2013/II. szám - A tanulás támogatása
| 1 2 |
előre »
|
A felsőoktatás kulcs a gazdasági és társadalmi sikerekhez, ezt sok korrelációs típusú elemzés kimutatja. De az ördög a részletekben rejlik. Biztosak lehetünk-e abban, hogy ezt az együttjárást akkor magyarázzuk helyesen, ha a felsőoktatásnak tulajdonítjuk a sikert? Nem arról van-e szó inkább, hogy a jobban működő társadalmaknak jobb a felsőoktatásuk is? A hazai felsőoktatás-politikai viták mélyén ez a kétely is megfogalmazódik a tömeges és többszintű felsőoktatás, a több lépcsőben bevezetett felsőoktatási reformok ellenében. A megoldást csak akkor találjuk meg, ha részleteiben is elemezzük a sikeres országok felsőoktatási rendszereit. A társadalmi hatásvizsgálatok nyelvén elsősorban úgy fogalmazódik meg a kérdés, fejleszti-e szakmai és általános jártasságokban a felsőoktatás a bekerülő diákokat. Mekkora a hozzáadott értéke a képzésben eltöltött éveknek? Tudjuk, hogy hasonló vizsgálatok a közoktatásban már rutinszerűen folynak. Ezek tanulságait a nemzetközi tapasztalatokkal összekapcsolva arra juthatunk, hogy a felsőoktatásban is szükség van a képzési folyamat és a kimenet szisztematikus vizsgálatára, az ezzel kapcsolatos stratégiák megfogalmazására. Ehhez pedig fontos azonosítanunk, hogy mik azok a tanítási-tanulási folyamatok, amik a munkában is használható képességek fejlesztéséhez vezetnek.
A fentiekben sorjázó kérdések súlya és rájuk a mai intézményi gyakorlat alapján adható válaszok esetlegessége azt sugallja, hogy a felsőoktatási sikerek alapvető összetevőjére nem figyelünk. A jelen számunk ezért állítja a tanulás támogatásának kérdését fókuszba. A Halász Gábor professzorral készült interjúban széles nemzetközi kitekintésben fedezzük fel a folyamatosan előrehaladó neveléstudomány és a szisztematikusan építkező szakpolitikai fejlesztések legújabb eredményeit, bennük a felsőoktatási-pedagógia szerepét. A kerekasztal-beszélgetésünk a tanulásközpontú oktatói szemlélet és intézményi gyakorlat eredményeit is bemutatja, a jó gyakorlatokból is ízelítőt kapunk a problémák feltárása mellett. A fókuszrovat tanulmányai között Kopp Erika a tanulás középpontba állításának pozitív hatásait elemzi a felsőoktatásban. Lukács István és szerzőtársai a képzési programok fejlesztésének fogalmi keretét egy megvalósult fejlesztéssel együtt mutatják be, egyesítve az oktatói és hallgatói perspektívát. Banai-Bajzáth Angéla egy tanulságos svéd intézményi példát mutat be a probléma alapú tanulás alkalmazására az orvosi képzésben. Kovács Zsuzsa és Tókos Katalin pedig a hazai felsőfokú intézmények széles köréből származó esettanulmányok alapján elemzi a tanulási eredmények oldaláról a tanulót és a tanulási folyamatokat középpontba állító intézményi gyakorlat hatását.
A Felsőoktatási Műhely jelen száma nem csak a neveléstudomány felsőoktatást érintő legújabb eredményeit szüreteli le, de jó kapaszkodó lehet az intézményi gyakorlat és személyes oktató módszerek, attitűdök áttekintéséhez, szükség szerinti fejlesztéséhez is.
Kiss Paszkál
főszerkesztő
Tartalom
Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.
Interjú
A felsőoktatás-pedagógia trendjei
Halász Gáborral, az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karának professzorával
Készítette: Kálmán Orsolya
Fókusz
Tanulástámogatás a felsőoktatásban
Kálmán Orsolya
Hazai oktatási-fejlesztési tapasztalatok – szakértői kerekasztal-beszélgetés
Készítette: Kálmán Orsolya és Koltói Lilla
Tanulásközpontú programfejlesztés
Kopp Erika
Fejlesztés és tanulás, fejlesztésből tanulás. Egy programfejlesztési projekt története a felsőoktatásban
Lukács István – Pálvölgyi Krisztián – Sintár Márton – Szőllősi Tímea
Különböző szakos hallgatók együttműködésére épülő, probléma alapú tanulás - a linköpingi egyetem egészségtudományi képzése
Banai-Bajzáth Angéla
Oktatói együttműködés a tanulás támogatásáért
Kovács Zsuzsa – Tókos Katalin
- 1. Előszó, tartalom
- 2. Foreword
