felvi.hu


2011/I. szám - A demográfia súlya

2011.11.07

A felsőoktatás hosszú távú folyamataival kapcsolatban különösen indokolt, hogy a szerteágazó összefüggéseket gondosan kövessük nyomon. Az új felsőoktatási törvényt övező vitáknak vannak népszerűbb témái, ám éppen az időtálló szabályozásához és az intézményi stratégiák sikeréhez szükséges az alapvető változások behatóbb vizsgálata.

Mennyi felvételiző lesz öt-tíz év múlva? Milyen társadalmi és munkaerőpiaci igényekkel kell számolni? Milyen nemzetközi környezet várható? Mindezekre válaszul hogyan alakul át szükségszerűen a felsőoktatás egésze, és miként valósíthatják meg céljaikat az egyes intézmények?

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a középiskolás korosztály létszáma évek óta csökken, és ez a következő 8-10 évben a felsőoktatásba jelentkezők számát is negatívan érinti már. A demográfiai változásokat bemutató jelen számunk írásai emellett azt is elemzik, hogy ma kisszámú külföldi jelentkező érkezik a magyar felsőoktatásba. Ráadásul a közös európai felsőoktatási térség kialakulása sok hazai fiatalt is külföldre csábíthat. A felsőoktatás sokat vitatott tömegesedése mindezzel együtt nem pusztán nemzetközi trend, hanem racionális döntések támogatják a jelentkezők-diplomások, a munkaadók és a szélesebb társadalmi környezet felől nézve egyaránt, még ha ez "túlképzettséghez" vezet is a munkaerőpiacon.

A felsőoktatás egészében tehát változtatni kell ahhoz, hogy az eddigi társadalmi funkcióit betölthesse, kihasználhassa kapacitásait. Ma már a jelentkezők kétharmada bekerül, nem elég és nem is kívánatos tehát egyszerűen még nagyobbra nyitni a kaput. Megoldás lehet ugyanakkor, ha az érettségizettek közül többeket szólít meg a felsőoktatás, együtt a bevezető képzési szintek funkciójának újragondolásával. Az idősebb korosztályok bevonása pedig a mesterképzés és a különböző továbbképzések, kiegészítő képzések vonzóvá tételével érhető el. Mindkét út illeszkedik az EU-n is túlmutató európai trendekhez és elősegíti az ország uniós tagként tett vállalásainak teljesítését. Ezzel együtt a különböző intézményi profilok elkülönüléséhez vezethet e célok megvalósítása, melyekből ízelítőt a fókuszrovatunk kerekasztal-beszélgetése ad. Ugyanitt látjuk, hogy a felvételi trendeket az intézmények nyomon követik, egyre inkább a belső elemzésekkel foglalkozó intézményi kutatók szisztematikusabb közreműködésével.

Kiss Paszkál, főszerkesztő

Tartalom

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Interjú

A demográfiai csökkenés "lélektani határa" 2013-ban éri el a középfokú oktatást - Beszélgetés Imre Annával, az Oktatáskutató és Fejlesztô Intézet fômunkatársával

Fókusz

Demográfiai változások és a felsô oktatási intézmények rekrutációs stratégiáinak összefüggései - Szerkesztette: Fábri István

Keresztúton a hazai felsôoktatás - Polónyi István

A hazai felsôfokú képzésekbe belépôk és a hallgatók nemzetközi összehasonlításban - Kasza Georgina

Változások a gazdaságtudományi képzésben - Bander Katalin

Műhely

Elônyben részesítés a felsôoktatási felvételi eljárásban - Bódi Emese - Garai Orsolya

Mesterképzések - Bódi Emese - Kiss László

Vendégoldal

A magyar középiskolák eredményességi mutatói - Neuwirth Gábor

Szemle

A felsôoktatási intézmények "harmadik missziója" - Nándori Emese

Foreword

Thorough analysis of complex interdependencies is crucial in looking at long term processes of Hungarian Higher Education. Debates over a new HE legislation may have more popular points, but careful analysis of profound changes is essential for lasting national regulations and successful institutional strategies. Who will want to enter to tertiary education in 5-10 years? What social and job market demands should be accounted for? What is the likely international context for Hungarian higher education? How will the whole of the Hungarian HE sector change in response, and how will the institutions best reach their goals in this future context?

Unfortunate demographic trends result in continuous decrease of the secondary school age group, and this will affect the number of HE applicants negatively in the next 8-10 years. In our current issue, which focuses on demographic changes, our authors examine this and other factors affecting recruitment to HE. Small proportion of incoming students together with a possibly increasing number of Hungarians moving to foreign institutions is just another risk factor in that process. One of the analyses concludes that the massification of higher education is not only an international trend but it is supported by a rational choice of applicants-graduates, of employers and of the wider circle of stakeholders even if it leads to ‘overeducation'.

Hungarian higher education should be prepared to change in order to maintain its social functions and to exploit its full potentials. Two-third of the applicants are accepted to HE institutions, therefore it is not enough and may not be desirable to simply open its door even wider. To address a bigger ratio of those finishing upper secondary studies with reassessing the functions of the first cycles of tertiary studies is still one opportunity. Master level programs and further professional specializations may also be adjusted to be more appealing to elder generations. Both of these paths are in the directions of wider European trends and further the fulfillment of Hungarian declarations in the EU. A differentiation of institutional profiles may be strengthened along with these changes as it appears in our roundtable-discussion. It shows also that institutions follow closely the trends of incoming students, with the systematic approach of institutional research in many cases.

Paszkál Kiss
editor-in-chief