A TÁMOP 4.1.3 "Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése" című kiemelt pályázat során az Educatio Nkft. által megvalósított és megvalósítandó szakmai tevékenységek oldala.
Diplomás pályakövetési rendszer Portugáliában
« vissza | 1 2 3 |
előre »
|
2. A diplomások országos szintű pályakövetése
Portugáliában a felsőfokú diploma egészen a 90-es évek közepéig biztosítékul szolgált egy jól fizető, magas presztízsű állás megszerzésére. A felsőoktatás tömegessé válásával azonban megnőtt a diplomás munkanélküliek száma, és a jelenség komoly társadalmi visszhangot váltott ki, melyet a média tovább erősített. Némiképp reaktív módon a Társadalombiztosítási és Munkaügyi Minisztérium azóta megszűnt alintézménye, az INOFOR (Instituto para a Inovação na Formação, Innováció a Képzésben Intézet) 2001-ben lefolytatta az első országos szintű diplomás pályakövetési vizsgálatot.
2.1. A Felsőoktatásban Végzettek Első Pályakövetési Felmérése
A Felsőoktatásban Végzettek Első Pályakövetési Felmérése (1º Inquérito de Percurso aos Diplomados do Ensino Superior) 2001-ben vizsgálta az 1994/95-ös tanévben végzett diplomások sorsának alakulását a munkaerőpiacon. A felmérést 1999-ben egy próbafelmérés készítette elő, amelyben az 1993/94-es tanévben hat meghatározott tudományterületen végzettek munkaerő-piaci beilleszkedését vizsgálták.
A 2001-es felmérésben 10.000, az 1994/95-ös tanévben végzett diplomás vett részt a teljes felsőoktatási spektrumból (állami és magánintézmények, egyetemek és politechnikumok, minden tudományterület). A vizsgálat négy alapkérdésre irányult, ezek: 1. társadalmi háttér, 2. iskolai teljesítmény, 3. munkaerő-piaci teljesítmény, 4. a diplomások elvárásai és attitűdjei saját helyzetükkel kapcsolatban. (A kérdéskörök részletesebb leírását ld. később: 3.1. UNL frissdiplomásainak vizsgálata.) A felmérés CATI (Computer Assisted Telephonic Interview) módszerrel történt, melynek hatékonyságát már az 1999-es próbafelmérés bebizonyította.
A felmérés egyszeri telefonos interjúkon alapult, amely retrospektív módon vizsgálta a diplomások sorsának alakulását. Az idődimenzióval bíró kérdéseknél arra kérték a válaszadókat, hogy két időpontra vonatkoztatva adjanak választ: a diplomázás után egy hónappal, illetve az interjú időpontjában (2001. május) fennálló helyzetre egyaránt. Az eredményeket tudományterület (az UNESCO CNAEF - National Classification of Training Areas osztályozási rendszere alapján), nem, illetve a felsőoktatási intézmény jellege (állami/magán, egyetem/politechnikum) szerint bontva vizsgálták.
A felmérést, noha a nevében szereplő "Első" megjelölés egy rendszeresen ismétlődő kutatássorozatra engedett következtetni, nem követte második, és follow-up kutatásra sem került sor.
2.2. A GPEARI létrehozása és tevékenysége
A 2002-es átszervezések nyomán a felsőoktatás a Tudomány- és Felsőoktatásügyi, majd Tudomány-, Technológia- és Felsőoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe került. Az INOFOR beolvadt az IQF nevű szervezetbe (Instituto para a Qualidade na Formação, A Képzés Minőségéért Intézet), amely többszöri átalakítás után végül 2007-től a DGERT (Direcção Geral do Emprego e das Relações de Trabalho, Foglalkoztatási és Munkaügyi Kapcsolatok Főigazgatósága) része lett - mindvégig a Társadalombiztosítási és Munkaügyi Minisztérium keretein belül. Ezzel párhuzamosan a Tudomány-, Technológia- és Felsőoktatásügyi Minisztériumban létrejött egy önálló tervezési egység, a GPEARI (Gabinete de Planeamento, Estratégia, Avaliação e Relações Internacionais, Tervezési, Stratégiai, Értékelési és Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Egység), amelynek alapító okirata a portugál állam hivatalos közlönye, a Diário da República 2007. április 30.-i számában jelent meg. Négy alegysége közül az egyik a DSIEES (Direcção de Serviços de Informação Estatística em Ensino Superior, Felsőoktatási Statisztikai Információszolgáltatási Igazgatóság) nevet viseli, feladatai pedig az alapító okirat szerint a következők:
a) a felsőoktatásra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének, feldolgozásának és elemzésének biztosítása,
b) az a) pontban jelölt feladatok fogalmi és módszertani hátterének kidolgozása,
c) a felsőoktatási politikák értékeléséhez szükséges indikátorok meghatározása és aktualizálása.
Az adatgyűjtés a RAIDES (Registo de Alunos Inscritos e Diplomados do Ensino Superior, Felsőoktatásban tanuló és végzett hallgatók adatbázisa) rendszeren keresztül történik, amely a korábbi, 1997 és 2008 között működő DIMAS rendszert váltotta fel. Elődjével ellentétben a RAIDES által összeállított kérdőívek kitöltésére törvény kötelezi a felsőoktatási intézményeket (Lei n.º 22/2008, 2008. május 13.).
2.3. A "Felsőfokú végzettségűek álláskeresésének vizsgálata" c. kiadvány
A GPEARI DSIEES megalakulása óta folyamatosan közzéteszi a legfrissebb publikációkat a honlapján, ahol emellett megtalálhatóak a korábbi, más szervezeti egységek által készített tanulmányok is, 1998-ig visszamenőleg. A diplomások munkaerő-piaci beilleszkedését a Felsőfokú végzettségűek álláskeresésének vizsgálata (A procura de emprego dos diplomados com habilitação superior) című kiadványok követik nyomon, melyek 2007 szeptembere óta évente kétszer jelennek meg.
A legfrissebb, 2009. októberi vizsgálat az ötödik a sorban. A vizsgálat alapjául szolgáló statisztikai adatok két forrásból származnak:
a) Az álláskeresőket a Társadalombiztosítási és Munkaügyi Minisztérium szervezeti egysége, az IEFP (Instituto do Emprego e Formação Profissional, Foglalkoztatás- és Szakképzésügyi Intézet) regisztrálja, majd a SIGAE (Sistema de Gestão e Informação da Área de Emprego, Foglalkoztatásügyi Irányítási és Információs Rendszer) segítségével megosztja az adatokat a GPEARI-val. Ezeket az adatokat a GPEARI egy az egyben felhasználja.
b) A diplomások adatait a GPEARI saját felmérései, valamint a RAIDES rendszerbe a felsőoktatási intézmények által évente kötelezően szolgáltatott adatok nyomán létrejött adatbázis tartalmazza. Az adatbázist a GPEARI az inkoherenciák kiszűrése végett összeveti az IEFP-től kapott adatokkal. A 2009. októberi kiadványban szereplő táblákhoz az összes, a munkaügyi központokban regisztrált diplomás álláskereső 87%- át vették figyelembe.
A kiadványok két részre tagolódnak:
a) Az első rész a regisztrált, felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők helyzetét vizsgálja önmagában, illetve összehasonlítva a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező álláskeresőkkel, valamint az egy évvel korábban mért hasonló adatokkal.
b) A második rész a regisztrált, felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők jellemzőit vizsgálja. A legfrissebb, 2009. októberi kiadvány az 1998/99 és 2007/08 között a felsőoktatásban résztvevőkre vonatkozik. A második rész ezen felül, értékelő célzattal, három rangsort is tartalmaz a felsőoktatási intézmények szakjairól, amelyben a legtöbb munkanélküli hallgatót kibocsátó szakok szerepelnek a következő szempontok szerint:
- A munkaügyi központokban regisztrált összes hallgató száma szerint,
- A 2006-2009-ben a munkaügyi központokban regisztrált összes hallgató számának és a 2005/06 és 2007/08 között diplomázott összes hallgató számának aránya szerint (azon szakok esetében, ahol évente legalább 60 hallgató végzett),
- A 2006-2009-ben a munkaügyi központokban regisztrált összes hallgató számának és a 2005/06 és 2007/08 között diplomázott összes hallgató számának aránya szerint (azon szakok esetében, ahol évente átlagosan legalább 20 hallgató végzett).
A diplomások jellemzőit a kiadvány az alábbi változók szerint vizsgálja:
- Régió (NUTS II),
- A munkaügyi központban való regisztráció időpontja
- Korcsoport
- Nem
- Munkaügyi helyzet
- Tudományterület
- Felsőoktatási alrendszer (egyetem/politechnikum, állami/magán)
- Intézmény
- Diplomázás éve
A táblázatok mellett a kiadvány rövid szöveges összefoglalót is tartalmaz az egyes tudományterületeken végzettek munkaerő-piaci beilleszkedésének főbb adatairól. A kiadvány a vizsgálat főbb eredményeit vezetői összefoglaló formájában is tartalmazza, a második részben szereplő három rangsor pedig egyértelmű visszacsatolásként szolgál az intézmények számára, hiszen mindhárom szempont szerint 40 konkrét szakot nevez meg (intézmény neve, típusa, kar, szak), amelyek a legtöbb elhelyezkedési problémákkal küszködő frissdiplomást bocsátják ki a munkaerő-piacra.
- 1. A portugál felsőoktatási rendszer
- 2. A diplomások országos szintű pályakövetése
- 3. A felsőoktatási intézmények pályakövetése