felvi.hu


2013/III-IV. szám - Hallgatói értékek

2014.07.02

Az elitképzés kifejezést a magyar felsőoktatás egészének jellemzésére ma nosztalgikusan vagy kissé pejoratív éllel, de elsősorban a múlthoz kötjük, és a rendszerváltozás nyomán tömegessé váló felsőoktatással állítjuk kontrasztba. Akkor az új generációk legjobb teljesítményt nyújtó kisebbsége erős versenyben került be a felsőoktatásba. Ott már sokkal gyengébb belső szelekcióval találkozva, jól látható karrierpályákon be is tagozódott a szakmai, intézményi vezetői körökbe. Részt vett a társadalmi-közéleti folyamatokban, miközben annak legjelentősebb, a hatalom által legkevésbé kontrollálható kritikusai is ebből a körből kerültek ki. Ma már sokkal több fiatal kezdheti meg a felsőfokú tanulmányait. Ezzel együtt a karrierpályák sem olyan mértékben kötöttek, nincsen a diplomásoknak többé-kevésbé előre kijelölt szerepük egy vállalat, intézmény vezetésében, nem kíséri kitüntetett figyelem az „értelmiségiek" nyilvános szerepvállalását. Vajon maradt-e valami a felsőoktatási képzéssel összefüggően is kialakuló értelmiségi szerepből és az ezzel párhuzamosan elfoglalt véleményvezéri, trendalakító hatásból? Megfordítva a kérdést, milyen lehetőségei vannak a mai hallgatóknak a szakmai ismeretek megszerzésén túl a felsőoktatásban a kulturális, sport és közéleti szerepvállalásra?

Gazsó Ferenc a bevezető interjúban a változó társadalmi berendezkedést és benne a fiatalok szerepvállalását is mérlegre teszi. A kognitív szocializáció fogalma segítségével mutatja meg a hallgatók szerteágazó, a közéleti kérdésekre nem fókuszáló érdeklődése, motivációik sokszínűsége mellett a felsőoktatás lehetséges hatását. A kerekasztal-beszélgetés számos ponton viszi tovább ezeket a gondolatokat, érintve a hallgatók politikai nézeteinek alakulását, önszerveződésük formáit, a hallgatói önkormányzatok közéleti pályára felkészítő hatását.

A fókusz rovat tanulmányai közt Csőzik Rita elemzi a hallgatói közéleti szerepvállalás lehetőségeit, azt a kérdést vizsgálva, hogy valóban apolitikusak-e a mai fiatalok. A diákok életmódját a szabadidős szokások és az értékrend kapcsolatában kutatja Bocsi Veronika. A sportolási szokások alakulását emeli ki hasonló háttéren Kovács Klára írása. Rendhagyó módon, a vendégoldalon is interjú formájában kapcsolódik a fókuszba állított témához Szabó Ildikó a politikai szocializáció felől közelítve. Műhely rovatunkban Koltói Lilla a hallgatói kompetenciaérzést vizsgálja, Kiss László a hátrányos helyzetű kistérségekből érkezők jelentkezési stratégiáit elemezve viszi tovább a folyóiratunk kutatási témáit.

A Felsőoktatási Műhely jelen összevont száma sokoldalú képet igyekszik adni a hallgatói életmód, az értelmiséggé válás nem szakmai összetevőiről. Reményeink szerint, ezzel egy izgalmas, de kevéssé elemzett kérdésben erősítjük a szakmai diskurzust.

Kiss Paszkál
főszerkesztő

Tartalom

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Interjú

Az egyetem és az értelmiség változó társadalmi szerepe. Interjú Gazsó Ferenccel, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusával
Kiss Paszkál

Fókusz

Hallgatók politikai szocializációja – Szakértői kerekasztal-beszélgetés
Fábri István

Lázadás lángja. Felsőoktatási hallgatók politikához fűződő viszonyrendszere
Csőzik Rita

Szabadidő-mintázat a campusokon
Bocsi Veronika

A sportolás hatása a debreceni egyetemisták értékrendjére és jövőképére
Kovács Klára

Műhely

Hátrányos helyzetű kistérségek jelentkezőinek jelentkezési stratégiái
Kiss László

Észlelt hallgatói kompetenciák
Koltói Lilla

Vendégoldal

„Az állampolgári szocializáció nem egy pozitív normafogalom" - Interjú Szabó Ildikóval a felsőoktatás állampolgári kultúrát formáló hatásairól
Nyüsti Szilvia és Őrsi Gábor

Szemle

Hrubos Ildikó: Elefántcsonttoronyból világítótorony
Pusztai Gabriella

Az európai egyetem lelkiismerete -25 éves a Magna Charta Universitatum
Hrubos Ildikó

Foreword

Elite education as a label for the whole of Hungarian higher education is mostly associated nostalgically or with a critical tone to the past. It is contrasted with the mass higher education that have developed after the democratic changes in Hungary. A minority of youth generations entered to tertiary education through harsh competition in the past, to have less intensive selection after in their university studies. They saw clear carrier routes to take their place in professional networks, leading circles of social institutions. Graduates took part in the general social-political processes, while the least controllable critiques of the existing regime came from this same elite. Today much greater portions of youth generations start their tertiary education. Carrier paths became more flexible, graduates don't have fixed roles in enterprises or other institutions, the public activity of this elite is not necessarily in the centre of public discourse. One may ask whether past social and public influence, trend setting power have remained in the hand of this generally recruited elite. What are the opportunities on the other hand to have experience in cultural, sport activities or public discourse for a student today added to their professional education?

Ferenc Gazsó assesses the public roles of graduates in changing political regimes. Proposes the concept of cognitive socialization to show possible influences of higher education on the diverse, non-political interests and motivation of students. The roundtable discussion carries these original thoughts further, touching upon the changes and development of political attitudes of students, the forms of their self-government, using new communication technologies in organizing collective action, and the role of student unions in preparing their activists for political-public carriers.

Among the articles in focus, Rita Csőzik explores the chances of student public activities, raising the question if the youth would have become indeed apolitical. The lifestyle, the relationship between leisure activities and social value systems is analysed by Veronika Bocsi. Kovács Klára focuses on sport activities using the same conceptual framework. In a non-conventional way, Ildikó Szabó explained student political socialization on the guest pages by answering to interview questions. Among the workshop papers Lilla Koltói continues the analyses of perceived competency, László Kiss furthers research by analysing the entrance strategies of those from underdeveloped regions.

This double issue of Higher Education in Hungary paints a colorful picture of the non-professional components of student life and elite carrier developments. We hope to strengthen research focus on an interesting but under researched topic.

Paszkál Kiss
editor-in-chief