Közgazdászképzés és Bologna

1 2 3

2007.10.24

- Mit gondol arról a nézetről, miszerint a bolognai folyamat tőkekivonás lenne a felsőoktatásból?

- Én nagyon intenzíven benne voltam az előző felsőoktatási törvény készítésében, és annak a mellékletében elég precízen benne volt, hogy miért mi jár. Mennyi az alapképzés, mennyi a mesterképzés (1,6-szorosa) és ez hogyan módosul az inflációval. Viszonylag stabil számítási móddal ki lehet ezt számítani. Most változik ez a rendszer ezekkel a három éves megállapodásokkal, de a tőkekivonást nem látok, legalábbis eddig nem. Az utóbbi néhány évben a nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a felsőoktatási költségvetés bővült. Tudni kell persze azt, hogy ennek a bővülésnek nagy része a hallgatókhoz ment, tehát nem az intézmények működtetésére fordítottak többet, hanem a hallgatók normatívájára, a kollégiumi támogatásra, lakhatási támogatásra, tankönyvtámogatásra, valamivel bővült a működési támogatás is, és kinyíltak a pályázatok is. Ezek tízmilliárdos nagyságrendűek. Magyarán szerintem az az intézmény nyer, amelynek hallgatója is lesz és ezeken a pályázatokon is sikeresen vesz részt. Nálunk a hallgatók 50 százaléka fizet tandíjat, több tandíjat, mint ami normatívát kapunk az államilag támogatott képzésre. Meghirdettük azt a szakunkat, ahová tavaly csak 144 ponttal lehetett bejutni, szemeszterenként 370 ezer Ft-ért, az ugye 740 ezer egy évben, és nyolcszoros rá a túljelentkezés. A normatívának majdnem négyszereséről van szó. Ha a differenciálást engedik valamilyen szintig, akkor kialakulhat ez az élmezőny Magyarországon is, és nemzetközileg is.

- Hogyan lehet bekerülni a mesterképzésekre a BCE-n?

- Megvannak a felvételi kritériumok, azonban, ha megnézzük, egy-egy szakra csak úgy lehet bejutni, mintha ötéves képzést végzett volna. Majdhogynem csak azoknak hirdetjük meg, akik ezen a területen kezdtek el tanulni - ez nem célja a kétszintű képzésnek. Az alapvető célja ugyanis az, hogy mobilitás legyen a diszciplínák, tudományterületek között, ne csak az intézmények között, mert az eddig is volt (ha valaki a BGF-en végzett, átjöhetett hozzánk, és most is átjöhet majd mesterszakra, mert az alapszakon ugyanezeket tanulták). Nem fogadták el azt a megoldást, amit egy-két ország alkalmaz, hogy vannak akadémiai mesterszakok, meg professzionális mesterszakok, ahol a professzionálisra egy műszaki főiskolát végzett mérnök, nem jöhet, mert hogyan kap mesterdiplomát, ha nem "azt" a makroökonómiát, "azt" a mikorökonómiát, "azt" a statisztikát stb. tanulta. Mi is indítottunk olyan szakot, ahol az alternatív tárgyak közé betettünk pótló tárgyakat. Többlet kreditet nem kérhettünk, mert akkor megint csak a 3,5+2 sérül. Nincs még ez teljesen elhelyezve, mert ugyan van szakirányú továbbképzés is, annak a viszonya a mesterszakokkal még nem teljesen tisztázott. Ez a többszintű képzés azért lépésről lépésre alakul ki, és azt hiszem a jelentkezések, a hallgatói vélemények a visszacsatolások a gyakorlatból még ezen módosítanak.

- Növekszik a verseny az intézmények között akár nemzetközi viszonylatban is?

- Egészen biztos. A kooperáció és a verseny együtt van. A jelentkezések beadása előtt már a buszokra ki voltak ragasztva reklámok. Hirdettek egyes intézmények a televízióban, meghirdették, hogy az első tankönyvcsomagot ingyen kapják, ha első helyen jelentkeznek és fölveszik őket. A Dunaújvárosi Főiskolán az első helyen jelentkezők és felvettek egy laptopot kaptak. Ilyen szempontból azt hiszem, hogy marketingmunka is kell, persze a név a legjobb marketing és a diploma minősége. A Harvardot nem kell hirdetni, az a világ legjobb egyeteme és annyit kér, amennyit nem szégyell, de aki ott végez, annak be is jön 3-4 éven belül, itt erről van szó.

- Ha ellentétpárokkal kellene jellemezni bolognai folyamatot, melyek lennének azok?

- Gyakorlat és elmélet, általános és speciális, hogy hogyan helyezzük el ezt a két szinten. A standardizáltság és a középkori egyetemi eszme, ahol a tudomány és az oktatás együtt van, és azért van együtt, hogy a tudomány eredményeiről tájékoztassa a hallgatót. Ez az, amiért létrejött a középkorban az egyetem, hogy gondolkodni tanítson. A professzor azt tanítsa meg a diákjainak, hogyan jött rá valamire, ne csak azt, hogy vissza tudja adni, hogy kukoricát hol termesztenek gazdaságföldrajzból. Ezért egy Oxford vagy Cambridge nem foglalkozik Bolognával, ő az "eredeti" diplomáját adja ki. Ezt a néhány elit felsőoktatási intézmény megteheti, de mi elsősorban a hallgatók érdekeit kell, hogy szolgáljuk. A hallgatónak ez a standardizáció jó, ezen belül kell megtalálni a mi különösségünket. A Corvinus Egyetemen a Közgazdasági, és Társadalomtudományi Karunk, az Államigazgatási Karunk, Kertészettudományi, és Élelmiszertudományi Karunk, mi így együtt mit tudunk hozzátenni az egészhez. Kérdés, hogy utána tud-e menni az egyetem a munkaerő-piaci keresletnek. Itt megint azok vannak előnyben, akiknek van 260 PhD hallgatójuk, és tényleg a legújabb dolgokat kutatgatják, és be is lehet állítani őket tanítani. Ahol nincs PhD képzés, máshonnan vesz el hallgatót, máshonnan hív meg tanárt. Megértem, hogy valamikor csak egy Közgazdaságtudományi Egyetem volt és ennek a monopolhelyzetből adódó előnyei máig is megvannak. Én drukkolok a partnereinknek is, de azt látni kell, hogy egy jó egyetemet 20-30 év alatt lehet úgy összehozni, hogy legyenek saját kinevelt tanárai, akik elkötelezettek az intézmény iránt. A Bolognának az is problémája, hogyan bírjuk emberi erőforrással, de ez majd annak a kérdése lesz, hogyan szelektálódik a felsőoktatás a mostani szabályok szerint, mert ez is egy célja a folyamatnak. A minőség maradjon, akik viszont alacsonyabb minőséget tudnak csak produkálni, a fizetős képzésre, keresletre lesznek ráutalva.

- Köszönöm a beszélgetést!

Az interjút készítette Bőhm Júlia

1. 1. oldal
2. 2. oldal
3. 3. oldal

Folyóirataink

Legfrissebb