felvi.hu


2012/III. szám - Hallgatói életút

2012.12.11

boritoAzt talán kevesen gondolják komolyan, hogy a hallgatók egyszerű fogyasztók volnának a felsőoktatásban. Másrészt az is igaz, hogy más minőségben tagja egy szakmának a felsőfokú szakképzésben, mint a doktori programon hallgató. Nem is beszélve az oktatók, kutatók szerepéről ugyanebben a szakmai közösségben. A legszerencsésebben úgy ragadhatjuk meg a felsőfokú tanulmányok jelentőségét a szakmai életútban és a hallgatók helyzetét ennek az életútnak az elején, ha a felsőoktatás-pedagógia reformhullámának és a diplomás pályakövetésnek ezen a ponton egymással találkozó logikáját követjük. Mindkettő előtérbe állítja a hallgatói szakmai terveket és azok megvalósítását, az aktív tanulást, a későbbi munkára való felkészülést. A korai fejlődés újabb pszichológiai kutatásainak paradigmatikus fogalmához, a kompetens újszülöttéhez hasonlítva, a felsőoktatásban résztvevő hallgatót nevezhetnénk a kompetens szakemberjelöltnek. Nem jellemzi őt szakmai "süketség" és "vakság", képes a hatékony szakmai cselekvésre is, sőt a környezetével hatékony interakciót kezdeményezni tudó autonóm leendő szakember. A csecsemőhöz hasonlóan a hallgató későbbi szakmai teljesítményét is alapvetően befolyásolja, hogy van-e hite, bizalma a saját hatásáról a környezetére, tud-e rugalmasan alkalmazkodni annak elvárásaihoz. Elméletben, azt hiszem, szimpatikus a kompetens szakemberjelölt ezen leírása, de legalább ilyen fontos a gyakorlati kérdések sora, hogy miként tudjuk megragadni ennek a sajátos élethelyzetnek a sikereit, problémáit.

A jelen számunk fókuszrovatának tanulmányaiból nem csak az derül ki, hogy a hallgatók autonóm célokkal, motivációkkal, adott esetben döntési bizonytalansággal és sokféleképpen megragadható teljesítménnyel is rendelkező szakemberek, hanem az is, hogy emberek. A felsőfokú életvezetési és pályatanácsadás úttörőjével, a több kutatói és tanácsadói generáció útra indítójaként, Ritoók Magdával a következő oldalakon olvasható interjú legfontosabb megállapításai között van ez, amiről mégis gyakran megfeledkezünk. Figyelmeztetést hordoz, hogy a szép szakmai eredmények mellett a források szűkösségéről számol be ő és később a kerekasztal résztvevői is, akik az intézményi karrierirodáktól, a professzionális életvezetési és diáktanácsadók világán át, a hallgatói öntevékeny szervezetekig a tanácsadás és a tréningmódszerek garmadáját bevetve igyekeznek segíteni a hallgatókat.

Nem csak az intézmények, de a hallgatók maguk is úgy tekintenek saját helyzetükre, mint ami nem lehet rossz, mintha minden krízist a gyengeség, alkalmatlanság okozna. Az olvasónak az a benyomása lehet a fókusz rovat tanulmányait olvasva, hogy a hallgatói életvezetés és karriertervezés területén egy felkészült szakmai kör többé-kevésbé alkalmazásra kész tudása és kipróbált módszerei maradnak sajnos az indokoltnál jóval kisebb, zárt körökben. Remélem, hogy a folyóiratunk hosszabb távon is tudja ezt az alkalmazható tudást a potenciális felhasználók felé közvetíteni.

Kiss Paszkál
főszerkesztő

Tartalom

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Interjú

Teljes élettel készülni a jövőre – Interjú Ritoók Magdával a hallgatói életútról és a felsőoktatási tanácsadásról

Fókusz

Életvezetés és karrier: felsőoktatási intézmények tanácsadói szerepe - Koltói Lilla

Hallgatói életutak - Szakértői kerekasztal-beszélgetés karrier-tanácsadókkal és kortárs segítőkkel - Készítette: Garai Orsolya és Koltói Lilla

Szervezeti elköteleződés és teljesítménymotiváció a tanulmányi sikeresség hátterében - Kiss Paszkál, Sinka Lea és Czabán Csaba

Kompetencia, motiváció és pályaválasztási bizonytalanság egyetemi környezetben - Lukács Fruzsina

Hallgatói mobilitás – Milyen háttéren tervezik és valósítják meg az ELTE hallgatói és végzettei külföldi tanulmányaikat? - Czakó Andrea, Koltói Lilla

Az Erasmus tréning bemutatása – A külföldi ösztöndíjas időszakra való felkészülés és a visszatérés utáni reintegráció jelentősége - Füzi Virág

Műhely

EUROSTUDENT-felmérések - a kutatás és a fejlesztés szolgálatában - Kiss László

Szemle

Az érettségitől a mesterképzésig - Továbbtanulás és szelekció - Dombi Annamária

Vendégoldal

Digitális információszolgáltatás a kutatás és a felsőoktatás számára - Futurista ábránd? - Zsigovits Gabriella

Foreword

Few may consider seriously that students were mere consumers in Higher Education. But it would also be brave to say that a BA/BsC student has the same status in belonging to a profession as a PhD student. Not to mention the participation of staff and researchers of the universities in this same professional community. The significance of tertiary studies in the context of professional development and the position of students at the beginning of their professional career is best seized by the logic that is common to the latest trends in HE pedagogy and graduate career analysis. Both focus on the professional goals of students and their fulfillment, active learning, they regard studies as preparing for later work. By drawing an analogy with the "competent infant", a paradigmatic concept of early child development in psychology, we may regard HE students as "competent professional candidates". Not characterized by complete professional "deafness" and "blindness", they are capable of efficient professional behavior, as autonomous candidates they may be engaged in proper professional interaction with others. Students' later professional performance is also profoundly shaped by their faith in their own impact and their resilient adaptation to the environment. This description of a professional candidate may sound convincing at this conceptual level, but it is equally important to answer a number of practical questions about achievements and obstacles in this phase of professional life.

Papers and interviews in our focus section about professional career and institutional counseling show that students may be characterized by their goals, motivations, and even by decision insecurity in certain situations. And that they are fully human participating in higher education with the entirety of their life. The latter is an important message the comes through the interview with Magda Ritoók, a pioneer of life and career counseling in Hungary, the mentor of succeeding generations of professionals and researchers. Her and the participants of the subsequent roundtable discussion that come either from career and counseling services at institutions, research or peer counseling projects of students, agree that shortage in financing is a common problem of any services provided to help students' life and career problems

HE institutions and students have a sense of false security that there is no need to prepare for problems or to compensate for any kind of deficits in the professional career and that any crisis is caused by weaknesses and inappropriateness. Reading the focus section of this issue the reader may develop an impression that student life and career counseling has a prepared and devoted circle of professionals in Hungary whose acquired expertise and fine tuned methods remain more or less unused. We hope that our journal may serve as a mediator for this accumulated expertise to find its audience and followers.

Paszkál Kiss
editor-in-chief