2014/I. szám - Felvételi trendek
| 1 2 |
előre »
|
Hosszú évekig a belső struktúra, a többszintű képzés, azután a diploma kiadása, a munka világával való kapcsolat volt elsősorban napirenden a magyar felsőoktatásban. Ezektől nem választhatók el, de háttérben maradtak a felvételi kérdései. Azután a ponthatárok emelésével, egyes szakokon az állami finanszírozással tanulók felvehető létszámának drasztikus csökkenésével, a felvételi keretszámok eltörléséve alapvetően átalakult a felvételi rendszer. Ennek az utóbbi években kirajzolódó trendjeit elemzi a jelen számunk.
A fókusz rovatunk egyik fontos kérdése, hogy milyen változásokat hozott néhány év távlatában a felvételi rendszer átalakítása. Garai Orsolya és Kiss László a jelentkezési és felvételi adatok alapján arra jut, hogy az állami finanszírozás drasztikus átalakulása is csak átmeneti változást hozott, ami elsősorban az alapképzési szakok iránti preferenciában jelentkezett. Garai Orsolya elemzése mutatja, hogy a jogi és gazdasági területen hirdetett szakok népszerűsége idővel visszaállni látszik a korábbi szintre. Szemerszki Marianna a középfokú és a felsőfokú képzés között átmenetet elemezve, a gimnáziumok fokozatos térnyerését találja, együtt a felvételi pontszámok emelkedésével. Ez utalhat a társadalmi szelekció erősödésére, még ha kevés adatunk is van ennek bizonyítására. Fehérvári Anikó a felsőoktatási szakképzést elemzi, amelynek új neve a korábbi felsőfokú szakképzési rendszer funkcióváltását is jelzi. Úgy tűnik, hogy az első tapasztalatok között a képzési volumen csökkenése a legjelentősebb.
A műhelyrovatunkban megjelenő tanulmányában Veroszta Zsuzsa a pályakövetési adatok alapján azt a kérdést fogalmazza meg empirikus eszközökkel, hogy vajon mitől függnek a diplomások jövedelmi várakozásai? Szubjektív tényezők és a társadalmi pozíció is alakítani látszik az elméleti megalapozottságú empirikus elemzés nyomán a racionális döntés egyszerű kalkulusát, mely minél kisebb befektetéssel minél nagyobb bevételt írna elő. Kiss László a fogyatékkal élő hallgatók sajátos szociális helyzetét mutatja be kevéssé ismert oldalairól is. Az örvendetesen feléjük forduló intézményi gondoskodást fontos információkkal segíti az ugyancsak országos adatokon végzett elemzés, mely a családi háttér relatív hiányára és a hallgatói helyzet, jövőbeli tervek megélt szubjektív nehézségeire hívja fel a figyelmet. A vendégoldalon Fonyó Attila és Hausz Frigyes a kutatás-fejlesztés eredményeire és finanszírozására vonatkozó statisztikai adatszolgáltatást elemezve rajzolják meg az állami és magánfinanszírozás regionális mintázatait.
A felsőoktatás felvételi változó trendjeinek összképét és egyes területeken a hallgatók, végzettek élethelyzetével, terveivel kapcsolatos mélyebb elemzést is az Olvasó figyelmében ajánlom ahhoz, hogy jobban értsük a mai magyar felsőoktatási folyamatokat.
Kiss Paszkál
főszerkesztő
Tartalom
Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.
Interjú
Beszélgetés Mezey Barnával, a Magyar Rektori Konferencia elnökével
Készítette: Kiss László
Fókusz
A felsőoktatásba történő jelentkezések tendenciáinak alakulása 2010 és 2014 között
Garai Orsolya – Kiss László
A középiskolából a felsőoktatásba – jelentkezési és felvételi tendenciák
Szemerszki Marianna
A felsőoktatási szakképzés első éve
Fehérvári Anikó
Képzési területek és szakok népszerűségének változásai 2010 és 2014 között
Garai Orsolya
Műhely
Hallgatók jövedelmi motivációi és várakozásai
Veroszta Zsuzsanna
Fogyatékkal élő és krónikus beteg hallgatók a felsőoktatásban
Kiss László
Vendégoldal
A hazai felsőoktatási intézmények szerepe a regionális K+F+I szerkezetben
Fonyó Attila – Hausz Frigyes
- 1. Előszó, tartalom
- 2. Foreword
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 3. évfolyam 2. szám, 2019. december
- Új felületen követhetjük az informatikus hallgatók pályáját
- Megjelent a Diplomás pályakövetés 2018
- EUROSTUDENT VII kutatás: megkezdődött a magyarországi adatfelvétel
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 3. évfolyam 1. szám, 2019. március
