Közgazdászképzés és Bologna
| 1 2 3 |
előre »
|
- Hogyan alakult a bolognai folyamat a Corvinus Egyetemen?
- Mi azt tettük, amit a törvények, jogszabályok előírnak, nem igazán vitatkoztunk, hogy jó-e ez a Bologna vagy nem, hiszen ez a vita lezajlott korábban, itt se mindenki kedveli... Ennek vannak előnyei és hátrányai. Az előnyei kifejezetten megjelennek a hallgatók irányában, akik tényleg mobilitási lehetőséget kapnak, nem kell külön igazolniuk, hogy mit tanultak, a diplomájuk elfogadásra kerül - én azt mondom, hogy ez a jövő. Nagy hátránya, hogy standardizálódik az oktatás, mindenütt körülbelül ugyanazokat a témákat mutatják be vagy adják elő, miközben az egyetemnek lenne olyan funkciója, hogy ha nagy tudósai vannak, akkor bemutatnák az ő a saját kutatásaikat. Nem gondolom, hogy a kettő ellentmond egymásnak. Az alaptárgyak zömében ez a standardizálás csak úgy mehetett végbe, hogy menedzsmentben, pénzügyekben és máshol is ugyanazokat tanítják.
Rengeteg munka volt vele, ha jól emlékszem 22 alapszakot és 25 mesterszakot akkreditáltattunk eddig. Még az indítások hátra vannak (külön kell a létesítést, és külön kell az indítást). Ráadásul a magyar gyakorlat konzorciális megoldásokban gondolkodott, tehát egy-egy szakra több egyetem és főiskola is összeállt, ami külön vitákat eredményezett, hiszen mindenki szeretné a saját kapacitását eladni. Nagyon érdekes volt, akartunk indítani pénzügy-számvitel mesterszakot, aztán végül is szétválasztottuk a kettőt és lett külön pénzügyi és külön számvitel szak. A számvitelt önmagában nagyon kevés egyetem vagy főiskola tudja oktatni, én úgy hallom, hogy két-három intézmény indítja csak, hiszen erre megfelelő kapacitások kellenek. Nagyjából lezajlott a folyamat - azt hiszem, jó viták voltak - és konzorciális egyetértések születtek, és két évfolyam már itt bent van.
Nekünk, ha úgy tetszik, sikeres az első évfolyam, a 2006-os felvételinél az összes magyar kar közül az első három legmagasabb pontszámmal hozzánk lehetett bejutni. Két szak a Közgáz kampuszról és egy a korábbi Kertészettudományi kampuszról került a legnépszerűbbek közé. Hét karunk közül négy benn volt az első tízben, ez azt jelentette, hogy nagyon nagy a túljelentkezés, tehát jó a presztízsünk. 2007-ben ha lehet még ennél is "jobb eredményeket" értünk el.
- Mit gondol: azok az intézmények, amelyek BA és MA szakokat is indítanak, előnyben vannak a többiekkel szemben?
- Most olyan törekvés volt, hogy mindent indítsunk. Minden szinten szinte minden. Ez viszont nagyon drága: ezt épületkapacitással, tanterem-kapacitással, oktatói kapacitással kell bírni, mert a szakokon belül vannak szakirányok, és végén 20-30 fős csoportoknak kell oktatni. Nem lehet egy tankönyvet kiadni, mert öt év alatt sem fogy el ezer példány, ami valamennyire gazdaságos, tehát igyekezni kell megtalálni a szakok közös részét, miközben ugye 40 százalék különbségnek kell közöttük lenni. Úgy gondolom, hogy 2009-ben, amikor már az első mesterszakosok végeznek, és kétszer már jelentkeztek is hozzánk az új rendszer szerint, valamint ekörül végez az első alapszakos társaság is, akkor hozzá kell nyúlnunk ismét, hogy mi a mi fő profilunk, mitől vagyunk mi Corvinus Egyetem, a standardizációhoz képest mit tudunk hozzáadott értéket adni. Én azt hiszem, akkor fogunk arról dönteni, hogy nem indítunk el minden területen minden szakot, hanem inkább arra koncentrálunk, hogy egy szakot a legjobban csináljunk, és lehetőleg idegen nyelven is oktassunk - magyarul és idegen nyelven vagy csak idegen nyelven. Készen állunk angol és francia nyelven oktatni, amit eddig is végeztünk már, csak nem önálló diplomás képzésen.
- Vajon az intézményi kapcsolatok a bolognai folyamattal erősödtek, vagy ugyanolyanok maradtak az országon belül?
- Úgy gondolom, erősödtek. Ezzel együtt természetesen a viták is megjelentek. Minket borzasztóan zavar például, hogy a mi szakterületünkön a matematika tantárgy az egyik belépő tantárgy mindenki számára, és ezt csak úgy tehetjük, ha minden gazdálkodás és közgazdasági szakot oktató intézmény megszavazza. Természetesen azok az intézmények, akik félnek, hogy nem lesz annyi hallgatójuk, azok a könnyebb ellenállás irányába húznak, és azt mondják, hogy történelem és egy nyelv szükséges csak, mert ugye matematikából kevesebb embernek van jó eredménye. Nagyon sokat vitatkoztunk azon, hogy kell-e szakmai gyakorlat. Hat szemeszter az oktatás és még egy szemeszter a szakmai gyakorlat, ma sem egyértelmű, hogy hogyan fogjuk megoldani, mert megint csak megszavazta a többség, hiszen ez a főiskoláknál rendszeres volt, a vendéglátás, turizmus stb. területeken. Most kiterjesztették ezt az egészre, ami nekünk sok gondot fog okozni. Egyik oldalról persze jó a szakmai gyakorlat, de nálunk 1000-1200 hallgatót kell "elhelyezni", és ha nem akarjuk, hogy az unokatestvére kft-je írja alá, hogy teljesítette a szakmai gyakorlatot, akkor ez óriási szervezést igényel, aminek a költségeit senki nem fogja megtéríteni. Nem beszélve arról, hogy keresztfélévben kezdjük a mesterszakot, mert hét félév az nem jelent májusi lezárást. Jelen pillanatban tehát ezen hezitálunk. Ma már 32 vagy 33 helyen tanítanak ilyesmit, és ebből kisebbségben vannak az egyetemek. Amikor szavazunk, akkor természetesen a többség győz, ebben a két kérdésben folyamatosan leszavazzák az egyetemeket. Most még egyszer megkíséreljük megváltoztatni ezt az egészet.
- 1. 1. oldal
- 2. 2. oldal
- 3. 3. oldal
