felvi.hu


2009/IV. szám - Egyetemi, főiskolai rangsorok

2010.03.29

Folyóiratunk jelen számának üzenete: Ideje újragondolni a felsőoktatási rangsorokat, elsősorban a minőségelkötelezett, a klasszikus egyetemi habitust és színvonalat képviselő egyetemi személyiségek közreműködésével!

Tíz évvel ezelőtt indította el az Universitas Press független felsőoktatás-kutató műhely az egyetemi-főiskolai rangsorok magyarországi megvalósításának elméleti-módszertani munkáját. Kétéves előkészítés eredményeképpen, 2001-től jelentek meg a lényegében azonos módszertan alapján (tehát összehasonlíthatóan!) készített rangsorok: előbb országos napilapokban (Világgazdaság, Magyar Hírlap), internetes portálon (unipresszo.hu, felvi.hu), majd 2003-tól önálló kiadványokban (Mit kínál a magyar felsőoktatás 2001-2005, Egyetemek mérlegen 2004, Felvi rangsor 2006).

Az azóta Felvi-rangsorok néven ismert rangsor program mögött öt országos reprezentatív szociológiai - hallgatói és négy oktatói-munkaadói - rangsor-véleményfelmérés, hat szakmai konferencia, Magyarországon egyedülálló idősoros adatbázis és mintegy tizenöt évnyi szakmai tanulmány áll. Mindezek nyomán mostanára a felsőoktatási rangsorok véglegesen polgárjogot nyertek itthon is, mi több, szakmai viták is zajlottak módszertanról, használhatóságról, nemzetközi összevetésekről. Egy évtized múltán azonban eljött az ideje, hogy a módszertani fejlesztések után rákérdezzünk arra, miképpen és miért érdemes egyáltalában rangsorokat készíteni Magyarországon?

Attól ugyanis, hogy rangsorok léteznek, még nem magától értetődő, hogy ezeket komolyan kellene venni! A társadalomtudományokat rabul ejtő kvantifikáció látszata mögött ugyanis a készítők értékválasztása húzódik. A rangsorok értelmének, jogosultságának elengedhetetlen feltétele, hogy ezek az értékválasztások meggyőzőek legyenek a felsőoktatási közösség és a felhasználók (továbbtanulók, finanszírozók, döntéshozók) számára, valamint szolgálják a minőség javítását. Fontosabb és hasznosabb ezért, hogy a rangsorokról való vita ne fedje el a felsőoktatás értékei és valóságos kérdései közös átgondolásának szükségességét!

Nem is az az igazi felelősség, amit az első rangsorok publikálásakor emlegettek: hogy itt sokmilliárdos intézmények, magasan kvalifikált szakmai közösségek komoly hagyományokat őrző munkája kerül minősítésre esetleges és durva mérésekkel. Nagyobb veszély, hogy a média felületessége és a döntéshozók információs igényszínvonala nap mint nap kikényszeríti az egyetemi-főiskolai világ félrevezetően leegyszerűsítő bemutatását. Megúszni a rangsorokat nem lehet: - legyen hát legalább egy olyan köztük, amely a "rangsorjáték" szabályai szerint, de mégis a szakmai megalapozottság és tisztesség ellensúlyával tudja a felsőoktatás hagyományos értékeit érvényesíteni, átmenteni.

Folyóiratunk jelen számának igazi üzenete: Ideje újragondolni a felsőoktatási rangsorokat! Most már görcsösség nélkül, elsősorban a minőségelkötelezett, a klasszikus egyetemi habitust és színvonalat a felsőoktatás történelmében többször is érvényesült adaptivitással képviselő egyetemi személyiségek közreműködésével!

Tartalom

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Előszó

Interjú

Fókuszban a Rangsorok

Műhely

Vendégoldal