Diplomás pályakövetés Svédországban

Nemzetközi felmérések a diplomások munkaerő-piaci elhelyezkedéséről

Svédországra jellemző, hogy élénk nemzetközi kapcsolatai vannak a kutatások területén. Például részt vett a CHEERS-ben, valamint a témával kapcsolatos, OECD-által kezdeményezett elemzések készítésében is. Más nemzetközi vizsgálatok is hatással voltak a svéd pályakövetés gyakorlatára (REFLEX), és az interneten elérhető a témával foglalkozó konferenciákon a svéd rendszert bemutató kutatók, szakértők előadásai is szerepeltek a napirenden.

OECD tematikus jelentései
Az OECD által végzett felmérések több szempont szerint is érinteni szokták a felsőoktatás és a munka világa közötti átmenet kérdését. Az "OECD Thematetic Review of Tertiary Education" c. 2005-ben kiadott kiadvány első fejezetében foglalkozik a diplomások iránti munkaerő-piaci kereslet-kínálat kérdésével. Ugyanakkor ez a kiadvány nem foglalkozik helyzetelemzéssel, vagy módszertannal, hanem a meglévő adatokra támaszkodva próbál közpolitikai javaslatokat megfogalmazni. Az OECD folyamatosan foglalkozik az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatával, az évenként megjelenő statisztikai kiadványai a nemzetközi összehasonlítások alapvető szakmai dokumentumai.

REFLEX-felmérés hatása
A REFLEX-felmérés , amelyet már korábbi anyagok is bemutattak, az 1999/2000. évben végzettek követéses vizsgálata volt, amely hatással volt a svéd gyakorlatra is, hiszen Svédország ugyan nem vett részt a felmérésben, de egy 2006-os követéses vizsgálatuk adatait felhasználták, hogy nemzetközi összehasonlításban (REFLEX adatainak segítségével) vizsgálják a 2002/2003-ban végzett svéd diplomások munkába való átmenetét.

A REFLEX és a svéd vizsgálat módszertani különbségei
- A végzettség megszerzése után 3-4 évvel kérdezték meg a svéd diplomásokat, míg a legtöbb országban később, 5 évvel a diploma megszerzése után.
- Összesen 5.718 főt kérdeztek meg Svédországban: 3362 nőt és 2359 férfit. A válaszadási arány nagyon magas, 71 százalék volt.
- A kérdőívben szereplő kérdések egy része és a mintaválasztás módja különbözött a REFLEX-kutatásban használt módszertantól. Épp ezért az összehasonlítás több helyen is kiegészítésre szorul. A kérdőív főbb tematikus blokkjai: társadalmi háttér, a munkavállalás kezdete (képzés alatti munka, végzés utáni munkanélküliség), külföldi munkavállalás, munkavállalás körülményei (szerződés típusa, munkaidő, kereset), a munkához szükséges képességek, kompetenciák, a karrierlehetőség, valamint a felsőoktatási tanulmányokkal való (retrospektív) elégedettség.
- A svéd mintában elsősorban az orvos- és egészségtudomány területén, a tanárképzésben, valamint a mérnöki képzésben végzettek szerepeltek. Összehasonlítva más országok mintáit, az utóbbi két terület az átlagnál magasabb elemszámmal szerepelt. Nagyon kis arányban bölcsészettudomány, természettudomány és szolgáltatások területén végzettek is bekerültek a mintába.
- A svéd mintában szereplők kor szerinti átlaga magasabb volt, mint a REFLEX-országok átlaga (1). 41 százalékuk 30 éves, vagy annál idősebb volt. Ennek oka, hogy Svédországban a diplomát általában később szerzik meg.
A svéd felmérés és a REFLEX adatainak összehasonlítása érdekes lehet, erre az elemzésre többször is hivatkoznak bizonyos honlapokon, például az SCB, a Statistika Centrabyran honlapján is.

A felsőoktatás és a munkaerőpiac vizsgálata
Careers after Higher Education: a European Research Study (2)

A CHEERS nemzetközi pályakövetéses vizsgálat 1998 és 1999 között 11 európai ország, köztük Svédország, és Japán 1994-95-ben végzett hallgatói körében készült. A vizsgálat célja a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának vizsgálata volt 4 évvel a diploma megszerzését követően. A kutatás az Európai Bizottság támogatásával a Kasseli Egyetem e kérdéskörrel foglalkozó kutatóközpontja végezte.

A CHEERS vizsgálatainak részleteit egy korábbi elemzés már részletesen vizsgálta, ezért most a svéd gyakorlat jellemzőivel foglakozunk. A svéd kutatást a Göteburgi Egyetem Közgazdaságtudományi Tanszéke vezette.

A svéd válaszadók száma 2634 fő volt, a válaszadási aránya 49 százalék, ami a második legmagasabb válaszadási arány volt (3). Ez a felmérés is mutatja, hogy Svédországban a diplomát későn 28,3 éves korban szerzik meg átlagosan, a nők száma átlagban a diplomások között 58 százalék. A svéd kérdőív letölthető a kutatás honlapjáról.

Kasza Georgina