Diplomás pályakövetés Svédországban

Diplomás pályakövetéses vizsgálatok Svédországban

Svédországban az életpálya-követés koherens rendszert alkot, nem korlátozódik kizárólag a diplomás pályakövetésre, kezdettől fogva elvárás volt a kialakítandó rendszerrel szemben, hogy a statisztikai adatgyűjtés mellett folyamatos felmérésekkel, elemzésekkel tudják kiegészíteni a statisztikai információkat. A svéd pályakövetés alaposan kidolgozott, ezért példaként szolgálhat más rendszerekkel szemben.

Az alábbi információforrások találhatók meg a svéd rendszerben, melyek mindegyikét fontosnak tartják a svéd kutatók, hiszen ezek egymást kiegészítve adnak átfogó képet az átmenet folyamatáról. A svéd diplomások munkaerő-piaci helyzetéről, az átmenet kérdéséről 4 féle forrásból nyerik az adatokat:

1) Statisztikai adatgyűjtés, bejelentési kötelezettség

A Statistika Centrabyran (SCB) végzi a statisztikai adatgyűjtést, amely számos szempont szerint gyűjti a svéd oktatással és munkaerőpiaccal kapcsolatos adatokat immár több évtizede. A központ honlapján könnyen megtalálhatók a témával kapcsolatos adatok, illetve azok magyarázata. A svéd rendszeren belül is a felsőoktatásból a munka világába való átmenet különösen kidolgozott területnek tekinthető (szemben például a felnőttképzésből a munka világába való átmenet folyamatával).

Statisztikai adatok többségben
A svéd statisztikai rendszerben többségben vannak az adminisztratív adatok a mintavételen alapuló felmérésekhez képest. Az adminisztratív adat regisztráció útján nyert adat, lényege, hogy a svéd rendszerben követni tudják egy-egy személy pályafutását, ugyanakkor bejelentési kötelezettséggel is rendelkeznek a svéd állampolgárok. Ezen adatok felhasználásának is meghatározott módszertana létezik: miként lehet adminisztrációs adatból statisztikai adat.
Hátránya lehet a lassú feldolgozási folyamat, amelynek eredménye, hogy például a 1998-as adatokat 2000-ben tudták megjelentetni.

Nyilvántartások, regiszterek
- Az átmenet folyamatának vizsgálatához meghatározott regisztereket (nyilvántartásokat) alkalmaznak, a diplomások adatait a Register of Higher Education (Felsőoktatási Nyilvántartás) tartalmazza. E nyilvántartásból könnyedén megkaphatják a kutatók azt a mintát, akiknek pályáját követni szeretnék.

- Total Population Register: személyre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartás
- Population Censuses: a szülők foglalkozásán keresztül a diplomások társadalmi hátterét ismerhetjük meg belőle
- Education Register: 16-74 kor közöttiek befejezett tanulmányait tartalmazza
E három nyilvántartás pedig a diplomások háttéradatait tartalmazza.

- A Register of Persons Studying, Employment Register Wage Statistics Register Income Register Central Enterprise and Establishment Register pedig elsősorban a munkaerőpiaccal kapcsolatos információkat tartalmazza.

Ezek a regiszterek egymással kapcsolatban vannak, egymás rendszereiből adatokat nyerhetnek. Az egyes felsőoktatási intézmények alumni rendszerük bemutatásánál többször is hivatkoznak ezen regiszterekre, mint elsődleges adatforrásra.

Az integrált adatbázis, LUCAS: Longitudinális nyilvántartás az oktatás és munkaerő-piaci statisztikákhoz svéd rendszer rövidítése. Ezen rendszerből könnyen előállíthatók statisztikai jelentések, például a jelentős The transitions from education to the labour market 1991-1997 c. munka. A Belépés a munkaerőpiacra c. oldalon számos jelentős statisztikai táblázat megtalálható.

A statisztikai adatgyűjtést azért fontos kiemelni, a NAHE (National Agency of Higher Education) és az egyes felsőoktatási intézmények is támaszkodnak a regiszterek segítségével nyert adatokra.

2) Központi követéses vizsgálatok

Felső-középfokon végzettek elemzése
A központi követéses vizsgálatok között számos olyan felmérés van, amely nemcsak a felsőoktatásból kikerülőket, hanem a felső-középfokon végzettek is követi. Ezen elemzések alapjául szolgáló kutatások minden második évben a felső-középfokot befejezők, valamint a graduális és posztgraduális vizsgáikat sikeresen befejezők között, három évvel a befejezés után végzik el. A felmérés neve "Belépés a munkaerőpiacra".

A kutatási eredmények következő címmel jelentek meg: The entrance to the labour market, Survey spring 1996 among school-leavers from upper secondary school and graduates from higher education 1993., valamint The entrance to the labour market, Survey spring 1998 among school-leavers from upper secondary school and graduates from higher education the academic year 1994/95.

Posztgraduális képzés
A posztgraduális képzésben végzettekről minden évben megjelenik egy-egy jelentés, amelyek közül az SCB honlapján a legrégebbi 2001-ben készült. Az utóbbi éveket a 2005-ös jelentés követi nyomon: Higher Education. Graduate students and graduate degrees awarded in 2005 címmel, amely a posztgraduális képzésben végzettekkel kapcsolatos adatokat elemzi. 1985 és 2005 között elemzi a posztgraduális képzésben végzettek számának alakulását, a posztgraudális képzést nyújtó intézményeket, a végzettek elhelyezkedését.

A posztgraduális képzésben végzettekkel kapcsolatos adatgyűjtés feldolgozása 2006-ban is folytatódott , ekkor az elemzés (Higher Education. Graduate students and graduate degrees awarded in 2006) már a diploma megszerzésének hosszát, valamint elsősorban "nők az orvostudományban" területét vizsgálta.

NAHE és SCB közös elemzései
A NAHE honlapján még két olyan elemzés rövid kivonata található meg angol nyelven, amely szorosan kapcsolódik a fentiekhez. Az egyik 2004-ben jelent meg (Establishing on the labour market concerning 1999/200 and 2000/2001 graduates), amelyet 2002-ben végeztek egy, illetve fél évvel a diploma megszerzése után. A kb. 35 ezer végzett hallgató 81 százaléka részt vett a kutatásban. Elsősorban az elhelyezkedés körülményeit vizsgálták, a regiszterekből nyert adatok segítségével. 2003. évi elemzés rövid kivonata angolul is elérhető a NAHE honlapján. Ez az elemzés NAHE és SC közös vizsgálata volt.

Andersson (Andersson, 2000) által készítetett elemzés alapján elmondható, hogy követéses vizsgálatokat évenként több alkalommal végeznek, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nemcsak diplomások pályakövetésről van szó ez esetben. Mindig meghatározott iskolatípus szerint választják ki a követni kívánt diákokat. A minta nagysága ettől függően 5 és 15 ezer fő között mozog, a kérdőívet postai úton vagy telefonon keresztül kérdezik le, jellemző, hogy nagyon magas a válaszadási arány. A központi, kormányzat által megrendelt pályakövetéses vizsgálatoknak két típusát különböztetik meg az ún. assignment felmérést, amelyet kisebb mintán kérdeznek, valamint az ún. government felmérés, amelyet viszont nagyobb mintán.