Elkészült a Frissdiplomások 2014 zárótanulmány

A magyarországi Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) keretein belül 2014 tavaszán 33 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat online kérdőíves formában végzettjeiről és hallgatóiról.

A hazai pályakövetési rendszer negyedik évében zajlott adatfelvételek köre az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körére terjedt ki. A Diplomás Pályakövető Rendszerben a többi között a frissdiplomások munkaerő-piaci fogadtatásról, foglalkoztatási- és jövedelmi kilátásairól kaphatunk képet. A beérkezett anonim válaszokból az országos adatbázist az Educatio Nonprofit Kft. állította elő.

A kutatás az alapsokaság – a 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban abszolutóriumot szerzettek – teljes körére kiterjedt, az alábbi képzési formákon: hagyományos egyetemi, főiskolai, osztatlan, illetve bachelor és mesterképzések.

A 2014-es felmérés az alábbi témákra összpontosított:

• tanulmányi életút (felsőfokú tanulmányok időszaka, felsőfokú továbbtanulás)
• külföldi tapasztalatok (nyelvismeret, külföldi tanulmányok, külföldi munkavállalás)
• átmenet a felsőoktatás és a munkaerőpiac között (a diplomaszerzés kitolódása, munkatapasztalat diplomázás előtt, első munkahely)
• a frissdiplomás munka és munkahely, jövedelem

Nagyarányú felsőoktatási továbbtanulás

A végzettek 28 százaléka már a vizsgált képzése megkezdésekor is rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Emellett a frissdiplomások körében összességében 15 százalékos azok aránya, akik a megkereséskor is felsőoktatási hallgatók voltak, a végzettek 16 százaléka pedig a vizsgált felsőfokú végzettség megszerzése óta eltelt 1-3-5 éves időszakban újabb diplomát is szerzett.

Erős külföldi orientáció

A frissdiplomások nyelvtudásában az angol nyelv ismerete szinte teljes körű, a német nyelvet ismerők aránya háromnegyedes. Általánosan magas arányú nyelvismeretet találunk a természettudományi, orvos- és egészségtudományi és gazdaságtudományi szakterületeken. A frissdiplomások nyelvismerete a vizsgált öt évben tendenciaszerűen nem változott, ugyanakkor munkarend szerint jelentősen eltér. Szembetűnő a nappali tagozatos képzéseken végzettek magasabb szintű nyelvismerete.

A frissdiplomások tíz százaléka felsőfokú tanulmányai alatt bekapcsolódott a nemzetközi tanulmányi hallgatói mobilitásba. A legnagyobb arányú tanulmányi mobilitással a bölcsészet- és gazdaságtudományi képzési területek hallgatói jellemezhetők.

A felsőfokú tanulmányokat követő években a frissdiplomások 7 százaléka dolgozott már külföldön és további 6 százalékuk a megkeresés időpontjában is külföldi munkavégzésről jelzett vissza. A külföldi munkavégzés leggyakoribb országa Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A végzettséghez kapcsolódó külföldi munkát végzők aránya orvosi-egészségügyi, műszaki avagy informatikai végzettséggel a legnagyobb. A frissdiplomások 28 százaléka tervez (további) külföldi munkát az elkövetkező öt évben.

A diplomaszerzés kitolódása

Az abszolutórium és a diplomaszerzés közti időszak kitolódása a végzettek egyharmadát érinti. Közülük is 48 százalék a megkeresés időpontjáig nem zárta le diplomával felsőfokú tanulmányait. A késve diplomát szerzetteken belül az abszolutórium és diplomaszerzés között eltelt idő az esetek többségében egy éves időtartamot ölel fel. A késedelmes diplomaszerzés okaként a válaszolók háromnegyede a nyelvvizsga hiányát jelölte meg problémaként. A „nyelvvizsga-probléma" a késedelmesen diplomázók közül is főként a pedagógus – közigazgatási képzések hallgatóit érinti.

A képzés és a munkaerőpiac összefonódása

A frissdiplomások 45 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is főállásban dolgozott. Ez az arány egyötödös a nappali tagozaton végzettek körében. A válaszadók megközelítőleg 60 százaléka végzett tanulmányai alatt szakterületéhez kapcsolódó munkát. A szakmai munkavégzésre leginkább az informatikai, pedagógusképzési és sporttudományi képzési területek hallgatóinak nyílt lehetősége a felsőfokú tanulmányok során.

Jelentős foglalkoztatási különbségek

A foglalkoztatott frissdiplomások több mint fele dolgozik a magánszféra vállalatainál, kétharmaduk dolgozik magyar tulajdonú vállalatoknál. A közszféra és a hazai tulajdonban lévő cégek az átlagnál lényegesen nagyobb arányban foglalkoztatják a nőket, mint a férfiakat. Ágazati bontásban azt találjuk, hogy míg a nők az oktatás, közigazgatás és egészségügy vállalataiban felülreprezentáltak, addig a férfiak aránya a feldolgozóipar, információ-kommunikáció ágazatokban működő munkáltatóknál magasabb. A foglalkoztatottak körében a végzett munka szakterületi illeszkedése az esetek többségében, 80 százalékában megvalósul.

Az önbevalláson alapuló adatok szerint a Magyarországon elhelyezkedett frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 179.450 forint. A jövedelmet a külföldön dolgozókra kiterjedően is vizsgálva 196.760 ezer forintos havi nettó átlagjövedelmeket mérhetünk.

A férfiak és nők elhelyezkedése közt a fentiekben tapasztalt jelentős foglalkoztatási különbségek a jövedelmek szintjén is megmutatkoznak. A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások közül a férfiak átlagosan havi 55 ezer forinttal keresnek többet a női diplomásoknál. A férfiak és nők átlagkeresete képzés területeken belül is jelentősen eltér.

A Frissdiplomás 2014 zárótanulmány teljes terjedelemben, pdf formátumban innen letölthető.