A TÁMOP 4.1.3 "Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése" című kiemelt pályázat során az Educatio Nkft. által megvalósított és megvalósítandó szakmai tevékenységek oldala.
Diplomás pályakövetés Svédországban
1 2 3 4 5 |
előre »
|
A 20. század második felében gyökeres változásokon ment keresztül a svéd felsőoktatás. Ma már nemzetközi összehasonlításban is mintaértékűnek tekinthető mind a köz-, mind a felsőoktatás. Az életpálya-követés nem korlátozódik kizárólag a diplomás pályakövetésre, kezdettől fogva elvárás volt, hogy a statisztikai adatgyűjtéseket folyamatos felmérésekkel tudják kiegészíteni.
A következő összeállításban a svéd diplomások pályakövetési gyakorlatának bemutatására törekszünk. Fontos hangsúlyozni, hogy a svéd pályakövetéses felmérések, amelyek több évtizedes múltra tekintenek vissza, egymást jól kiegészítve alkotnak rendszert. A diplomások pályakövetése szorosan és könnyen beilleszthető az ún. személyes pályakövető rendszerbe, és a diplomások munkaerőpiacra való átmenetével foglalkozó statisztikai adatgyűjtések, szociológiai felmérések nem különállóak, valamint nem egymás mellett párhuzamosan futó felmérések, elemzések, hanem koherens rendszert alkotnak.
Az alábbi elemzés elsősorban az interneten, angol nyelven elérhető szakmai dokumentumokra, illetve az intézményi alumni rendszerek honlapjain lévő, angolul elérhető információira támaszkodik. A mélyebb elemzéshez ugyanakkor bővebb információgyűjtésre és svéd szakemberekkel való személyes kapcsolatfelvételre lenne szükség.
Az összeállítás első része a nemzetközi pályakövetéses vizsgálatban való részvétel, illetve az OECD által közölt elemzéseket említi, a második részben az átmenet kérdéséhez kapcsolódó svéd gyakorlatokat, míg a harmadik részben az egyes felsőoktatási intézmények alumni rendszerét ismerhetjük meg. A megértéshez elengedhetetlen a svéd felsőoktatás fontosabb jellemzőinek kiemelése is.
A svéd felsőoktatási rendszer
A svéd felsőoktatás szerkezete a 20. század második felében meghatározó változásokon ment keresztül. Megváltozott a felsőoktatás szerkezete, a finanszírozás rendszere, valamint a képzési programok szerkezete is. Ma a svéd oktatás, köz-és felsőoktatás egyaránt, nemzetközi összehasonlításban is mintaértékűnek tekinthető. Az alábbi elemzés célja nem a svéd felsőoktatás teljes körű bemutatása, hanem szerkezetének alapvető jellemzőit emeljük ki a további összehasonlítás érdekében.
A 2006-ban kialakított felsőoktatási stratégia által megfogalmazott célkitűzések:
- a felsőfokú végzettségűek számának növelése,
- a képzés és a kutatás minőségének javítása a felsőoktatásban,
- a műszaki és természettudományos területen végzettek számának növelése.
Svédországban jelenleg 39 állami felsőoktatási intézmény van (university és university college). A felsőoktatás szerkezetére jellemző az alapképzés és a kutatói képzés elkülönülése, a képzés három szintre osztható.
Első szinten két általános képzettséget szerezhetnek a hallgatók. 2007-től a művészeti képzésben a végzettségek új kategóriáját vezették be:
- University Diploma: 2 év, 120 felsőoktatási kredit,
- Degree of Bachelor, 3 év, 180 felsőoktatási kredit,
- University Diploma in ..., 2 év, 120 felsőoktatási kredit,
- Degree of Bachelor of Arts, 3 év, 180 felsőoktatási kredit.
Második szinten két általános képzettséget szerezhetnek a hallgatók. A jelenlegi master szinten felül új típusú master diplomát vezettek be 2007-től:
- Degree of Master (One Year), 1 év, 60 felsőoktatási kredit,
- Degree of Master (Two Years), 120 felsőoktatási kredit,
- Degree of Master of Arts (One Year), 1 év, 60 felsőoktatási kredit,
- Degree of Master of Arts (Two Years), 2 év, 120 felsőoktatási kredit,
A harmadik szinten a Licentiate degrees és PHD diploma megszerzését tették lehetővé.
- Degree of Licentiate, 2 év, 120 felsőoktatási kredit,
- Degree of Doctor (PhD), 4 év, 240 felsőoktatási kredit.
A képzés nyelve svéd, azonban egyes területeken a kötelező irodalom angol nyelvű is lehet. A tanév két szemeszterből áll ( www.hsv.se ).
- 1. A svéd felsőoktatási rendszer
- 2. Pályakövetés: statisztikai adatgyűjtés és központi vizsgálatok
- 3. Intézményi, ad hoc és panelvizsgálatok
- 4. Nemzetközi felmérések
- 5. Megjegyzések, felhasznált források