Diplomás pályakövetés Németországban

A németországi diplomás pályakövetést az utóbbi évekig alapvetően a decentralizáltság jellemezte. A pályakövetéses vizsgálatokat néhány egyetemközi együttműködéstől, tartományi szervezésű felméréstől, illetve felsőoktatási kutatóintézet által végzett kutatástól eltekintve többnyire az érintett felsőoktatási intézmények végezték.

Az intézményi pályakövetési gyakorlat

A decentralizáltság előnye lehet a közvetlen kapcsolattartás lehetősége, a financiális és szervezési kérdések egyszerűsége, ugyanakkor hátránya a standard vizsgálati módszer hiánya, az ebből fakadó összehasonlíthatatlanság, a módszertani és elemzési szempontbeli különbségek, a mintanagyságok különbségei, valamint nem utolsósorban a munkák minőségében mutatkozó eltérések.

A gyakorlat feltérképezése során azt tapasztaltuk, hogy csaknem valamennyi felsőoktatási intézmény végez vagy végzett már valamilyen pályakövetéses vizsgálatot (Absolventenstudie). A decentralizáltságból fakadó egyik legfőbb probléma az esetlegesség. Sajnos csaknem teljesen lehetetlen vállalkozásnak tűnik a témában végzett valamennyi eddigi kutatás pontos dokumentálása.

Több német kutató, kutatócsoport is dolgozott már az intézményi kutatási anyagok összegyűjtésén, rendszerezésén, azonban ők is gyakran szembesültek a feltérképezhetetlenség problémájával. A kutatási eredmények sok esetben nem jelennek meg nyilvános publikáció formájában, a kis példányszámban kiadott intézményi jelentések csak egy szűk kör számára hozzáférhetőek, az idők folyamán elképzelhető, hogy teljességgel hozzáférhetetlenné váltak, kvázi eltűntek az utókor számára (1).

A Kasseli Egyetem Foglalkozás- és Felsőoktatáskutatási Tudományos Központja 1999-ben több mint 160 intézményi pályakövetéses vizsgálat módszertani-tartalmi összehasonlító vizsgálatát végezte el. A vizsgálatok 90 százalékát postai kérdőívküldéssel végezték, a visszaküldési arány átlagosan 54 százalék volt, a szórás óriási, a válaszok aránya 8 százaléktól 93 százalékig terjedt. A felmérésekbe összesen mintegy 60 ezer főt vontak be, de csak a kutatások fele tudott 200-nál nagyobb válaszadói létszámot produkálni, ezernél több válasz csak a vizsgálatok 15%-ában állt rendelkezésre (2).

Az ezredfordulót követő évek újdonsága az online kérdezések növekvő aránya (3) - a módszer az Amerikai Egyesült Államok gyakorlatára a legjellemzőbb, de Európában, így Németországban is egyre jobban terjed. A németországi intézmények sok esetben választják az online kérdezés és a postai úton történő küldés együttes alkalmazását (4). A vizsgálatok legfőbb nehézségét a címlisták összeállítása jelenti. A németországi alumni-rendszer egyelőre nem kifejezetten erős, így a végzett hallgatók utánkövetésénél általában csak a tanulmányok során, illetve a diplomaszerzés időpontjában aktuális címek állnak rendelkezésre; a címváltozás problémája a postai és az e-mail címek esetében egyaránt fennáll (5).

A megkérdezettek körében mutatkozó különbség az egyetemek által szervezett vizsgálatok esetében kimondottan nagy, a teljes szférára vonatkozó egységes módszer nem található. A vizsgálatok jelentős része egy-egy kiválasztott szak, képzésterület végzett hallgatóira koncentrál, vannak több szakot felölelő munkák, és találkozhatunk a teljes intézmény végzett hallgatói körében készített felmérésekkel is. A vizsgálatba bevont végzett évfolyamok száma is tág határok között mozog. A Katholische Fachhochschule Nordrhein-Westfalen 2001-es kutatása csaknem a teljes addigi végzett hallgatói kört (1973-1997) vizsgálta (6), az Augsburgi Egyetem 2001-ben az 1982 és 2000 között végzett összes pedagógus-diplomás körében végzett pályakövetéses felmérést (7).

A legtöbb kutatás természetesen azért nem ilyen extrém mintavételi kerettel dolgozik, általában egy-két kiválasztott végzett évfolyamot keresnek meg, 1-3 évvel a diplomaszerzés után. Kifejezett "követéses" vizsgálatot, panelvizsgálatot az egyetemi kutatások között nem nagyon találunk, kivétel - bár egyelőre csak a tervezés szintjén - a Technische Universität Dresden, amely egyébként más szempontból is kiemelhető a szakspecifikus elemzéseket végző intézmények közül: 2000 óta rendszeres vizsgálatokat végez diplomásai körében, a képzésterületenként, illetve szakonként kapott eredményeket pedig a Dresdner Absolventenstudie-sorozat köteteiként hozza nyilvánosságra (8).

A teljes képzésre kiterjedő intézményi vizsgálatok közül módszertani, minőségi szempontból kiemelhetők a Kasseli, a Mainzi és a Mannheimi Egyetem pályakövetéses vizsgálatai (9). A megfelelő mintaelemszám érdekében több évfolyam végzettjei körében folytatott vizsgálatok során a kutatók arra törekedtek, hogy nyert adataik összevethetők legyenek más intézmények hasonló - már meglévő vagy remélt jövőbeli - felméréseivel. Ennek érdekében országos felmérések kérdőívmintáit, kérdéseit használták fel - a mintát a Kasseli Egyetem Foglalkozás- és Felsőoktatáskutatási Tudományos Központja, valamint a hannoveri Hochschul-Informations-System GmbH munkái adták; ezen központi intézmények működéséről a későbbiekben természetesen részletesen is beszámolunk.