Felsőoktatási Elemzési Jelentések - korábbi számok
A Felsőoktatási Elemzési Jelentések korábbi évfolyamainak lapszámai.
1. évfolyam
A bevezető számban a mesterképzés elvégzésének a munkaerőpiacon nyújtott többletértékéről, a késleltetett diplomaszerzés egyes okairól és a hallgatók munkaerőpiaci kilépésének sikerességéről, valamint a felsőoktatási tanulmányok közbeni munkavállalás okairól és következményeiről olvashatnak.
Második számunk cikkeiben arról írunk, hogyan függ össze a felsőoktatásban végzettek szakterülete és elégedettsége a munkájukkal. Foglalkozunk a munkaerő-piaci regiszterekben nem található végzettek képzési hátterével, a hallgatói munkavégzés hatásával a továbbtanulásra, és a felsőoktatási jelentkezések területi szegmentáltságának egy vizsgálati módszerével.
A Felsőoktatási Elemzési Főosztály oktatási adatbányászati elemzéseibe, a szektorral összefüggő vizsgálataiba, célzott adatgyűjtéseibe és döntéstámogató kutatásaiba enged bepillantást a FEJ harmadik száma. Cikkeinkben foglalkozunk még olyan témákkal is, mint az intézményi profilok vetülete a felsőoktatási rangsorok kimeneti dimenzióin; objektív és szubjektív tanulmányi teljesítmény DPR-adatok alapján; illetve a felsőoktatási életút vizsgálatának elméleti háttere.
Negyedik számunkban az adminisztratív adatok felsőoktatási pályakövetési elemzési célú felhasználásával kapcsolatos tanulmányok kaptak helyet. További cikkeinkben pedig a pályakövetési rendszerek fejlesztésének legújabb nemzetközi kezdeményezéseiről, a kollégiumi lakhatás szociális dimenziójáról, valamint a felsőoktatásba jelentkezők nyelvtudásáról olvashatnak az érdeklődők.
2. évfolyam
A második évfolyam első számában az OH Felsőoktatási Elemzési Főosztályán megvalósuló adatfelvételi és kutatásmódszertani újításokról, a felsőoktatási pályakövetés hazai módszertanáról és fejlesztési lehetőségeiről adunk áttekintést, valamint megvizsgáljuk a műszaki, természettudomány és informatika képzési területre jelentkezők eredményességének regionális különbségeit.
Ebben a számban a gazdaságtudományok képzési terület hallgatóinak tanulmányi, szociális és pályakövetési jellemzőit, valamint a felsőoktatás szociális dimenziójának mérési lehetőségeit és az adminisztratív adatalapú diplomás pályakövetés módszertani megújítását mutatjuk be.
A felsőoktatási szereplők munkáját támogató adatforrásokról és azok felhasználási lehetőségei mellett részletesen megvizsgáljuk a műszaki képzési terület hallgatóinak tanulmányi jellemzőit, szociális hátterüket és képzésükkel való elégedettségüket, a lemorzsolódással fenyegetett hallgatói csoportokat, valamint végzés utáni munkaerőpiaci jellemzőiket
A 2018-as utolsó számunkban az orvos- és egészségtudomány képzési terület alap- és osztatlan képzéseit vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy melyik térség adja a szakok iránt érdeklődő hallgatók többségét, a köztük lévő motivációs és szociális különbségeket, elhelyezkedési adataikat, valamint a továbbtanulási terveikre és a külföldi munkavállalásra vonatkozó elképzeléseiket, illetve jelenlegi munkájukkal való elégedettségüket.
3. évfolyam
2019. évi első számunk tanulmányai a bölcsészet - és a társadalomtudomány képzési területek képzéseit vizsgálják a hallgatók képzési, demográfiai, szociális jellemzőire, valamint a végzettek munkaerőpiaci sikerességére fókuszálva.
E számunkban az agrár és a természettudomány képzési területek képzéseit vizsgáljuk a hallgatók képzési, demográfiai, szociális jellemzőit, valamint a végzettek munkaerőpiaci sikerességét fókuszba téve.
