Elkészült a Frissdiplomások 2015 zárótanulmány

A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2015 tavaszán 34 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat végzettjeiről és hallgatóiról. Az online kérdőíveket több mint húszezren töltötték ki.

A hazai pályakövetési rendszer ötödik évében zajlott adatfelvételek köre – az eddigiekhez hasonlóan – ismét az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt ki. Az online megkeresésre beérkezett anonim válaszokat a felsőoktatási intézmények gyűjtik és kezelik, majd az ezekből összeálló intézményi adatbázisokat az Oktatási Hivatal egyesíti, tisztítja és súlyozza.

A kutatás az alapsokaság – a 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben abszolutóriumot szerzettek – teljes körére kiterjedt, az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, egységes és osztatlan, illetve bachelor és mesterképzések.

A 2015-ös felmérés az alábbi témákra összpontosított:

• tanulmányi életút (felsőfokú tanulmányok időszaka, felsőfokú továbbtanulás),
• külföldi tapasztalatok (nyelvismeret, külföldi tanulmányok, külföldi munkavállalás),
• átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között (a diplomaszerzés kitolódása, munkatapasztalat diplomázás előtt, első munkahely),
• a frissdiplomás munka és munkahely, jövedelem.

A felsőoktatási tanulmányok kitolódása

A végzettek 30 százaléka már a vizsgált képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Emellett a frissdiplomások majd ötöde a megkereséskor is felsőoktatási hallgató volt, ugyanennyien pedig a vizsgált felsőfokú végzettség megszerzése óta eltelt időszakban szereztek újabb diplomát.

Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása meglehetősen széles kört érint. A végzettek egyharmada az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük is 45 százalék a megkeresés időpontjáig sem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait.

A késve diplomát szerzetteken belül az abszolutórium és diplomaszerzés között eltelt idő az esetek többségében egy éves időtartamot ölel fel. A késedelmes diplomaszerzés okaként a többség a nyelvvizsga hiányát jelölte meg. Az előírt nyelvvizsga hiánya főként a közigazgatási, agrár és sporttudományi képzések hallgatóit és a bachelor képzéseken, vagy nem nappali munkarendben tanulókat érinti.

A képzés és a munkaerőpiac összefonódása

A képzés és munka világának összekapcsolódását jól mutatja az is, hogy a frissdiplomások több mint 40 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. A tanulás és munkavégzés összekapcsolása főként a nem nappali munkarendben tanulókat jellemzi, körükben 90 százalék feletti a végzéskor főállásban foglalkoztatottak aránya. Szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és művészeti képzési területek hallgatóinak nyílik lehetősége a tanulmányaik során.

Nemzetközi tanulmányi és munkavállalási mobilitás

A frissdiplomások között az angol nyelv ismerete szinte teljes körű, a német nyelvet ismerők aránya majd háromnegyedes, az orosz és francia nyelvet egyötödnél kevesebben ismerik. Általánosan magas arányú nyelvismeretet a természettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint gazdaságtudományi szakterületeken találunk.

Nagyjából minden tizedik frissdiplomás kapcsolódott be a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba a tanulmányai alatt. A leggyakoribb célország Németország, de az Egyesült Királyság, Franciaország, Ausztria, Hollandia és Olaszország is kedvelt tanulmányi úti cél. A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a művészeti, bölcsészettudományi és jogi képzési területek hallgatói jellemezhetők.

A felsőfokú tanulmányokat követően a megkeresés idejéig a frissdiplomások átlagosan 6 százaléka dolgozott már külföldön és ugyanennyien a válaszadás időpontjában is külföldi munkavégzésről számoltak be. A külföldi munkavégzés leggyakoribb országa Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A külföldi munkát végzők/végzettek aránya a művészeti, bölcsészet- és sporttudományi, informatikai és műszaki képzési területek diplomásai között haladja meg az átlagot.

Eltérő foglalkoztatási körülmények

A foglalkoztatott frissdiplomások több mint fele dolgozik a magánszféra vállalatainál, az állami vagy önkormányzati tulajdonú munkáltatónál foglalkoztatottak aránya negyven százalék körüli. A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a végzettek kétharmada dolgozik magyar tulajdonú vállalatoknál, egynegyedük pedig teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő foglalkoztatónál helyezkedett el.

A közszféra lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatja a nőket, mint a férfiakat. Utóbbiak alig egyharmada vállal ebben a szférában állást a diplomázás utáni években, míg a nők között a közszférában elhelyezkedő frissdiplomások aránya közel ötven százalékos. Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb.

A munkáltató tulajdonviszonyait tekintve a magánszféra vállalatai által kínált átlagjövedelmek több mint 40 ezer forinttal magasabbnak bizonyultak, mint a közszférában mért átlagkereset.

Jelentős különbség a frissdiplomás jövedelmekben

Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 189 250 forint. A jövedelmet a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva 207 400 forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk.

A férfiak és nők elhelyezkedése közt a fentiekben tapasztalt jelentős foglalkoztatási különbségek a jövedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások közül a férfiak átlagosan havi 53 ezer forinttal keresnek többet a női diplomásoknál. A nemek közti jelentős jövedelmi eltérések képzési területi bontásban is fennmaradnak.

A Frissdiplomás 2015 zárótanulmány teljes terjedelemben, pdf formátumban innen letölthető.