2012/IV. szám - Tehetség és képzés
| 1 2 |
előre »
|
Előszó
A felsőoktatás számos ponton eltér a közoktatástól. Mostanában legtöbbször a tankötelezettség hiánya merül fel sajátos témaként a felsőoktatási vitákban. A szűkös erőforrások idején hajlamosak vagyunk onnan közelíteni ehhez, hogy ha nem kötelező a képzés, akkor az államnak sem kell feltétlenül állnia számlát. Még egy lépéssel tovább, a bolognai rendszerben bevezetett strukturális reformra jól álcázott pénzkivonásként is tekinthetünk, amely rövidebb képzési idővel, tehát olcsóbban megszerzett felsőfokú diplomával megspórol egy nem jelentéktelen összeget a finanszírozó számára. A finanszírozás valóban a felsőoktatás fogós kérdése, amelyet többek között a 2012. évi első számunk fókuszrovatában a sajátos közjavak logikája és az egyéni életút felől is elemeztünk.
A 2012-es év zárószámában azonban más nézőpontot javaslunk a lineáris képzés és az ezáltal kialakított belső szelekciós folyamatok vizsgálatára. Nem véletlen talán, hogy a magyar felsőoktatás évekkel az osztott alap- és mesterképzés előtt, minden formális kötelezettség nélkül átvette – szintén angolszász példát követve – az iskolarendszerű doktori képzés rendszerét. A tudományos élet nemzetközi standardjaiban és a hazai tudományos intézményrendszerben bekövetkező változások mellett (az egyetemek tudományos elismerésért és autonómiáért a rendszerváltozás során folytatott harca külön elemzést érdemelne) azt sem lehet elhanyagolni, hogy a bolognai rendszer előtt már tömegessé váló felsőoktatásban szükség volt a tehetségek, a tudományos és oktatói utánpótlás kiválasztására. A tehetség kibontakozásának és a tudományos utánpótlás kiválasztódásának, ha nem is tökéletesen szinergikus folyamatok, közös megoldása lett a kilencvenes években már kialakuló doktori képzés. Ennél is régebbi története van azonban a tehetséggondozásnak a felsőoktatásban, amelyet az országos tudományos diákköri mozgalom és még korábban a szakkollégiumok hálózata intézményesített sajátos formákban. Ezeket történeti, statisztikai elemzésekkel is bemutatjuk a fókuszrovatunk egy-egy tanulmányában, amelyek egy új felsőoktatás-kutatási témában megtett úttörő lépésként értékelhetők.
A Falus András akadémikussal készített interjúnk a sikeres és a tudomány felelősségére érzékeny tudós nézőpontjából helyezi tágabb kontextusba a tehetséggondozás kérdését. Kerekasztal-beszélgetésünk pedig hallgatói és oktatói, intézményi és országos perspektívákat gyűjt egybe a tehetséggondozás gyakorlatával és intézményes lehetőségeivel kapcsolatban. E folyamatok fonákját mutatja, és távolabbról, de fontos szálakon kötődik a témához a felsőoktatásba kerülés önszelekciós folyamatainak elemzése a műhelyrovatunkban.
Kiss Paszkál
főszerkesztő
Tartalom
Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.
Interjú
A tudás átadásának öröme - Interjú dr. Falus Andrással a felsőoktatási tehetséggondozásról
Készítette: Koltói Lilla, Őrsi Gábor
Fókusz
Tehetséggondozás a felsőoktatásban - Koltói Lilla
Tehetséggondozó intézmények a magyar felsőoktatás történetében - Papp István
Egyetemi tehetséggondozás – tudósképzés?
Szakértői kerekasztal-beszélgetés a felsőoktatási tehetséggondozásról
Készítette: Garai Orsolya és Koltói Lilla
Szakkollégiumok, a tehetség közege - Demeter Endre
A TDK szerepe, szervezeti keretei és jövője a felsőoktatási tehetséggondozásban - Cziráki Szabina – Szendrő Péter
Műhely
Jelentkezni vagy nem jelentkezni?
A felsőfokú továbbtanulás során észlelt önkirekesztés és annak háttere - Nyüsti Szilvia
- 1. Előszó, tartalom
- 2. Foreword
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 3. évfolyam 2. szám, 2019. december
- Új felületen követhetjük az informatikus hallgatók pályáját
- Megjelent a Diplomás pályakövetés 2018
- EUROSTUDENT VII kutatás: megkezdődött a magyarországi adatfelvétel
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 3. évfolyam 1. szám, 2019. március
