A TÁMOP 4.1.3 "Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése" című kiemelt pályázat során az Educatio Nkft. által megvalósított és megvalósítandó szakmai tevékenységek oldala.
Diplomás pályakövetés Romániában
« vissza | 1 2 3 4 |
előre »
|
Intézményi szintű felmérések
Az intézményi pályakövetési gyakorlatokkal kapcsolatos elérhető dokumentumokból kiderül, hogy a pályakövetés az egyetemi szint mellett kari szinten is megvalósul. Az intézményi pályakövetési kezdeményezések a rendelkezésre álló adatok alapján kizárólag saját végzetteik munkaerő-piaci beilleszkedésére koncentrálnak, kivételt képeznek ez alól a fent bemutatott projektben való részvétel során megvalósított felmérések.
Az intézményi szintű pályakövetés célja: minőségbiztosítás és a munkaerő-piaci követelményeknek való megfelelés biztosítása
A felsőoktatási intézmények által végzett pályakövetés szoros összefüggésben áll a felsőoktatás minőségbiztosításával. A felsőoktatás minőségéért országos szinten felelős Román Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (Agenţia Română de Asigurare a Calităţii în Învăţământul Superior - ARACIS ) által előírt belső minőségértékelő jelentések külön tárgyalják a végzettek munkaerő-piaci integrációjának sikerességét, mivel a minőséget mérő kritériumok egyike a felsőoktatás hatékonysága, azaz az egyetemi oktatás keretében megszerzett tudás munkapiaci hasznosíthatósága.
Megjegyzendő, hogy az egyetemi oktatás keretében megszerezhető szaktudás és a munkapiaci igények összhangjának biztosítására tett, a releváns jogszabályok előírásait tiszteletben tartó próbálkozások abban is megmutatkoznak, hogy a belső minőségértékelő bizottság tagjai között - a felső vezetés mellett - az egyes egyetemek végzetteit alkalmazók képviselői is jelen vannak. Mindezzel összefüggésben az intézményi szintű pályakövetésre vonatkozó információk elsődleges forrásai a felsőoktatási intézmények belső minőségértékelési jelentései, valamint a minőségbiztosítást szabályozó dokumentumok.
Jogszabályi környezet
- A 75/2005-ös Sürgősségi Kormányrendelet az oktatás minőségének biztosításáról: a III. Fejezet tartalmazza az oktatási intézmények - köztük a felsőoktatási intézmények - belső minőségbiztosítására vonatkozó előírásokat. A 11. cikkely (5) bekezdése meghatározza az értékelési és minőségbiztosítási bizottság összetételét.
- Az Oktatási és Kutatási Minisztérium 3928/2005-ös Rendelete a felsőoktatási intézmények oktatási szolgáltatásainak minőségbiztosításáról: előírások a minőségbiztosításra vonatkozó éves jelentés összeállítására vonatkozóan.
- Az Oktatási és Kutatási Minisztérium 3928/2005-ös Rendeletének Melléklete: előírja, hogy a belső intézményi értékelést elősegítő adatbázisnak adatokat kell tartalmaznia a végzettek munkaerő-piaci sikerességére vonatkozóan is.
A pályakövetés módszerei
Az egyes intézmények által alkalmazott pályakövetési módszerek nem követnek egy közös modellt, a kérdőívek összetétele, a kérdőívezés módja, a célcsoport kiválasztása és a végzettek munkaerő-piaci integrációjának nyomon követéséhez kapcsolódó egyéb részletek az egyes egyetemek/karok sajátosságai függvényében alakulnak ki.
Az intézményi szintű pályakövetési kezdeményezések között rendszeres és egyszeri próbálkozásokat is találunk. A kérdőíveket sok esetben az egyetemi okleveleket kibocsátó irodák töltetik ki a végzettekkel, általában az egyetem befejezését követő egy év után (ez a legkorábbi időpontja az egyetemi oklevél kiállításának), de vannak példák e-mailen keresztüli kérdőívezésre is. Ez utóbbi, mint ahogyan az illetékes intézmények jelentéseiből is kiderül, kevésbe hatékony, mert csak alacsony visszajelzési arányt tud produkálni.
Közös jellemző a különböző intézmények esetében az, hogy a pályakövetés az intézményi minőségbiztosítás szerves részét képezi, a rendszer szervezésére és működésére vonatkozó előírások sok esetben megtalálhatóak a minőségbiztosításra vonatkozó dokumentumokban (jelentések, minőségértékelési kézikönyvek) vagy az intézményi tervezési dokumentumok minőségbiztosításra vonatkozó fejezeteiben.
A felmérések során érintett témakörök elsősorban a diplomások munkaerő-piaci beilleszkedésének módjára, a munkahely és az egyetemi képesítés összefüggéseire, valamint az egyetemen szerzett szaktudás és a munkavégzéshez szükséges ismeretek kapcsolatára vonatkoznak, jellemzően a következő részletekre:
- az egyetem befejezése és az elhelyezkedés közötti idő,
- az álláskeresés módszerei,
- az álláskeresés sikertelenségének okai,
- elhelyezkedési terület,
- az egyetemen szerzett elméleti és gyakorlati tudás munkahelyi alkalmazhatósága,
- a jelenlegi munkahellyel szembeni elégedettség,
- a munkavégzéshez szükséges kiegészítő ismeretek,
- javaslatok az oktatás javítására vonatkozóan.
- 1. Országos felmérés a HEFOP keretében
- 2. Intézmények felmérések (cél, jogszabályok, módszertan)
- 3. Intézményi példák: BBTE
- 4. Intézményi példák: Nagyszeben, Nagyvárad