felvi.hu Minden, ami felsőoktatás

2009/I. szám - Fókuszban a pedagógusképzés

2009.12.07 

Két évtizede tart a magyar felsőoktatás átalakulási folyamata - az első évek nagy elvi vitáit a kilencvenes évek mélyreható szerkezetei és méretbeli változásai követték, hogy azután az ezredforduló után egymás mellett, gyakran egymástól teljesen függetlenül haladjon az uniós igazodás Bologna-folyamata és a felsőoktatási intézmények önálló fejlesztési-túlélési stratégiája. Mostanára az eredmények számbavétele van soron - lapunk most azokból a kérdéskörökből vizsgált néhányat, ahol van mit veszíteni, vagyis ahol érdemi és előremutató változások történtek.

A pedagógusképzés nem csupán hagyományai és számossága, hanem társadalmi beágyazódása miatt is mindig meghatározó része volt a felsőoktatásnak. Sokáig a képzés valódi gondjait elfedte két sztereotípia uralkodása: a tanár, mint a nemzet elhivatott napszámosa és az anyagi megbecsülés hiánya. Ma sem könnyű őszintén és tárgyszerűen szembenézni a realitásokkal, amlyek sértik ezt az idilli képet. Az immár legalább három évtizede tartó színvonal-esést a szakma rekrutációs bázisában nem lehet anomáliának tekinteni. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi értékrend, az ehhez igazodó mindenkori kormányzati preferenciák valamint a képzési struktúra és tartalom minőségromboló hatása együttesen felelősek azért, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok nagy többsége jóval gyengébb eredménnyel léphetett be a felsőoktatásba s ehhez mérten kapott képzést is. A tanárképzés Bologna-rendszeréről sokféle vita folyhat, de amely érvelésnek nem a színvonalproblémák okainak feltárása az alapja és azok megszüntése a célja, az továbbviszi a részérdekek és rövidtávúságok primátusának rossz gyakorlatát. Ezzel szemben érvel Hunyady György akadémikus a lapunknak adott interjúban.

A minőség jegyében történt a doktori képzés bevezetése a kilencvenes évek közepén, s a mai kritikák is a minőséget firtatják a PhD-sok körében. Ez igazi, értelmes vita, amihez fontos adalék lehet annak megismerése, hogy mire mennek a doktoráltak képzettségükkel, fokozatukkal a munkaerőpiacon. Az MTA Kutatásszervezési Intézetének biológus hallgatók körében végzett felmérései sokirányú információt kínálnak minderről a döntéshozóknak és érdeklődőknek egyaránt.

Az információk körének jelentős bővülését kínálja a Bologna-folyamatról az a tanulmánykötet, amely, Kozma Tamás szerkesztésében, nemzetközi dimenzióban vizsgálta a tapasztalatokat. Recenziónk ezért mindenekelőtt figyelemfelhívás erre a nélkülözhetetlen munkára, amelynek megjelenése mutatja, hogy egyre inkább intézményesül a magyar felsőoktatás kutatásnak szakmai bázisa. Ezt bizonyítja, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen aktívan működik az a Nemzetközi Felsőoktatási Tanulmányok Központja, amelynek eredményeit három tanulmány közlésével mutatjuk be.

A kötetben olvasható írások közös jegye, hogy immár nem csupán elszigetelt véleményalkotók, az intézmények perifériáin zajló esetleges kutatások termékei, hanem élő, kiépült és hatásos műhelyek tevékenységéből születtek. Érdemes odafigyelnie ezért a következő évek várható felsőoktatási változásait formálóknak arra, hogy a programok, koncepciók és szakpolitikák nem légüres térben, a szokásos politikai egyeztetések és sajtószempontok közegében zajlanak csupán, hanem egy mindinkább módszeresen vizsgálódó, szakértői-tudományos közösség szempontjait, eredményeit sem lehet már megkerülni.

Tartalom

Az egyes tanulmányok a linkekre kattintva pdf formátumban letölthetők.

Előszó

Interjú

Fókuszban

Műhely

Rangsor

Vendégoldal

Bemutatkozik a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja



Folyóirataink