Diplomás pályakövetés Németországban

Tovább színesítik a képet a szakterületek szerint végzett, egyetemeken átívelő kutatások, amelyek néhány esetben saját felvételre támaszkodnak, máskor meglévő alapkutatások felhasználásával szintetizáló igénnyel lépnek fel. A legjobban feldolgozott, legjobban elemzett képzésterületek közé tartozik a társadalomtudományi képzés. Egy 2002-es összefoglaló tanulmány közel húsz, az 1990-es években született elemzést foglal össze (10), a társadalomtudományi diplomások körében végzett pályakövetéses vizsgálatok száma azóta tovább nőtt. A Német Szociológiai Társaság 31. Kongresszusán külön szekcióülésen foglalkoztak a társadalomtudományi végzettségűek pályakövetésével. Az előadások a konkrét vizsgálati eredmények ismertetésén túl módszertani kérdéseket is feszegettek: milyen problémák merülhetnek fel a pályakövetéses vizsgálatok során, milyen lehetőségek vannak a különböző egyetemek által végzett kutatások összevetésére, és milyen eredményei lehetnek a különböző társadalomtudományi képzések összehasonlító elemzésének . A képzésterületekre vonatkozó szintetizáló munkák többsége már alapvetően tudományos igénnyel lép fel, megjelenési formáját tekintve is különbözik az intézmények által kiadott kutatási jelentésektől, beszámolóktól: tudományos folyóirat-cikkek, önálló kötetek egyaránt nagy számban születtek az egyes képzésterületekre vonatkozóan (11).

A módszertani különbségeken túl az elemzésben és a kapott eredmények felhasználásában is komoly eltérések vannak, nem is beszélve az elkészült munkák minőségének "változatosságáról" (12). A munkák némelyike akár egyfajta "worst practice"-ként is szemlélhető: túl alacsony mintaelemszám (13), kevéssé megbízható kérdezési vagy hiányos elemzési módszerek (14), reprezentativitási problémák, túl alacsony válaszadói arány (15) egyaránt előfordulnak, előfordulhatnak. Az utólagos felhasználás, másodelemzés, tudományos kutatás során igen nagy körültekintéssel kell eljárni annak, aki el szeretné kerülni az esetleges nem megalapozott vagy téves következtetéseket.

Az intézmények által végzett pályakövetéses vizsgálatok deklarált céljai közt legtöbbször minőségbiztosítási, minőségfejlesztési szempontokkal találkozunk (16). Az egyetemek, főiskolák számára a lekérdezések elemzése fontos visszacsatolást jelent, az oktatás, a tanulmányok utólagos értékelése hozzájárul az intézmény fejlesztési stratégiáinak alakulásához. Az adatok a marketingstratégia szempontjából is fontosak lehetnek (17), a végzett hallgatók néhány év utáni megkeresése pedig erősítheti a kibocsátó intézményhez való kötődésüket (18).

Találkozhatunk speciális célokkal is: ilyen lehet egy viszonylag kevéssé ismert, vagy újonnan létrehozott szak bemutatkozása, vagy akár önidentifikációja (19). A bolognai reformok kapcsán az újabb felmérések céljai közé bekerülhetett a kétfokozatú képzés hatásmechanizmusainak, a képzésbeli reformoknak, a bachelor-végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének, a master szakos hallgatók összetételének vizsgálata is (20).

A kérdőívek jellemző témakörei

A kérdőívek a kutatások céljainak megfelelően általánosságban a következő nagyobb témakörök köré szervezik kérdéseiket:

1. Demográfiai kérdések.

2. Iskolai pályafutás, iskolai életút:
- képzési orientáció,
- szakosodás,
- egyéb tanulmányok.

3. Tanulmányi eredmények.

4. Az iskola, illetve a tanulmányok utólagos értékelése (kurzuskínálat, elméleti és gyakorlati ismeretek, felszereltség, könyvtár stb.).

5. az iskolai tanulmányok használhatósága a munka során, mennyire kellenek a munkához a tanultak?

6. Az átmenet az oktatásból a munkaerőpiacra:
- milyen gyorsan talált munkát
- hogyan talált munkát
- milyen készségek, milyen stratégiák szükségesek az állástaláláshoz
- a munkaerő-piaci siker feltételei

7. A munkaerő-piaci karrier, pályafutás.

8. Az aktuális munkahely, az ágazat, ahol dolgozik.

9. Regionális vonatkozások; hol dolgozik, mely tartományban talált munkát.

10. A foglalkoztatás körülményei, formái.

11. Elégedettség a munkahellyel, a munkával.

12. Jövedelem, fizetés, ennek alakulása.

13. Az oktatás során szerzett releváns kompetenciák:
- hogyan értékeli az oktatás szerepét a kompetenciák fejlesztésében,
- milyen kompetenciák fontosak a munkaerőpiacon,
- milyen vonatkozásai vannak mindennek az oktatásra nézve.

Természetesen az egyes felvételek hangsúlyos pontjai, valamint a konkrétan feltett kérdések kisebb-nagyobb mértékben különböznek egymástól. Az összevethetőség általában éppen ezen a ponton szenved csorbát, hiszen standard kérdések hiányában a kompetenciára vonatkozó kérdéseknél, az utólagos értékelés kérdéseinél vagy éppen a szakmai pályafutásra vonatkozó blokknál komoly különbségek lehetnek. Nem véletlen, hogy a diplomás pályakövetést végző szakemberek, kutatók körében egyre hangsúlyosabban fogalmazódik meg a kutatások standardizálásának, központi minta szerint szervezésének ötlete, igénye.