degrees for entering tertiary education to rise in parallel with the number of points needed to get into college or university. This might be an indicator of stronger social selection although there is not yet sufficient data to verify this. Anikó Fehérvári looked at post-secondary vocational training, which grants higher education certificates. This new designation (compared to mere "post-secondary vocational education") is intended to indicate a shift in the function of the vocational training system. The most significant change here, if initial observations are valid, has been a decline in the number of students in these courses.

Zsuzsa Veroszta, in an empirical study published in our Workshop column and resting on data from the graduate career tracking system, focused on factors that might influence the expectations of graduates regarding their future incomes. This theoretically based empirical analysis suggests that subjective factors and social status both play roles in the simple calculations leading up to rational decisions that call for the highest possible income with the lowest possible input. Kiss explores the social status unique to students with disabilities from lesser known perspectives. In a gratifying change, the institutions have increased their support for this group, and this nationwide data analysis offers valuable information on them including the difficulties they face because of the relative absence of a family support system as well as their personal problems as students and in planning their futures. Attila Fonyó and Frigyes Hausz appear on the pages devoted to guest contributors. They have analyzed research and development outcomes and financing statistics, which they use to offer a picture of the regional patterns of government and private financing.

Readers interested in delving deeper into the flows of contemporary higher education are encouraged to explore the overall changes in higher education admissions and the lives and plans of students and graduates in different disciplines.

Paszkál Kiss
editor-in-chief