2012/II. szám - Esélyek a felsőoktatásban

Sokan tartják úgy, hogy az esélyek egyenlősége illúzió, s főként az a felsőoktatásban. Nem vagyunk egyformán tehetségesek, motiváltak a tanulásra, ami alapvetően meghatározza a felvételi esélyeinket és későbbi eredményeinket. Ma a legtöbben erős versenyben nyernek felvételt a felsőfokú képzésbe. A FeMű hasábjain is több szerzőnk kimutatta korábban, hogy a szelekciós nyomás nem elsősorban a bejutást akadályozza, hanem a felvételi döntésükben téríti el, kompromisszumokra készteti a kisebb erőforrásokkal rendelkezőket. A kilencvenes évek általános tömegesedését ráadásul az a percepció kísérte, hogy talán túlságosan is sokan jutnak be a felsőoktatásba, olyanok is, akik azután nem tudják megállni a helyüket. Valóban megszűnt a felsőoktatás rendszerváltás előtti kivételezett helyzete, amikor egy-egy generáció legjobbjai jutottak csak be az egyetemekre, de paradox módon (jórészt az érettségi felé vezető út nehézségein elakadva) a hátrányos helyzetűek számára továbbra is zárva maradhat az út a diplomához.

Milyen esetekben kell tehát az esélyt növelni, melyek azok a hátrányos vagy halmozottan hátrányos csoportok, amelyek eleve hátránnyal indulnak a felsőoktatásban? Az oktatási jogok biztosával, Aáry-Tamás Lajossal készített interjúnk, valamint a téma kutatóival és intézményi felelőseivel megtartott kerekasztal-beszélgetésünk is azt mutatja, hogy a valamilyen fogyatékkal élők éppúgy, mint a cigány fiatalok, a társadalmi-gazdasági-regionális lemaradásból érkezők igényelhetik az ellensúlyt. A kompenzáció rendszere jól-rosszul működik a felvételin, de a lemaradás nem tűnik el a felsőfokú intézmények falain belül. Ezért nagy lépést tennénk előre, ha vezetői céllá válna az esélyteremtés; a felsőoktatási intézmény pozitív image-ához legalább annyira hozzátartozna ennek sikere, mint a kimagasló tanulmányi teljesítményé vagy a munkaerő-piaci helytállásé.

Az esélyegyenlőség témáját fókuszba állító számunk Műhely rovatában Garai Orsolya rövid elemzése azt mutatja, hogy az államilag finanszírozott helyek csökkentése a "női" pályákat várhatóan inkább érinti. Vendégoldalunkon, Engler Ágnes írásában ugyanakkor többek között azt láthatjuk, hogy a felnőttképzésben tanulók körében a családosok tanulmányi eredménye jobb és ők a céltudatosabbak. A társadalmi pozícióból fakadó hátrányokra is kevés figyelem jut általában a felsőoktatási intézményekben. Nyüsti Szilvia sokrétű elemzéséből kiderül az is, hogy mely ponton sűrűsödik a szülők alacsony iskolai végzettségének negatív hatása leküzdhetetlen akadállyá és miként hatnak a társadalmi hátrányokkal szemben ellensúlyt képező intézmények, programok. A bolognai szerkezetben belső szelekciós pontként jelentkező alapképzési-mesterképzési átmenetben elemzi az esélyek alakulását két tanulmányunk (Ertsey Kálmán és Sági Matild, valamint Veroszta Zsuzsa tollából).

Az esélyteremtés kérdése egyre inkább válik intézményi felelősséggé is, ennek végiggondolásában segíthet reményeink szerint jelen számunk.

Kiss Paszkál
főszerkesztő

Tartalom

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Interjú

Beszélgetés Aáry-Tamás Lajossal, az oktatási jogok biztosával

Fókusz

Esélyegyenlőség a felsőoktatásban - szakértői kerekasztal-beszélgetés - Készítette: Fábri István és Garai Orsolya

Hátrányos helyzetben - helyzeti hátrányban a felsőoktatásban - Nyüsti Szilvia

Kik akarnak tanári diplomát szerezni? - Sági Matild - Ercsei Kálmán

A bachelor-master átlépés szelekciós háttértényezői - Veroszta Zsuzsanna

Műhely

A nők felvételi jelentkezéseinek sajátosságai - esélylatolgatás a felvételi eljárás 2012-es változásai nyomán - Garai Orsolya

Vendégoldal

Férfiak és nők a felsőoktatás részidős képzéseiben - Engler Ágnes

Szemle

Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése - Horváth Dániel

Foreword

Many people hold that providing equal opportunities is a myth and it is even more illusory in Higher Education. It is obvious that we are not all equally talented or motivated to study, which naturally determines our success in tertiary education. Most applicants enter to universities and colleges in a fierce competition in Hungary. Our authors in previous issues of Higher Education Analysis have repeatedly shown that selection pressure does not typically prevent access to HE but distracts the aspirations of those who have less resources. After the democratic changes a massification of HE happened and it was not the very best of each generation that entered into universities anymore, but paradoxically (for the main part caused by the hardness to reach even a baccalaureate) those who come from deeply underprivileged social circumstances have been deprived just as much from getting a diploma as before.
In what cases should the chances of acceptance be increased, which are the identifiable underprivileged or multiply underprivileged groups that should be helped? In our interview with the ombudsman of educational rights Lajos Aáry-Tamás and in our roundtable discussion with researchers and institutional administrators to the field we found that very diverse groups (of disabled, gipsy, and socially-economically-regionally disadvantaged youth) need the help of compensatory mechanisms. A compensation system works more or less at admittance. But their constraints remain even after when they enter into universities and start their studies. Therefore providing equal opportunity should also become a general leadership goal in HE institutions. Success in this field should belong to a positive image of the institution just as much as outstanding student performance and job market success of graduates do.

In the Workshop section of this issue which focuses on equality in Higher Education, Orsolya Garai's small analysis shows that prospective cut in state financing reaches "feminine" majors more than their "masculine" counterparts. On our guest pages, Ágnes Engler has surprising conclusions that having a family made students of continuing education to perform better and act more purposively, adding further colors to the picture of work-family conflict. About another "invisible" minority, Szilvia Nyüsti's detailed analysis points at the inflection point where the negative influence of parents undereducatedness establish a real obstacle to further studies of their children and she also shows the effects of institutions and programs in counterbalancing social disadvantages. The bachelor-masters shift is an internal selection point within HE studies introduced by the Bologna system. Student prospects at this crucial point are analyzed by two papers in the Focus section (by Kálmán Ertsey and Matild Sági, and by Zsuzsa Veroszta).

Issues of equal opportunity will become the responsibility of individual institutions in Hungary, we tried to help analyzing these problems and assessing already existing practice in response.

Paszkál Kiss
editor-in-chief