felvi.hu


Közgazdászképzés és Bologna

2007.10.24

Interjú Mészáros Tamással , a Budapesti Corvinus Egyetem rektorával.

- Hogyan alakult a bolognai folyamat a Corvinus Egyetemen?

- Mi azt tettük, amit a törvények, jogszabályok előírnak, nem igazán vitatkoztunk, hogy jó-e ez a Bologna vagy nem, hiszen ez a vita lezajlott korábban, itt se mindenki kedveli... Ennek vannak előnyei és hátrányai. Az előnyei kifejezetten megjelennek a hallgatók irányában, akik tényleg mobilitási lehetőséget kapnak, nem kell külön igazolniuk, hogy mit tanultak, a diplomájuk elfogadásra kerül - én azt mondom, hogy ez a jövő. Nagy hátránya, hogy standardizálódik az oktatás, mindenütt körülbelül ugyanazokat a témákat mutatják be vagy adják elő, miközben az egyetemnek lenne olyan funkciója, hogy ha nagy tudósai vannak, akkor bemutatnák az ő a saját kutatásaikat. Nem gondolom, hogy a kettő ellentmond egymásnak. Az alaptárgyak zömében ez a standardizálás csak úgy mehetett végbe, hogy menedzsmentben, pénzügyekben és máshol is ugyanazokat tanítják.
Rengeteg munka volt vele, ha jól emlékszem 22 alapszakot és 25 mesterszakot akkreditáltattunk eddig. Még az indítások hátra vannak (külön kell a létesítést, és külön kell az indítást). Ráadásul a magyar gyakorlat konzorciális megoldásokban gondolkodott, tehát egy-egy szakra több egyetem és főiskola is összeállt, ami külön vitákat eredményezett, hiszen mindenki szeretné a saját kapacitását eladni. Nagyon érdekes volt, akartunk indítani pénzügy-számvitel mesterszakot, aztán végül is szétválasztottuk a kettőt és lett külön pénzügyi és külön számvitel szak. A számvitelt önmagában nagyon kevés egyetem vagy főiskola tudja oktatni, én úgy hallom, hogy két-három intézmény indítja csak, hiszen erre megfelelő kapacitások kellenek. Nagyjából lezajlott a folyamat - azt hiszem, jó viták voltak - és konzorciális egyetértések születtek, és két évfolyam már itt bent van.
Nekünk, ha úgy tetszik, sikeres az első évfolyam, a 2006-os felvételinél az összes magyar kar közül az első három legmagasabb pontszámmal hozzánk lehetett bejutni. Két szak a Közgáz kampuszról és egy a korábbi Kertészettudományi kampuszról került a legnépszerűbbek közé. Hét karunk közül négy benn volt az első tízben, ez azt jelentette, hogy nagyon nagy a túljelentkezés, tehát jó a presztízsünk. 2007-ben ha lehet még ennél is "jobb eredményeket" értünk el.

- Mit gondol: azok az intézmények, amelyek BA és MA szakokat is indítanak, előnyben vannak a többiekkel szemben?

- Most olyan törekvés volt, hogy mindent indítsunk. Minden szinten szinte minden. Ez viszont nagyon drága: ezt épületkapacitással, tanterem-kapacitással, oktatói kapacitással kell bírni, mert a szakokon belül vannak szakirányok, és végén 20-30 fős csoportoknak kell oktatni. Nem lehet egy tankönyvet kiadni, mert öt év alatt sem fogy el ezer példány, ami valamennyire gazdaságos, tehát igyekezni kell megtalálni a szakok közös részét, miközben ugye 40 százalék különbségnek kell közöttük lenni. Úgy gondolom, hogy 2009-ben, amikor már az első mesterszakosok végeznek, és kétszer már jelentkeztek is hozzánk az új rendszer szerint, valamint ekörül végez az első alapszakos társaság is, akkor hozzá kell nyúlnunk ismét, hogy mi a mi fő profilunk, mitől vagyunk mi Corvinus Egyetem, a standardizációhoz képest mit tudunk hozzáadott értéket adni. Én azt hiszem, akkor fogunk arról dönteni, hogy nem indítunk el minden területen minden szakot, hanem inkább arra koncentrálunk, hogy egy szakot a legjobban csináljunk, és lehetőleg idegen nyelven is oktassunk - magyarul és idegen nyelven vagy csak idegen nyelven. Készen állunk angol és francia nyelven oktatni, amit eddig is végeztünk már, csak nem önálló diplomás képzésen.

- Vajon az intézményi kapcsolatok a bolognai folyamattal erősödtek, vagy ugyanolyanok maradtak az országon belül?

- Úgy gondolom, erősödtek. Ezzel együtt természetesen a viták is megjelentek. Minket borzasztóan zavar például, hogy a mi szakterületünkön a matematika tantárgy az egyik belépő tantárgy mindenki számára, és ezt csak úgy tehetjük, ha minden gazdálkodás és közgazdasági szakot oktató intézmény megszavazza. Természetesen azok az intézmények, akik félnek, hogy nem lesz annyi hallgatójuk, azok a könnyebb ellenállás irányába húznak, és azt mondják, hogy történelem és egy nyelv szükséges csak, mert ugye matematikából kevesebb embernek van jó eredménye. Nagyon sokat vitatkoztunk azon, hogy kell-e szakmai gyakorlat. Hat szemeszter az oktatás és még egy szemeszter a szakmai gyakorlat, ma sem egyértelmű, hogy hogyan fogjuk megoldani, mert megint csak megszavazta a többség, hiszen ez a főiskoláknál rendszeres volt, a vendéglátás, turizmus stb. területeken. Most kiterjesztették ezt az egészre, ami nekünk sok gondot fog okozni. Egyik oldalról persze jó a szakmai gyakorlat, de nálunk 1000-1200 hallgatót kell "elhelyezni", és ha nem akarjuk, hogy az unokatestvére kft-je írja alá, hogy teljesítette a szakmai gyakorlatot, akkor ez óriási szervezést igényel, aminek a költségeit senki nem fogja megtéríteni. Nem beszélve arról, hogy keresztfélévben kezdjük a mesterszakot, mert hét félév az nem jelent májusi lezárást. Jelen pillanatban tehát ezen hezitálunk. Ma már 32 vagy 33 helyen tanítanak ilyesmit, és ebből kisebbségben vannak az egyetemek. Amikor szavazunk, akkor természetesen a többség győz, ebben a két kérdésben folyamatosan leszavazzák az egyetemeket. Most még egyszer megkíséreljük megváltoztatni ezt az egészet.

- Az új rendszerben tartalmában megújult a képzés? Érzékelhető a változás?

- Két dologból indulhatunk ki: mi az elvárás, a kereslet, és melyek a szervezet kompetenciái, mit tud nyújtani. Általában ez a kompetencia mindig erősebb, a meglévő szervezet befolyása jelentős. Magyarán, olyan tárgyak kerülnek be, amit elő is tudunk adni. Én azt gondolom egyébként, hogy jelentősen megújult a képzés, de ez a megújulás folyamatos volt az utóbbi időkben. Összességében a kettő kombinációja valósult meg, a nemzetközi standardok befolyásával. Például, hogy mit kell vállalati pénzügyeken tanítani, a corporate finance hogyan néz ki, Londonban vagy a Corvinuson. Lényegében ugyanaz, még tankönyvben is, csak nem biztos, hogy pont olyan szuper jó a professzor, a tanár itt vagy ott, így ebben azért van különbség. A nemzetközi számvitel tanításánál is az európai előírásoktól még eltérni sem lehet, így természetesen az alternatív tárgyak szakirányok azok, amelyek már az intézménynek speciális tudását tükrözik.

- Milyen diplomát ad majd egy BA szak?

- Rengeteget vitatkoztunk azon, hogyan lehet kombinálni azt, hogy a BA egy általánosabb képzés és a mesterszakon lehetne specializálódni. Az általánost elsősorban elméleti képzésekben lehet megfogni. Mik az alapjai például a mikroökonómiának, a makroökonómiának, a matematikának, a statisztikának, aztán meg lehet nézni a különböző korrelációkat, meg többváltozós stb. számításokat a mesterszakon. Azonban van olyan vélemény is, hogy ha elvont elméletet tanítok, akkor három év után mit kezd azzal a hallgató, vagyis az, hogy általános ismeretek és konkrét gyakorlati alapozás, ez kissé ellentmond egymásnak. Én azt hiszem, ezen még sokat fogunk gondolkodni, és vissza kell majd csatolni a gyakorlatból, hogy hogyan fogadják a nálunk végzett Bologna diákokat. Ezek a tradíciók azért megmaradnak, a főiskolai szféra gyakorlatiasabb dolgokat tanít, az egyetemi szféra erősebben elméletit. Sok kritika is ér emiatt bennünket, részben a hallgatóinktól. Amikor viszont a legjobbak véleményezik a Corvinust, akkor kiderül, hogy mégiscsak magasra értékelik. Tény, hogy megpróbáltuk úgy csinálni, hogy az általános ismereteket kapják meg, és az utolsó években olyan szakirányokat vehessenek fel, amelyek erősen gyakorlatorientáltak. Van, aki azt mondja, hogy alul kell gyakorlati ismereteket adni és majd a mesterszinten kell a "tudományt", mert onnan már többnyire a PhD-ra készül, azonban ha nagyon gyakorlati oktatást kap, az nem elég általános - ezek azonban már akadémiai viták.

- Változtak-e a munkaerő-piaci kapcsolatok az új rendszerben? Hogy működik ez?

- A törvény most már előírja ezt a karrierkövetést. Épp egy ilyen kísérleti kérdőívet küldtünk szét, nem túl sok jött belőle vissza. Az derül ki belőle, hogy a mi hallgatóinknak nem kell nagyon hosszú idő az elhelyezkedéshez. Ez verseny ebből a szempontból. Differenciálódik a felsőoktatás, vagyis lesznek olyan intézmények, ahonnan nem gond elhelyezkedni, magas fizetéssel, és lesz olyan is, amit el lehet végezni és kap egy diplomát. A világ ebbe az irányba megy, nálunk is elkezdődtek a felsőoktatási rangsorolások, különböző folyóiratok, illetve a Felvi stb., készítenek ilyeneket - ez szerintem jó dolog, még akkor is, ha sokat vitatkozunk rajta. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy a Financial Times-ban egyedül voltunk benne Kelet-közép Európából 2005-ben, 2006-ban már a Varsói Közgazdaságtudományi Egyetem is bekerült. A rangsorolás ott úgy működik, hogy 200 diák címét meg kell adnunk, és ők keresik fel a diákokat különféle kérdésekkel.

- Mi a véleménye, hogyan fog módosulni vagy módosul-e az intézményi presztízs ezzel az új folyamattal?

- Csak piacra kell dolgozni, sőt, már nem is csak hazai piacra, hanem nemzetközi piacra, ez könnyebb a tradicionális nagy intézményeknek. Nem beszélve arról, hogy a nemzetközi piacon úgy kell dolgoznunk, hogy fizetőképes kereslet legyen irántunk. A Bolognának egyik jellemzője a mobilitás. Előfordulhat, hogy bizony a legjobb hallgatók nem itt fogják a mesterszakot felvenni, hanem mennek különböző helyekre. Ráadásul még a magyar demográfiai hullám hatására kevesebb hallgató is lesz. Egyrészt a jelentkezés is kevesebb már ma is, másrészt a külföldre áramlás miatt is - ezt csak úgy tudjuk pótolni, ha angolul, franciául és németül is tanítunk, ezzel csábítva ide a külföldi hallgatókat. A legtehetségesebbek és a legfizetősebbek természetesen Oxfordba, a London Business School-ba mennek, nevet kell szerezni - ezért jók ezek a nemzetközi minősítések, jók ezek a nemzetközi hálózati tagságok.

 

- Mit gondol arról a nézetről, miszerint a bolognai folyamat tőkekivonás lenne a felsőoktatásból?

- Én nagyon intenzíven benne voltam az előző felsőoktatási törvény készítésében, és annak a mellékletében elég precízen benne volt, hogy miért mi jár. Mennyi az alapképzés, mennyi a mesterképzés (1,6-szorosa) és ez hogyan módosul az inflációval. Viszonylag stabil számítási móddal ki lehet ezt számítani. Most változik ez a rendszer ezekkel a három éves megállapodásokkal, de a tőkekivonást nem látok, legalábbis eddig nem. Az utóbbi néhány évben a nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a felsőoktatási költségvetés bővült. Tudni kell persze azt, hogy ennek a bővülésnek nagy része a hallgatókhoz ment, tehát nem az intézmények működtetésére fordítottak többet, hanem a hallgatók normatívájára, a kollégiumi támogatásra, lakhatási támogatásra, tankönyvtámogatásra, valamivel bővült a működési támogatás is, és kinyíltak a pályázatok is. Ezek tízmilliárdos nagyságrendűek. Magyarán szerintem az az intézmény nyer, amelynek hallgatója is lesz és ezeken a pályázatokon is sikeresen vesz részt. Nálunk a hallgatók 50 százaléka fizet tandíjat, több tandíjat, mint ami normatívát kapunk az államilag támogatott képzésre. Meghirdettük azt a szakunkat, ahová tavaly csak 144 ponttal lehetett bejutni, szemeszterenként 370 ezer Ft-ért, az ugye 740 ezer egy évben, és nyolcszoros rá a túljelentkezés. A normatívának majdnem négyszereséről van szó. Ha a differenciálást engedik valamilyen szintig, akkor kialakulhat ez az élmezőny Magyarországon is, és nemzetközileg is.

- Hogyan lehet bekerülni a mesterképzésekre a BCE-n?

- Megvannak a felvételi kritériumok, azonban, ha megnézzük, egy-egy szakra csak úgy lehet bejutni, mintha ötéves képzést végzett volna. Majdhogynem csak azoknak hirdetjük meg, akik ezen a területen kezdtek el tanulni - ez nem célja a kétszintű képzésnek. Az alapvető célja ugyanis az, hogy mobilitás legyen a diszciplínák, tudományterületek között, ne csak az intézmények között, mert az eddig is volt (ha valaki a BGF-en végzett, átjöhetett hozzánk, és most is átjöhet majd mesterszakra, mert az alapszakon ugyanezeket tanulták). Nem fogadták el azt a megoldást, amit egy-két ország alkalmaz, hogy vannak akadémiai mesterszakok, meg professzionális mesterszakok, ahol a professzionálisra egy műszaki főiskolát végzett mérnök, nem jöhet, mert hogyan kap mesterdiplomát, ha nem "azt" a makroökonómiát, "azt" a mikorökonómiát, "azt" a statisztikát stb. tanulta. Mi is indítottunk olyan szakot, ahol az alternatív tárgyak közé betettünk pótló tárgyakat. Többlet kreditet nem kérhettünk, mert akkor megint csak a 3,5+2 sérül. Nincs még ez teljesen elhelyezve, mert ugyan van szakirányú továbbképzés is, annak a viszonya a mesterszakokkal még nem teljesen tisztázott. Ez a többszintű képzés azért lépésről lépésre alakul ki, és azt hiszem a jelentkezések, a hallgatói vélemények a visszacsatolások a gyakorlatból még ezen módosítanak.

- Növekszik a verseny az intézmények között akár nemzetközi viszonylatban is?

- Egészen biztos. A kooperáció és a verseny együtt van. A jelentkezések beadása előtt már a buszokra ki voltak ragasztva reklámok. Hirdettek egyes intézmények a televízióban, meghirdették, hogy az első tankönyvcsomagot ingyen kapják, ha első helyen jelentkeznek és fölveszik őket. A Dunaújvárosi Főiskolán az első helyen jelentkezők és felvettek egy laptopot kaptak. Ilyen szempontból azt hiszem, hogy marketingmunka is kell, persze a név a legjobb marketing és a diploma minősége. A Harvardot nem kell hirdetni, az a világ legjobb egyeteme és annyit kér, amennyit nem szégyell, de aki ott végez, annak be is jön 3-4 éven belül, itt erről van szó.

- Ha ellentétpárokkal kellene jellemezni bolognai folyamatot, melyek lennének azok?

- Gyakorlat és elmélet, általános és speciális, hogy hogyan helyezzük el ezt a két szinten. A standardizáltság és a középkori egyetemi eszme, ahol a tudomány és az oktatás együtt van, és azért van együtt, hogy a tudomány eredményeiről tájékoztassa a hallgatót. Ez az, amiért létrejött a középkorban az egyetem, hogy gondolkodni tanítson. A professzor azt tanítsa meg a diákjainak, hogyan jött rá valamire, ne csak azt, hogy vissza tudja adni, hogy kukoricát hol termesztenek gazdaságföldrajzból. Ezért egy Oxford vagy Cambridge nem foglalkozik Bolognával, ő az "eredeti" diplomáját adja ki. Ezt a néhány elit felsőoktatási intézmény megteheti, de mi elsősorban a hallgatók érdekeit kell, hogy szolgáljuk. A hallgatónak ez a standardizáció jó, ezen belül kell megtalálni a mi különösségünket. A Corvinus Egyetemen a Közgazdasági, és Társadalomtudományi Karunk, az Államigazgatási Karunk, Kertészettudományi, és Élelmiszertudományi Karunk, mi így együtt mit tudunk hozzátenni az egészhez. Kérdés, hogy utána tud-e menni az egyetem a munkaerő-piaci keresletnek. Itt megint azok vannak előnyben, akiknek van 260 PhD hallgatójuk, és tényleg a legújabb dolgokat kutatgatják, és be is lehet állítani őket tanítani. Ahol nincs PhD képzés, máshonnan vesz el hallgatót, máshonnan hív meg tanárt. Megértem, hogy valamikor csak egy Közgazdaságtudományi Egyetem volt és ennek a monopolhelyzetből adódó előnyei máig is megvannak. Én drukkolok a partnereinknek is, de azt látni kell, hogy egy jó egyetemet 20-30 év alatt lehet úgy összehozni, hogy legyenek saját kinevelt tanárai, akik elkötelezettek az intézmény iránt. A Bolognának az is problémája, hogyan bírjuk emberi erőforrással, de ez majd annak a kérdése lesz, hogyan szelektálódik a felsőoktatás a mostani szabályok szerint, mert ez is egy célja a folyamatnak. A minőség maradjon, akik viszont alacsonyabb minőséget tudnak csak produkálni, a fizetős képzésre, keresletre lesznek ráutalva.

- Köszönöm a beszélgetést!

Az interjút készítette Bőhm Júlia