A TÁMOP 4.1.3 "Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése" című kiemelt pályázat során az Educatio Nkft. által megvalósított és megvalósítandó szakmai tevékenységek oldala.
Diplomás pályakövetési rendszer Portugáliában
« vissza | 1 2 3 |
|
3. A felsőoktatási intézmények pályakövetése
Az állami szintű diplomás pályakövetési rendszer kialakulása előtt, A Felsőoktatásban Végzettek Első Pályakövetési Felmérése és a GPEARI létrehozása között eltelt hat évben több, az egyes felsőoktatási intézmények által a saját frissdiplomásaik munkaerő-piaci beilleszkedését vizsgáló kutatásra került sor. Ezek közül kettő érdemel említést módszertani kidolgozottságuk, kellően nagy mintájuk és általános érvényű következtetéseik miatt: Mariana Gaio Alves 2003-as vizsgálata az UNL (Universidade Nova de Lisboa, Lisszaboni Új Egyetem) Természettudományi és Technológiai Karán végzettekről (a vizsgálat teljes szövege elérhető itt), illetve Natália Alves 2004-es kutatása az UL (Universidade de Lisboa, Lisszaboni Egyetem) 1999 és 2003 között végzett frissdiplomásairól. Rövid bemutatásukat egyrészt hiánypótló jellegük indokolja (vagyis a 2001 és 2007 közti időszakról az országos szintű felmérések hiányában a leginkább releváns információkat ezen munkák tartalmazzák), másrészt pedig kvalitatív, a jelenségeket magyarázó hangvételük, amely fontos kiegészítéseket nyújt a szigorúan kvantitatív, a statisztikai adatok bemutatására szorítkozó központi vizsgálatok eredményeihez.
[A fent bemutatott két kutatáson kívül érdemes még megemlíteni az Universidade de Aveiro (Aveirói Egyetem) végzett hallgatóit vizsgáló tanulmányt: Martins - Arroteia - Gonçalves (2002): Sistemas de (des)emprego: trajectórias de inserção, Aveiro, Unidade de Investigação Construção do Conhecimento Pedagógico nos Sistemas de Formação, Universidade de Aveiro.]
3.1. Az UNL frissdiplomásainak vizsgálata (Mariana Gaio Alves, 2003)
Mariana Gaio Alves 2003-as vizsgálata során az UNL (Universidade Nova de Lisboa, Lisszaboni Új Egyetem) Természettudományi és Technológiai Karán öt évvel korábban végzettekkel, az őket alkalmazó munkaadókkal és az egyetem vezetőivel készített interjút, három különböző módszertan szerint:
1. Kérdőív (301 diplomás)
2. Irányított mélyinterjú (6 munkaadó és 5 diplomás)
3. Kötetlen mélyinterjú (az egyetem 4 vezető beosztású munkatársa)
A kérdőívet a kutató a Felsőoktatásban Végzettek Első Pályakövetési Felmérése 1999-es próbafelmérésének (amelyben maga is részt vett) kérdései alapján állította össze, majd postán kiküldte az UNL Természettudományi és Technológiai Karán az 1995/96-os tanévben végzett 401 hallgató közül azon 301-nek, akiknek öt évvel később sikerült megszerezni az elérhetőségét. A kérdőívet 133 végzett hallgató küldte vissza (az összes végzett hallgató 33,1%-a), a kutató tehát a minta nagyságát megfelelőnek ítélte. Aggályai voltak ezzel szemben a reprezentativitást illetően. Kezdeti hipotézisét azonban, miszerint azok lesznek felülreprezentálva, akik sikerrel illeszkedtek be a munkaerő-piacra, míg a kevésbé sikeresek szégyenkeznek majd és nem válaszolnak, a visszaküldött kérdőívek alapján megcáfolva látta. A válaszadók között enyhén felül voltak reprezentálva azok, akiknek problémát jelentett az álláskeresés (a kutató szerint tehát ez nem csökkenti, épp hogy növeli a válaszadási kedvet).
A kérdőív elsősorban a végzett hallgatók attitűdjeit vizsgálta szakmai előmenetelükkel kapcsolatban. Összesen 79 kérdésre kellett válaszolniuk (melyek szinte mindegyike szerepelt az említett 1999-es felmérésben), 8 nagy témakörben:
- A megkérdezett hallgató pályaválasztásának körülményei és okai, 12 kérdés
- Tanulmányi előmenetele az UNL-en, 9 kérdés
- Dolgozott-e már a diploma megszerzése előtt, 10 kérdés
- Az őt alkalmazó munkáltató(k) jellemzői, 9 kérdés
- Esetleges munkanélküli időszakai, 6 kérdés
- A diploma megszerzése utáni további képzések, 10 kérdés
- A hallgató karrierelvárásai a diploma megszerzésekor és 5 évvel később, 13 kérdés
- Személyes adatok (nem, családi háttér, lakóhely, életkor, szülők/partner iskolai végzettsége) 10 kérdés
Az irányított mélyinterjú során a különböző jellemzők (nem, szak, elhelyezkedés sikere stb.) alapján kiválasztott végzett hallgatóknak és az UNL frissdiplomásait rendszeresen alkalmazó munkáltatóknak néhány (9 az előbbiek, 8 az utóbbiak esetében) alapvető kérdés köré csoportosított alkérdésekre kellett válaszolniuk, amelyek azonban szinte kizárólag nyílt végűek lévén, tág teret adtak az interjúalanyoknak egyéni véleményük kifejezésére. Mindkét csoportnak ki kellett fejtenie a gondolatait a következő témákról:
- A diplomás munkanélküliek növekvő száma és a frissdiplomások nem megfelelő felkészültsége
- Az egyetemi diploma szerepe a társadalmi státusz tekintetében
- A munkaerő-piaci beilleszkedés ismérvei
A végzett hallgatók véleményét ezen felül a következő kérdéskörökben vizsgálta a kutatás:
- A szakmai előmenetelhez szükséges ismeretek, képességek és egyéb feltételek
- A diploma megszerzése óta eltelt időben a munkaerő-piacon szerzett személyes tapasztalatok
- A személyes tapasztalatok hogyan viszonyulnak a diplomázáskor támasztott elvárásokhoz
- Az egyes intézményekben és szakokon szerzett diplomák értékének különbözősége
- A munkakeresés és a munkakezdés szubjektív tapasztalatai
- A pályaválasztás okai és körülményei
A munkaadók képviselőinek válaszait az alábbi kérdéskörökben kérte a kutatás:
- Milyen állásokra keresnek frissdiplomást
- Hogyan keresnek új munkatársakat és hogyan szelektálják a jelentkezőket
- Az év mely szakában keresnek frissdiplomásokat
- Milyen különbségeket látnak a frissen végzett, és a néhány év munkatapasztalattal már rendelkező diplomások között
- Milyen a vállalat és a kibocsátó egyetemek kapcsolata
Az egyetem négy, vezető beosztású munkatársa, akikkel kötetlen interjú készült, a következők voltak:
- A GESP (ld. 3.3.) vezetője
- A kari tudományos tanács vezetője
- A kari pedagógiai tanács vezetője
- A kar dékánja
Az összegyűjtött információk alapján a kutató megpróbálta felállítani a hallgatók ideáltipikus pályaképét, a siker és a kudarc kiváltó okait, a munkaerő-piaci beilleszkedés mint folyamat hosszát és kimenetelét meghatározó objektív és szubjektív tényezőket.
A kutatás eredményeinek felhasználásáról (akár az UNL-en, akár más intézményben) nem áll rendelkezésre adat.
3.2. Az UL frissdiplomásainak vizsgálata (Natália Alves, 2004)
Natália Alves 2004-es kutatását az UL (Universidade de Lisboa, Lisszaboni Egyetem) 1999 és 2003 között végzett frissdiplomásairól az egyetem rektorhelyettese, Manuel Villaverde Cabral kezdeményezte és felügyelte, akárcsak a hasonló módszertan szerint 2000 decemberében, szintén Natália Alves által vezetett kutatást az 1994 és 1998 között végzettekről. Az UL tehát, egyedüliként a portugál egyetemek között, 1994-től kezdődően részletes információkkal bír a végzett hallgatóiról.
A 2004-es kutatás egy kérdőíven alapul, amelyet az összes, UL-en 1999 és 2003 között diplomázott hallgatónak, szám szerint 8107-nek kiküldtek postán. A kérdőívek közül 2216-ot küldtek vissza megfelelően kitöltve, vagyis itt is, akárcsak az UNL esetében, 30% körüli volt a minta. A válaszolók négy jellemzőjét (nem, szak, végzés éve, tanulmányi átlag) összevetve az összes végzett hallgató (ismert) adataival, a kutató arra a következtetésre jutott, hogy a minta reprezentatívnak tekinthető.
A kérdőív 84 kérdést tartalmazott az alábbi témakörökben:
- Személyes adatok (nem, életkor, származási hely, lakóhely, szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, családi állapot, elvégzett szak, eredmény), 19 kérdés
- A képzés értékelése a későbbi munkaerő-piaci tapasztalatok tükrében (10 kérdés)
- A képzés során, a diploma megszerzése előtt szerzett munkatapasztalat (9 kérdés)
- A diploma megszerzése utáni álláskeresés és az első állás (12 kérdés)
- A második (harmadik, negyedik stb.) állás, és a pályaképpel szembeni attitűd (19 kérdés)
- A jelenlegi munkaerő-piaci helyzettel szembeni attitűd (9 kérdés)
- A diploma megszerzése utáni továbbképzések (6 kérdés)
A tanulmány a vizsgálat eredményeit hat szempont köré csoportosítva mutatja be:
- A diplomások szociológiai jellemzői
- A diplomások munkaerő-piaci helyzete a vizsgálat időpontjában
- Tanulmányi eredmények a képzés során és a képzéssel szembeni attitűd
- A munkaerő-piaci beilleszkedés sikere
- A munkaerő-piaci beilleszkedés útjai
- A diploma megszerzése előtt szerzett munkatapasztalat szerepe
A tanulmány egyes konkrét változtatásokat is javasol az UL képzési struktúrájával kapcsolatban. Feltételezhető, hogy az egyetemi vezetés nagyobb támogatása következtében a kutatás eredményei és következtetései nagyobb hatással vannak az egyetemi képzésre, mint az UNL-en végzett kutatás esetében.
3.3. A GESP-ek tevékenysége
Az átfogó (állami, vagy az egyes egyetemek által végzett) kutatások mellett végezetül figyelmet érdemel a szinte minden egyetemen és politechnikumban (a nagyobb egyetemeken minden karon) megtalálható szervezeti egységek, a GESP-ek (Gabinetes de Estágios e Saídas Profissionais, Szakmai gyakorlat és szakmai előmenetel központok) munkája. (Néhány intézményben, mint pl. az UNL-en a szervezeti egység neve NESP (Núcleo de Estágios e Saídas Profissionais), másutt GIP (Gabinete para a Integração Profissional), de a feladatkörük mindenütt hasonló.) Ezek, hasonlóan a magyarországi egyetemek karrierirodáihoz vagy karrierközpontjaihoz, fő tevékenységként a hallgatók számára szakmai gyakorlat- és álláslehetőségeket közvetítenek, illetve segítenek az önéletrajz-írásban vagy az állásinterjúkra való felkészülésben. Mindemellett azonban számos GESP feladatkörébe a végzett hallgatókkal való kapcsolattartás és szakmai előmenetelük nyomon követése is beletartozik, rendezvényeik pedig a már elhelyezkedett hallgatók személyes tapasztalatainak átadására is szolgálnak.
Soltész Béla
- 1. A portugál felsőoktatási rendszer
- 2. A diplomások országos szintű pályakövetése
- 3. A felsőoktatási intézmények pályakövetése