2010/II. szám – Felsőoktatás-menedzsment és Vezetői Információs Rendszer
| 1 2 |
előre »
|
Hogyan mérhető az intézmények munkájának eredményessége, mire költötték el a pénzt, mi alapozza meg a döntési folyamatokat? Ma már elvárás az egyetemekkel szemben, hogy a vállalati-üzleti világban elterjedt mechanizmusokhoz igazodva működjenek. Az egyetem azonban alapvetően akadémiai logikájú intézmény.
A kilencvenes évek európai és magyar felsőoktatását is elérte a hatékonyságelv divatja s az elszámoltathatóság követelménye. Ezzel együtt járt az egyetemekkel szemben támasztott működési elvárások közelítése a vállalati-üzleti világban elterjedt mechanizmusokhoz. Jó érvek szóltak és szólnak ma is e mellett: a komolyabb felsőoktatási intézmények költségvetése és „ügyfélköre" (hallgatók, gazdasági partnerek, közösségek) jóval nagyobb annál, mintsem hogy a finanszírozó (meghatározó mértékben az állam) ne legyen érzékeny a professzionális üzemszervezetre. Hogyan mérhető az intézmények munkájának eredményessége, mire költötték el a pénzt, mi alapozza meg a döntési folyamatokat? - ezekre a kérdésekre vár választ a finanszírozó.
Ám ezeket a válaszokat nem is olyan egyszerű megadni, s nem is elsősorban a másféle költségvetési-egyeztetési kultúrához szokott felsőoktatási menedzsment hibájából. Egyszerűen a felsőoktatási és kutatási működést jellemző adatok (korszerűbben szólva: az indikátorok) nem egyértelműen definiáltak, még kevésbé rendszerszerűen nyilvántartottak s a legkevésbé sem teljes körűen naprakészek. Ezért születnek olyasféle kezdeményezések, mint például az üzleti élet egy része által használt súlyozott mutatók (Balanced Scorecard) alkalmazása a felsőoktatási intézményekben. A jelentős mértékű állami támogatást kapó Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) elterjedése arra ad esélyt, hogy az igencsak eltérő színvonalú felsőoktatási adatbázisok s adathasználati rutinok egyenszilárdságúvá válnak és a döntéstámogatás mindinkább professzionális lesz.
A business-like felsőoktatási irányítási megoldások sem feledtethetik azonban, hogy az egyetem alapvetően akadémiai logikájú intézmény, vagyis a kutatói-oktatói kiválóság és annak szolgálata az elsődleges rendezőelve, amit nem lehet hitelesne lefordítani a vevői elégedettség/üzleti hatékonyság/piacszerzés fogalmi világára. De nem is kell: álljon itt tanulságul az a megfigyelés, amit a menedzsermítoszokkal szakító legújabb egyesült államokbeli szakirodalom már feltárt: a világ vezető egyetemeinek elnökei/rektorai természetesen nem profi menedzserek, hanem vezetni képes kiváló tudósok.
Tartalom
Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.
Interjú
Fókuszban
Felsőoktatási intézmények stratégiaalkotása és teljesítménymenedzsmentje - Hazai helyzetkép és a külföldi példák - Drótos György
Stratégiai menedzsment és Balanced Scorecard rendszer az Edinburgh-i Egyetemen - Milicz Ákos
Forráselosztás, emberierőforrás-menedzsment és egyéni teljesítményértékelés a London School of Economics-on - Kováts Gergely
Ágazati és egyetemi teljesítménymenedzsment egy osztrák egyetemen - A bécsi Wirtschaftsuniversität Wien esete - Harangozó Tamás - Tirnitz Tamás
Műhely
A hazai pedagógusképzés Bologna-vitája
Bologna és tanárképzés - Hunyady György
Múlt, jelen, jövő: a természettudományos tanárképzés kritikus helyzete és kilátásai - Tasnádi Péter
Hallgatók a tanárképzés rendszerében - Összefoglaló az ELTE IV. Pedagógusképzési Napjának hallgatói előadásaiból
A pedagógus-továbbképzés formái, tartalma, szerepe az átalakulás időszakában - H. Nagy Anna
A szaktudomány és a szakmódszertan szerepének változásai - Kerekasztal-beszélgetés az ELTE IV. Pedagógusképzési Napján
Vendégoldal
Pedagógusképzési programok utóélete - Egy hatásértékelő tanulmány tükrében - Torda Ágnes - Perlusz Andrea
Szemle
A felsőoktatás-irányítás mint tudományág - Drótos György és Kováts Gergely szerkesztésében megjelent Felsőoktatás-menedzsment című kötet bemutatása
- 1. Előszó, tartalom
- 2. Abstract
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 6. évfolyam 1. szám, 2022. március
- Field period of EUROSTUDENT 8 research in Hungary has started
- Vegyél részt az EUROSTUDENT 8 kutatásban és nyerj belépőt az EFOTT-ra!
- Elindul az EUROSTUDENT 8 kutatás magyarországi adatfelvétele
- Megjelent a 2021-es DPR Hallgatói kutatás zárótanulmánya
