2010/IV. szám – A kiválóság jegyében II.
| 1 2 |
előre »
|
E nemzetközi példákon is követhette az Olvasó, hogy az egyetemek miként válnak egyre fontosabb gazdasági tényezővé, az "új gazdaság" alapvető szereplőivé. Miközben saját működésükben a professzionális menedzsment szerepe, a világos teljesítménykövetelmények támasztása, a szervezeti hatékonyság lesz egyre meghatározóbb.
A minőség iránti megújuló igény együtt jelentkezik Európában a felsőoktatás általánossá válásával, a piaci folyamatok erősödésével. Tyúk-tojás probléma, hogy a felsőoktatás tömegesedésére adott válasz volt a bolognai felsőoktatási reformfolyamat, vagy ez törte át a gátat az alsóbb képzési szintek "lelki" tömegesedése, személytelenné válása, leértékelődése előtt. Ennél fontosabb, hogy a nemzeti felsőoktatási rendszereknek és ezeken belül az egyes intézményeknek is újjá kellett alkotniuk a minőségfogalmukat annak érdekében, hogy maguk és a társadalom számára egyaránt meg tudják mutatni, milyen értéket teremtenek. Egyrészt minden intézménynek számot kell adnia arról, hogy a bizonytalan, alapvető gazdasági, társadalmi, kulturális változásokkal teli munkaerőpiacon milyen segítséget adnak a végzettjeiknek. Másrészt az egész felsőoktatási rendszer és benne az elit egyetemek előtt óriási feladat, a szellemi utánpótlás biztosítása, a társadalmi innováció lehetőségeinek megteremtése. Ebben felértékelődik a stratégiaalkotás szerepe, hogyan tudnak intézmények és az ágazatot irányító kormányzati szereplők hosszabb távra előrelátni, távlatosabb célokat kitűzni anélkül, hogy egyik oldalon a technokrata társadalommérnökség, másik oldalon a küldetéstudatos légvárépítés tévútjaira lépnének.
A magyar felsőoktatásban nem csak a kiváló és kutatóegyetemi cím, de a felsőoktatás egészének küszöbön álló átalakulása emeli ki a minőség kérdését, mely köré az aktuális számunkat szerveztük. Bízom abban, hogy a kedves Olvasó megtalálja a felsőoktatás-kutatások nemzetközi horizontjában és eredményeiben, a felsőoktatási intézményvezetőink stratégiaalkotásában, a kormányzati nézőpont megfogalmazásában a számára fontos adalékokat a helyzetünk áttekintéséhez.
Kiss Paszkál, főszerkesztő
Tartalom
Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.
Interjú
A felsőoktatás minőségelvű törvényi szabályozásáról
Beszélgetés Dr. Dux Lászlóval, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárával
Fókuszban
Régi-új megközelítések a felsőoktatási intézmények sokféleségének és teljesítményének értelmezésében - Hrubos Ildikó
Kutatóegyetemek az európai felsőoktatásban és az Egyesült Államokban - Őrsi Gábor
Kerekasztal-beszélgetés a kutatóegyetemi stratégiákról, várakozásokról a kutatóegyetemi és kiváló egyetemi címet elnyert hazai felsőoktatási intézmények képviselőivel
A vállalatok és a közfinanszírozású kutatóhelyek K+F és innovációs együttműködése Magyarországon - Havas Attila
Úton a kutatóegyetemek felé - Balogh Judith - Kádár-Csoboth Péter
Műhely
Kutatóegyetemek és kiváló egyetemek a Felvi-rangsorokban - Kiss László
Vendégoldal
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara a hallgatói értékelések tükrében - Papszt Miklós - Rosta Gergely
- 1. Előszó, tartalom
- 2. Abstract
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 6. évfolyam 1. szám, 2022. március
- Field period of EUROSTUDENT 8 research in Hungary has started
- Vegyél részt az EUROSTUDENT 8 kutatásban és nyerj belépőt az EFOTT-ra!
- Elindul az EUROSTUDENT 8 kutatás magyarországi adatfelvétele
- Megjelent a 2021-es DPR Hallgatói kutatás zárótanulmánya
