2013/III-IV. szám - Hallgatói értékek

1 2

2014.07.02

Az elitképzés kifejezést a magyar felsőoktatás egészének jellemzésére ma nosztalgikusan vagy kissé pejoratív éllel, de elsősorban a múlthoz kötjük, és a rendszerváltozás nyomán tömegessé váló felsőoktatással állítjuk kontrasztba. Akkor az új generációk legjobb teljesítményt nyújtó kisebbsége erős versenyben került be a felsőoktatásba. Ott már sokkal gyengébb belső szelekcióval találkozva, jól látható karrierpályákon be is tagozódott a szakmai, intézményi vezetői körökbe. Részt vett a társadalmi-közéleti folyamatokban, miközben annak legjelentősebb, a hatalom által legkevésbé kontrollálható kritikusai is ebből a körből kerültek ki. Ma már sokkal több fiatal kezdheti meg a felsőfokú tanulmányait. Ezzel együtt a karrierpályák sem olyan mértékben kötöttek, nincsen a diplomásoknak többé-kevésbé előre kijelölt szerepük egy vállalat, intézmény vezetésében, nem kíséri kitüntetett figyelem az „értelmiségiek" nyilvános szerepvállalását. Vajon maradt-e valami a felsőoktatási képzéssel összefüggően is kialakuló értelmiségi szerepből és az ezzel párhuzamosan elfoglalt véleményvezéri, trendalakító hatásból? Megfordítva a kérdést, milyen lehetőségei vannak a mai hallgatóknak a szakmai ismeretek megszerzésén túl a felsőoktatásban a kulturális, sport és közéleti szerepvállalásra?

Gazsó Ferenc a bevezető interjúban a változó társadalmi berendezkedést és benne a fiatalok szerepvállalását is mérlegre teszi. A kognitív szocializáció fogalma segítségével mutatja meg a hallgatók szerteágazó, a közéleti kérdésekre nem fókuszáló érdeklődése, motivációik sokszínűsége mellett a felsőoktatás lehetséges hatását. A kerekasztal-beszélgetés számos ponton viszi tovább ezeket a gondolatokat, érintve a hallgatók politikai nézeteinek alakulását, önszerveződésük formáit, a hallgatói önkormányzatok közéleti pályára felkészítő hatását.

A fókusz rovat tanulmányai közt Csőzik Rita elemzi a hallgatói közéleti szerepvállalás lehetőségeit, azt a kérdést vizsgálva, hogy valóban apolitikusak-e a mai fiatalok. A diákok életmódját a szabadidős szokások és az értékrend kapcsolatában kutatja Bocsi Veronika. A sportolási szokások alakulását emeli ki hasonló háttéren Kovács Klára írása. Rendhagyó módon, a vendégoldalon is interjú formájában kapcsolódik a fókuszba állított témához Szabó Ildikó a politikai szocializáció felől közelítve. Műhely rovatunkban Koltói Lilla a hallgatói kompetenciaérzést vizsgálja, Kiss László a hátrányos helyzetű kistérségekből érkezők jelentkezési stratégiáit elemezve viszi tovább a folyóiratunk kutatási témáit.

A Felsőoktatási Műhely jelen összevont száma sokoldalú képet igyekszik adni a hallgatói életmód, az értelmiséggé válás nem szakmai összetevőiről. Reményeink szerint, ezzel egy izgalmas, de kevéssé elemzett kérdésben erősítjük a szakmai diskurzust.

Kiss Paszkál
főszerkesztő

Tartalom

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Interjú

Az egyetem és az értelmiség változó társadalmi szerepe. Interjú Gazsó Ferenccel, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusával
Kiss Paszkál

Fókusz

Hallgatók politikai szocializációja – Szakértői kerekasztal-beszélgetés
Fábri István

Lázadás lángja. Felsőoktatási hallgatók politikához fűződő viszonyrendszere
Csőzik Rita

Szabadidő-mintázat a campusokon
Bocsi Veronika

A sportolás hatása a debreceni egyetemisták értékrendjére és jövőképére
Kovács Klára

Műhely

Hátrányos helyzetű kistérségek jelentkezőinek jelentkezési stratégiái
Kiss László

Észlelt hallgatói kompetenciák
Koltói Lilla

Vendégoldal

„Az állampolgári szocializáció nem egy pozitív normafogalom" - Interjú Szabó Ildikóval a felsőoktatás állampolgári kultúrát formáló hatásairól
Nyüsti Szilvia és Őrsi Gábor

Szemle

Hrubos Ildikó: Elefántcsonttoronyból világítótorony
Pusztai Gabriella

Az európai egyetem lelkiismerete -25 éves a Magna Charta Universitatum
Hrubos Ildikó

1. Előszó, tartalom
2. Foreword

Folyóirataink

Legfrissebb