A meglévő eredmények fejlesztése, bővítése a cél a TÁMOP 4.1.3 projekt 2. szakaszában

Október 18-án, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezte meg az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és az Oktatási Hivatal a „TÁMOP 4.1.3 Felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése, második ütem" elnevezésű kiemelt projekt nyitókonferenciáját.

Az uniós forrásból megvalósuló program a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) és az Adattár alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) továbbfejlesztése, a hallgatói szolgáltatások központi támogatása (HSZ), a nem formális úton szerzett tudás elismerése (Validáció) és a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) fejlesztése alprojektekből áll, a szakmai rendezvény célja ezen öt pillér részletes bemutatása volt.

A konferencián a felsőoktatási intézmények munkatársai, valamit a kutatás- és szolgáltatásfejlesztéssel foglalkozó szakemberek megismerkedhettek az induló projekt stratégiai célkitűzéseivel és a konzorciumi partnerek által tervezett fejlesztési irányokkal. A délelőtti plenáris ülés előadói egy átfogó képet vázoltak a jelenlévőknek, akik a délutáni szekcióüléseken ismerhették meg részletesebben az egyes alprojekteket.

Az első előadó dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár volt, aki beszédében kiemelte: a diplomás pályakövetési (DPR) adatok az ágazatirányítás és a hallgatók számára egyaránt fontosak, a jövőben pedig még nagyobb jelentősége lesz ezeknek az adatoknak, amikoris a hallgatói finanszírozás új alapokra helyeződik. „Ha csak ilyen képzések lennének, akkor én tudatosan igyekeznék választani, nézném a munkaerő-piaci és a pályakövetési adatokat is" – hozzátéve, hogy ez is jelzi a munka fontosságát.

Az egyetem több mint egyszerű képzőhely

A projekt új eleme, a hallgatói szolgáltatások alprojekt pályázati forrást jelent az intézményeknek mindarra, „ami az egyetemet egyetemmé teszi", segít, hogy többek legyenek, mint képzőhely.
Eljött az információs rendszerek ideje, az ágazati irányításnak szüksége van ilyen adatokra – kezdte előadását dr. Princzinger Péter. Az Oktatási Hivatal (OH) elnöke egy gyors felsőoktatás-történeti áttekintés után (kiemelve az intézmények sikeres alkalmazkodását a változások jelentette kihívásokhoz) vázolta fel, hogy merre tart az ágazat, milyen megoldandó kérdések (minőség, használható tudás, fenntarthatóság) állnak az intézmények előtt. Az ágazati stratégia kapcsán elmondta: „a Magyar Rektori Konferencia két nappal ezelőtt debreceni ülése óta nagyjából tudjuk, hogy az új felsőoktatási paradigma az önfenntartó vagy a mainál önfenntartóbb felsőoktatás". Ez azt jelenti, hogy az állam közvetlenül azokat a képzési programokat, kutatásokat finanszírozza, amelyek egyébként nem képesek saját magukat a piacról „eltartani", a többi képzésben pedig valamilyen formában – elsősorban diákhitelből – a hallgatókra hárul ez a teher. Mindebből az is következik, hogy a hallgató feltehetően a számára hasznos tudást nyújtó képzési centrum felé mozdul majd, illetve az állami támogatások elosztása teljesítményelvű kell legyen.

És hogy mi ebben az Oktatási Hivatal szerepe? Az ilyen tervező munkát csak hiteles adatokkal lehet megcsinálni, a Hivatal egyik célja pedig éppen az, hogy az információs rendszerek minél több és jobb információkat nyújtsanak felhasználóiknak (a hallgatóktól kezdve egészen a minisztériumig), csak ekkor valósulnak meg a kormányzati felsőoktatási stratégia és az intézmények saját céljai. Az OH által hozzáadott érték a munkamódszer: mindenkit bevonnak, aki érdekelt a közös megoldás keresésében. A munka következményeként pedig letisztulnak az intézményi adatbázisok, kiderülnek az értelmezési problémák és az esetleges ellentmondások, megszűnnek a párhuzamos adatok, véget érhet az adatvarázslás korszaka.

DPR, AVIR: a második szakasz

Azt, hogy mindezen célokat milyen módon szolgálja majd a TÁMOP 4.1.3 második üteme, Németh Antal, az Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezetője részletezte. Egyértelmű, hogy az első, 36 hónapos fejlesztési szakaszban elért eredményeket (DPR, AVIR) folytatni kell, és ehhez csatlakozik új elemként a hallgatói szolgáltatások szakmai támogatása. A diplomás pályakövetésben továbbra is megmarad a monitoring módszertani támogatása, a központi kérdőív, az online kérdőívező rendszer, az adattár, a későbbiekben is készülnek majd tanulmányok, elemzések, valamint folytatódik az országos kommunikáció. A tervek között szerepel egy diplomás humán erőforrás monitoring rendszer kialakítása (az intézményi szubjektív és az állami szervek objektív adatainak összefésülésével), a megkérdezettek körének a doktori képzésben, a felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésekben tanulókkal való kibővítése, részvétel az Eurostudent 2013-as felmérésben és a nemzetközi kapcsolatrendszer építése.

Az AVIR/FIR fejlesztés kapcsán kitűzött cél a zökkenőmentes adatszolgáltatás biztosítása, az adatminőség, az adatkörök bővítése (pl. nemzetközi mobilitás mérése, K+F adatok, tanulmányi forrás adatok, tudományos teljesítménymutatók). Feláll egy olyan testület az Oktatási Hivatal közreműködésével, amelyik sűrű rendszerességgel és döntési jogkörrel figyelemmel kíséri a munkát, a stratégiát, az eredmények beépülését az ágazati módszerekbe, stratégiákba.
A harmadik elem, a hallgatói szolgáltatások szakmai támogatása keretében az alumni, a karrier és a pályaorientációs tevékenység kapcsán az intézményekkel közösen összegyűjtik a hasznos és jó szolgáltatásokat, termékeket, a már bevált receptet követve: hazai helyzetfelmérés, nemzetközi gyakorlatok összegyűjtése, intézményi igényfelmérés és szakértői fórumok keretében. Az eredményekből módszertani kézikönyv és ajánlások születnek majd, illetve terveznek különböző képzéseket is.

Ez a második szakasz abban más, hogy van egy alap, amire lehet építeni: a meglévő rendszereket tökéletesíteni, a régi módszereket fejleszteni kell, de már részben megszületett jogszabályi háttér és van ágazati kötődés is – zárta szavait Németh Antal.

Képesítési keretrendszer

A Magyar Képesítési Keretrendszer megszületését és a felsőoktatás számára kidolgozott validációs modell és eljárás kialakulását, valamint tervezett további fejlesztési lépéseit ismerhették meg a jelenlévők Derényi András előadásából. Az Oktatási Hivatal szakmai projektvezetője elmondta, hogy a kidolgozott képesítési keretrendszer alapvetően a tanulási eredményekre épül, arra az elvárható tudásra, képességre, amit a hallgató a képzése végére tud és elsajátított. A munka második szakaszában a felsőoktatási szereplőkkel – leginkább az oktatókkal – közösen képzési területenként specifikálják az általános szintleírásokat, figyelve a közoktatással és szakképzéssel való kapcsolódási pontokra, a hallgatók és a munka világa képviselőinek javaslataira. A validációról szólva hangsúlyozta, hogy az európai elvekkel összhangban lévő validációs rendszer kidolgozása volt a cél. A fő szempont, hogy az előzetesen megszerzett tudás elismerése mindenhol azonos elvek alapján történjen. Megjegyezte, hogy jogszabály nem teszi kötelezővé ennek bevezetését, az intézmények saját szempontjaikat mérlegelve eldönthetik, bevezetik-e, és ha igen, mely képzéseiknél. A továbbiakban a validáció szakterületi és intézményi sajátosságainak azonosítása történik ugyancsak oktatókkal, hallgatókkal, tanulásszervezési szakemberekkel közösen. Tanulási tanácsadás létrehozása is szerepel a projekttervek között, annak elősegítésére, hogy a hallgatók segítséget kapjanak már megszerzett tudásaik azonosításához és dokumentálásához, saját tanulmányi pályájuk megtervezéséhez, amelyhez szintén szükséges a tanulási eredmények alkalmazása. „Fontosnak tartjuk, hogy a tanulási eredményeken alapuló megközelítés minél jobban elterjedjen a felsőoktatásban is" – mondta.

A nyitókonferencia délután a szekcióülésekkel folytatódott.