Diplomás pályakövetés Belgiumban (francia nyelvű régió)

Belgium francia közösségében több szervezet is támogatja a doktoranduszokat különböző ösztöndíjakkal. 1989 és 1997 között a doktoranduszok száma több mint másfélszeresére nőtt. Mivel az egyetemek csak az általuk képzett doktoranduszok kis részét (körülbelül 20%) tudják utána foglalkoztatni, felmerül a kérdés, hogy mihez kezdenek a doktori hallgatók a tézis megvédése után. Az Objectif recherche nevű szervezet a doktori képzésen végzettek körében készített felmérést ebben a témában. A "tudománypolitikai" munkacsoportjuk dolgozta ki a kérdőívet, amely az akkori helyzetre, a jövőbeli kilátásokra és a doktori tézis elkészítéséhez szükséges időszakra vonatkozóan tartalmazott kérdéseket.

Az eredményeket a kutatást végző szervezet azonos címet viselő lapjának 2000 októberi számában publikálták. A lapot az összes belga egyetemeken dolgozó tudományos munkatársnak elküldik.

A kutatást végző szervezetről és a kutatás kontextusáról

Az Objectif recherche nevű szervezet egy belga, a tudományos kutatást elősegítő egyesület, amely 1987-ben három céllal jött létre :

• a kutatók közötti kommunikáció javítása
• a tudománypolitikáért felelős hatóságokkal való párbeszéd megteremtése
• a tudományt szélesebb tömegek számára érthetővé és elérhetővé tenni.

A szervezet a flamand és francia nyelvű közösségek összes egyetemének kutatóit tömöríti. A szervezet már évek óta figyelemmel követi a doktori képzés szervezését és finanszírozását befolyásoló tudománypolitikai folyamatokat a Francia Közösségben. Ez a vizsgálat az összes belgiumi francia nyelvű egyetem kutatóinak segítségével történik a Nemzeti Tudományos Kutatási Alap (Fonds National de la Recherche Scientifique - FNRS) támogatásával. A vizsgálat, melynek része a bemutatni kívánt doktori pályakövetéses vizsgálat is, a következő tevékenységeket foglalja még magában:

• statisztikai adatgyűjtés és elemzés a doktori képzésre beiratkozott és ott végzett hallgatók számáról, valamint a képzések finanszírozásáról (az adatokat a Francia Közösség Egyetemi Tanácsa [Conseil Interuniversitaire de la Communauté française de Belgique - CIUF] és az érintett egyetemek szolgáltatták)
• a doktori fokozattal nem rendelkező, de az egyetemeken dolgozó tudományos munkatársak körében végzett kutatás, amely tulajdonképpen a doktori képzés sajátosságait és helyzetét mindenféle aspektusból vizsgálja (a publikáció dátuma 1997 júniusa).
• kutatók harmadik tudományos gyűlése, melyet a szervezet rendezett, a doktori képzés helyzetéről.

Módszertan, minta

A kutatást 1999-ben a Francia Közösségben 4,8 és 12 évvel azelőtt, tehát 1987., 1991. és 1995. években doktori címet szerzettek körében végezték.

Az elérhetőségeket a szervezet helyi hálózatainak segítségével keresték meg az egyetemi karok adminisztratív archívumaiban és az öreg diákok egyesületeinél. Több témavezetőt telefonon is megkerestek. Végül a felkeresendő személyek körét leszűkítették azokra, akiknek az aktuális címe az Európai Unióban volt. Így tehát a kutatás célcsoportjába nem kerültek bele az itteni egyetemeken a tengerentúli tartományokból származó, vagy a belga származású, de később pl. Észak-Amerikában állást találó doktorok.

A kérdőívet végül 950 személynek küldték ki, ebből 242-en (megközelítőleg 25%) töltötték ki. A minta 71%-a férfi és 95%-a belga, valamint a válaszolók körében kisebb arányban találhatók a korábban végzettek közül . A válaszolók végzésének helye az összes kart lefedik. A statisztikai elemzések és a vizsgálat letisztultabb bemutatása érdekében a különböző tudományterületeket képviselő válaszadókat négy nagy, megközelítőleg azonos létszámú csoportba sorolták: humán tudományok (62 fő), orvosi tudományok (39 fő), természettudományok (79 fő) és alkalmazott tudományok (62 fő) képviselői.

A beérkezett válaszok alapján a kutatók azt találták, hogy a mintájukban az egyetemi szférában foglalkoztatottak felülreprezentáltak. Ez abból is adódhat, hogy a tanulmányok befejezése után is az egyetemeken maradók elérhetőségét könnyebb felkutatni, mint az egyéb intézményeknél, vállalatoknál elhelyezkedőkét. A felülreprezentáltságra enged még az is következtetni, hogy a kérdőívek közel egyharmada belső (egyetemi) címre lett kézbesítve.

A kutatás bemutatásánál nem ismertetik külön a kérdőív típusát, de az elemzéseknél utalnak rá, hogy legalábbis a kérdések egy része feleletválasztós volt.

A vizsgálat főbb témakörei

• munkaerőpiaci státusz (teljes vagy részmunkaidős állás, munkanélküli, kereset nélkül, egyéni vállalkozó, kevert, stb.) és a munkaszerződés típusa
• milyen szektorban dolgozik
• a végzettségüket mennyire érzik elismertnek (elégedettség, fizetés)
• az elvégzett képzésről (kezdeti motivációk, tanulmányok elvégzéséhez szükséges idő, a tanulmányok finanszírozásának módja, a tanulmányok ideje alatt rendelkezésre álló felszereltség, költségvetés és a képzés minősége)
• szakmai jövőjükre vonatkozó elképzeléseik
• ha most dönthetnének, ugyanezt a képzési pályát választanák-e.