A TÁMOP 4.1.3 "Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése" című kiemelt pályázat során az Educatio Nkft. által megvalósított és megvalósítandó szakmai tevékenységek oldala.
Diplomás pályakövetés Kanadában
1 2 3 4 |
előre »
|
Kanadában az oktatás tartományi ügy, nincs az állam egészére kiterjedő egységes oktatási rendszer. A decentralizáltság ellenére régóta létezik nemzeti szintű diplomás pályakövetés, amelyet a statisztikai és a humánerőforrás-fejlesztési hivatal közösen bonyolít le.
Oktatási rendszer
Kanadában az oktatás tartományi - illetve területi - ügy, ami azt jelenti, hogy nincs az állam egészére kiterjedő egységes oktatási rendszer. Bár mindegyik rendszer hasonló, vannak regionális eltérések, amelyek történelmi, kulturális és területi különbségekből fakadnak. Az iskolakötelezettség időtartama például változó, 5-7 és 16-18 éves kor közé esik.
Felsőoktatás
A felsőoktatás szintén nem közösségi ügy: az egyes tartományi kormányzatok felelősek az ágazat ügyeinek helyi adminisztrációjáért, továbbá az intézmények anyagi támogatásáért. A szövetségi kormányzat kiegészítő kutatási támogatásokat ad, továbbá diákhitelrendszert és hallgatói ösztöndíjrendszert működtet. 2002-ben a 25 és 64 év közötti kanadaiak rendelkeztek felsőfokú végzettséggel; a 25 és 34 év közöttiek körében ez az arány 51 százalék.
Központi diplomás pályakövetés
National Graduate Survey
Kanadában - a felsőoktatás és általában az oktatásügy decentralizáltsága ellenére - régóta létezik nemzeti szintű diplomás pályakövetés. A Kanadai Statisztikai Hivatal ( Statistics Canada - StatCan) a Kanadai Humánerőforrás-fejlesztési Hivatallal együttműködve bonyolítja le a Nemzeti Diplomás Kutatásokat ( National Graduate Survey - NGS), amelyeknek az elsődleges feladata, hogy adatot szolgáltassanak a frissdiplomások munkaerő-piaci integrációjáról.
A végzettek köréből rétegzett mintát vizsgálnak annak érdekében, hogy pontos adatokat kapjanak adott tartomány, képzési program, és tudományterület tekintetében. 1978-ban, 1984-ben, 1988-ban, 1992-ben, 1997-ben és 2002-ben végeztek kutatást a két évvel korábban végzett diplomások körében. Follow-up kutatások (Follow-up Survey of Graduates - FOG) - három évvel az első lekérdezést követően - az 1984-es, az 1988-as, az 1992-es, az 1997-es és a 2002-es felmérésekhez kapcsolódtak. A legfrissebb kutatás (a 2002-es felmérés 2005-ös follow-upja) eredményei 2007 májusában váltak publikussá.
A kérdőívet úgy tervezték, hogy a válaszokból meghatározhatóvá váljanak olyan szempontok, mint hogy mennyire volt sikeres a diplomás az elhelyezkedésben, milyen kapcsolat áll fenn a munka és a végzettség között, s mennyire határozták meg a munkában elért eredményeket az azt megelőző tanulmányok. Rákérdeznek a diploma megszerzése óta vállalt összes munka jellegére, időtartamára, a munkakeresés időtartamára, az alulfoglalkoztatottságra és a munkanélküliségre, a diplomázás óta eltelt időszakban folytatott képzésekre és megszerzett végzettségekre, továbbá a képzéssel, illetve a munkával kapcsolatos elégedettségükre.
Adatforrások és módszertan
Célcsoport: kanadai felsőoktatási intézményekben (egyetemek, főiskolák, trade schools) végzettek, akik a tárgyévben szereztek diplomát, oklevelet vagy egyéb bizonyítványt (illetve teljesítették az ehhez szükséges követelményeket). Nem szerepelnek a felmérésben:
- a magánintézményekben végzettek;
- a továbbképzési programokban résztvevők (kivéve, ha ennek keretében diplomát vagy bizonyítványt szereztek);
- a részidős szakképzésben részt vevők;
- azok a személyek, akik kevesebb, mint három hónapig tartó szakképzésben vettek részt;
- azok, akik nem a kanadai képzési jegyzékben szereplő területen végeztek szakképzési programokat;
- a "provincial apprenticeship" programokban végzettek;
-azok, akik a felmérés idején nem Kanadában vagy az Egyesült Államok területén laktak.
A kérdőív
A kérdőív - amely letölthető az NGS honlapjáról - legtöbb részében megegyezett a 2002-es NGS (2000-es végzettek), illetve a 2000-es FOG (1995-ben végzettek - 1997-es NGS) során használt kérdéssorral. Az új kérdéseket szakemberekkel történő konzultáció keretében alakították ki. A kérdőív 66 oldalas, felépítése, főbb témakörei pedig a következők:
- bevezető kérdések;
- az állandó és ideiglenes lakhely(ek)re vonatkozó kérdések;
- munkahelyekre vonatkozó kérdések (a múlt héten volt-e; ha nem volt, akkor keresett-e; ha volt, akkor egy vagy több volt; átlagosan mennyit dolgozik; 2002 óta mennyi munkahelye volt; hányszor volt munkanélküli; munkaviszonyban állt vagy megbízással dolgozott; milyen beosztása volt; voltak-e beosztottjai; milyen végzettség kellett a munkájához, végzettsége korrelál-e a beosztásával; túlképzettnek tartja-e magát a munkájához; anyanyelvén kívül használ-e másik nyelvet a munkájában; szeretne-e másik munkát);
- az Egyesült Államokban élő, dolgozó kanadaiakra vonatkozó kérdések (mikor és miért ment ki; milyen munkát végez, mennyiért, hol él, vissza szándékozik-e jönni);
- fizetésre vonatkozó kérdések (mennyit keres, milyen bónuszai vannak; a munkáltatója felajánlotta-e, hogy kifizeti a diákhitelét; kap-e részesedést a cég hasznából; költözési támogatást kap-e);
- képzésre vonatkozó kérdések (milyen képzésben vett részt; milyen oklevelet kapott; milyen specializációkon vett részt; mennyi képzési programon vett részt; ezek közül mennyit végzett el; a végzés óta milyen képzéseken vett részt);
- diákhitelre vonatkozó kérdések (kapott-e diákhitelt; miért nem kapott kormányzati támogatású diákhitelt; mi az oka, hogy nem pályázott kormányzati támogatású diákhitelre; szövetségi kormányzati vagy tartományi diákhitelt vett fel; ha visszafizette, mikor fizette vissza a diákhitelét; ha nem fizette vissza, milyen rendszeresen törleszt; mikorra teszi a végső visszafizetés idejét).
- 1. Decentralizált oktatás, központi pályakövetéssel
- 2. NGS: mintavétel, számítás, értékelés
- 3. Pályakövetés British Columbiában
- 4. Egyéb regionális és intézményi felmérések