2012/III. szám - Hallgatói életút

1 2

2012.12.11

borito Azt talán kevesen gondolják komolyan, hogy a hallgatók egyszerű fogyasztók volnának a felsőoktatásban. Másrészt az is igaz, hogy más minőségben tagja egy szakmának a felsőfokú szakképzésben, mint a doktori programon hallgató. Nem is beszélve az oktatók, kutatók szerepéről ugyanebben a szakmai közösségben. A legszerencsésebben úgy ragadhatjuk meg a felsőfokú tanulmányok jelentőségét a szakmai életútban és a hallgatók helyzetét ennek az életútnak az elején, ha a felsőoktatás-pedagógia reformhullámának és a diplomás pályakövetésnek ezen a ponton egymással találkozó logikáját követjük. Mindkettő előtérbe állítja a hallgatói szakmai terveket és azok megvalósítását, az aktív tanulást, a későbbi munkára való felkészülést. A korai fejlődés újabb pszichológiai kutatásainak paradigmatikus fogalmához, a kompetens újszülöttéhez hasonlítva, a felsőoktatásban résztvevő hallgatót nevezhetnénk a kompetens szakemberjelöltnek. Nem jellemzi őt szakmai "süketség" és "vakság", képes a hatékony szakmai cselekvésre is, sőt a környezetével hatékony interakciót kezdeményezni tudó autonóm leendő szakember. A csecsemőhöz hasonlóan a hallgató későbbi szakmai teljesítményét is alapvetően befolyásolja, hogy van-e hite, bizalma a saját hatásáról a környezetére, tud-e rugalmasan alkalmazkodni annak elvárásaihoz. Elméletben, azt hiszem, szimpatikus a kompetens szakemberjelölt ezen leírása, de legalább ilyen fontos a gyakorlati kérdések sora, hogy miként tudjuk megragadni ennek a sajátos élethelyzetnek a sikereit, problémáit.

A jelen számunk fókuszrovatának tanulmányaiból nem csak az derül ki, hogy a hallgatók autonóm célokkal, motivációkkal, adott esetben döntési bizonytalansággal és sokféleképpen megragadható teljesítménnyel is rendelkező szakemberek, hanem az is, hogy emberek. A felsőfokú életvezetési és pályatanácsadás úttörőjével, a több kutatói és tanácsadói generáció útra indítójaként, Ritoók Magdával a következő oldalakon olvasható interjú legfontosabb megállapításai között van ez, amiről mégis gyakran megfeledkezünk. Figyelmeztetést hordoz, hogy a szép szakmai eredmények mellett a források szűkösségéről számol be ő és később a kerekasztal résztvevői is, akik az intézményi karrierirodáktól, a professzionális életvezetési és diáktanácsadók világán át, a hallgatói öntevékeny szervezetekig a tanácsadás és a tréningmódszerek garmadáját bevetve igyekeznek segíteni a hallgatókat.

Nem csak az intézmények, de a hallgatók maguk is úgy tekintenek saját helyzetükre, mint ami nem lehet rossz, mintha minden krízist a gyengeség, alkalmatlanság okozna. Az olvasónak az a benyomása lehet a fókusz rovat tanulmányait olvasva, hogy a hallgatói életvezetés és karriertervezés területén egy felkészült szakmai kör többé-kevésbé alkalmazásra kész tudása és kipróbált módszerei maradnak sajnos az indokoltnál jóval kisebb, zárt körökben. Remélem, hogy a folyóiratunk hosszabb távon is tudja ezt az alkalmazható tudást a potenciális felhasználók felé közvetíteni.

Kiss Paszkál
főszerkesztő

Tartalom

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Interjú

Teljes élettel készülni a jövőre – Interjú Ritoók Magdával a hallgatói életútról és a felsőoktatási tanácsadásról

Fókusz

Életvezetés és karrier: felsőoktatási intézmények tanácsadói szerepe - Koltói Lilla

Hallgatói életutak - Szakértői kerekasztal-beszélgetés karrier-tanácsadókkal és kortárs segítőkkel - Készítette: Garai Orsolya és Koltói Lilla

Szervezeti elköteleződés és teljesítménymotiváció a tanulmányi sikeresség hátterében - Kiss Paszkál, Sinka Lea és Czabán Csaba

Kompetencia, motiváció és pályaválasztási bizonytalanság egyetemi környezetben - Lukács Fruzsina

Hallgatói mobilitás – Milyen háttéren tervezik és valósítják meg az ELTE hallgatói és végzettei külföldi tanulmányaikat? - Czakó Andrea, Koltói Lilla

Az Erasmus tréning bemutatása – A külföldi ösztöndíjas időszakra való felkészülés és a visszatérés utáni reintegráció jelentősége - Füzi Virág