2012/I. szám - Dilemmák és modellek a finanszírozásban
| 1 2 |
előre »
|
A finanszírozás a felsőoktatás legkézzelfoghatóbb és egyben szakpolitikai viták kereszttüzében leginkább álló kérdése. Bár ezt a területet az objektivitást és elemzői távolságtartást sugalló számok uralják, mégis általános tapasztalat, hogy a heves közéleti vitákban a ráció könnyen a vágyak szolgálójává válhat.
Kétszeresen is érdekes ezért Nicholas Barr, a London School of Economics professzorának a jelen számunkban magyarul is megjelenő tanulmánya. Évtizedes kutatásai alapján nem a számokra, hanem a társadalmi adatok mögött mindig meghúzódó értékválasztásra fókuszál, s többet mutat meg így a lényegből, maradandóbb következtetésekre jut a látható trendek mögötti valódi tényezőkkel kapcsolatban. Az eredetileg az Oxford Reveiew of Economic Policy című folyóiratban 2004-ben megjelent tanulmány számos találó következtetése közül csak egyet emelek ki, mely szerint a felsőoktatás finanszírozásában félrevezető a piaci-állami nálunk is gyakori szembeállítása. Az állami szerepvállalás indokait és formáit nem a piaci folyamatok ellenében, hanem az egyetemek közötti és a hallgatói kiválóságban is megmutatkozó versenyt felhasználva fogalmazza meg.
Jelen számunk Fókusz rovatának több szerzője is részt vett a jelentős hazai felsőoktatási innovációnak tekinthető első diákhitel rendszerének kialakításában. A szokásos interjúnkat Gilly Gyulával készítettük, aki társszerzőként is megjelenik később. Bevezető tanulmányukban - Barr nyomán, a felsőoktatást inkább az élelmiszerpiachoz, mint az egészségügyi ellátások területéhez hasonlítva - érvelnek Székely Mózessel amellett, hogy a kívánatos állami szerepvállalás nem az ingyenes szolgáltatásokban, hanem az esélyteremtés más, indirektebb formáiban jelenik meg. A 2001-ben bevezetett hallgatói hitelrendszert is tanulságos módon elemzik e tekintetben. Ezek után Kotán Attila a következő tanulmányban egyenesen úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi intézményi és állami finanszírozási, szabályozási keretek között a magyar felsőoktatás nem finanszírozható fenntartható módon. A problémák tézisszerű bemutatása után javaslatokat is ad a kívánatos felsőoktatás-finanszírozás legfontosabb elemeire. Ezekben abból indul ki, hogy a magyar felsőoktatásban az expanzív, a hallgatói növekedést középpontba állító korszak lezárult. Fókusz rovatunk erős indításához kapcsolódik a nemzetközi kontextus alapos bemutatásával Kováts Gergely, Nagy Sándor Gyula és Németh András Olivér. A nemzetközi jó gyakorlatok alapján ők is a hazai felsőoktatás finanszírozási rendszerére vonatkozó ajánlásokkal zárják írásukat.
Mindez azt hiszem, nemcsak aktuális és izgalmas, de tanulságos olvasmánnyá is teszi jelen számunkat, melynek olvasásához a jövő formálhatóságába vetett optimizmust és a kívánt-elvárt változások megítéléséhez széles látókört, alapos megfontolást kíván a FeMű is.
Kiss Paszkál
főszerkesztő
Tartalom
Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.
Interjú
"Dilemmák és lehetőségek a felsőoktatás finanszírozásában" - Beszélgetés dr. Gilly Gyulával, a Diákhitel Központ Rt. alapító vezérigazgatójával
Fókusz
Az állam szerepe a felsőoktatás finanszírozásában - Gilly Gyula
A felsőoktatás finanszírozása - Nick Barr
A hazai felsőoktatás finanszírozása: helyzetkép, kihívások, feladatok - Kotán Attila
Felsőoktatás-irányítás és -finanszírozás: nemzetközi trendek és jó gyakorlatok - Kováts Gergely - Nagy Sándor Gyula - Németh András Olivér
Műhely
Államilag támogatott és költségtérítéses képzések - jelentkezői számok, jelentkezési stratégiák - Garai Orsolya - Kiss László
Szemle
A felsőoktatás szövete - Veroszta Zsuzsanna
- 1. Előszó, tartalom
- 2. Foreword
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 6. évfolyam 1. szám, 2022. március
- Field period of EUROSTUDENT 8 research in Hungary has started
- Vegyél részt az EUROSTUDENT 8 kutatásban és nyerj belépőt az EFOTT-ra!
- Elindul az EUROSTUDENT 8 kutatás magyarországi adatfelvétele
- Megjelent a 2021-es DPR Hallgatói kutatás zárótanulmánya
