A TÁMOP 4.1.3 "Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése" című kiemelt pályázat során az Educatio Nkft. által megvalósított és megvalósítandó szakmai tevékenységek oldala.
Ismét segít a DPR: A gépészmérnöki alapképzés munkaerőpiaci bemutatása
2024.03.07A DPR, azaz a Diplomás Pályakövetési Rendszer az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztálya által készített kutatásokat jeleníti meg, amelyek bárki számára elérhetőek a diplomantul.hu weboldalon. A portálra érkezve két fő modult találhatunk: az Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése 2023 (AAE), illetve az AAE Pályaorientációt Támogató felületeket.
Cikksorozatunk első részében a pszichológus alapképzésen keresztül mutattuk be a Pályaorientációt Támogató modult. Most a műszaki képzési területhez tartozó gépészmérnöki BSc szak mérőszámain vizsgáljuk meg ugyanezt, mely mutatók elsősorban a munkaerőpiacra fókuszálnak.
A gépészmérnöki alapképzés 2014/2015-ös tanévben végzettek adatai (Kattintásra nagyobb méretben is elérhető)
Először a képzési területet szükséges kiválasztanunk a szűrősávban (műszaki), így találjuk meg a Képzés pontban a gépészmérnöki szakot. Jelen cikkünkben országos adatokat vizsgálunk, de szűréssel lehetséges felsőoktatási intézményeket külön is áttekinteni. Ebben az esetben a mutatószámok mellett megjelenik egy kisebb szám, amely megmutatja, hogy az adott képzésnél mekkora az eltérés az országos átlagtól.
Intézményi mutatók
Amennyiben a Képzés vége tanéve szűrőt nem módosítjuk, a legrégebben, a 2014/2015-ben végzett hallgatók adatai jelennek meg. Az ekkor oklevelet szerzők már több, mint 7 év munkatapasztalattal rendelkeznek, ezzel 2022-ben a havi bruttó átlagjövedelmük 835 983 Ft volt.
A felsőoktatás hozzáadott bértöbblete 205%, ami azt mutatja meg, hogy a 2022. évi átlagbér hányszorosa az SZJA adóalapot képező átlagjövedelemnek, ha a végzettek bérét a lakóhely megyéjének átlagához viszonyítjuk. Jelen esetben a gépészmérnök alapképzésen végzettek 2,05-szörösét keresik az átlagjövedelemnek több, mint 7 év munkatapasztalattal.
A végzettek több, mint negyede folytatott keresőtevékenységet tanulmányaik utolsó hónapjában, és négyötödük a vizsgált időszakban – 2022 decemberében – is dolgozott. Egyéni vállalkozói jövedelme 1,47%-nak van, tehát többségük alkalmazotti jogviszonyban dolgozik.
Közel 4% azok aránya, akik a munkavégzés mellett felsőfokú tanulmányokban is részt vettek, például mester vagy doktori képzésben. A diplomások mindössze 0,58%-a volt álláskereső, és 0,29%-uk volt kizárólag tanuló. Az egyéb státuszban (közel 10%) szerepelnek a gyermeknevelők, a külföldön tartózkodók, és azok, akikről az integrált adatbázisokban nem található adat.
Fontos és hasznos információ lehet pályaválasztási szempontból is, hogy melyek a leggyakrabban betöltött munkakörök egy-egy felsőoktatásban szerzett végzettséggel. Ez a blokk a felület jobb oldalán található. Az egyes pozíciók mellett szerepel egy közvetlen link, amelyen a munkakör részletesebb leírását olvashatjuk a KSH oldalán.
Leggyakrabban betöltött munkakörök gépészmérnöki Bsc végzettséggel (Kattintásra nagyobb méretben is elérhető)
A leggyakrabban betöltött munkakörök táblázata alatt a leggyakoribb foglalkoztató ágazatok jelennek meg. Esetünkben azt láthatjuk, hogy azok a gépészmérnökök, akik már több, mint 7 évet töltöttek a munkaerőpiacon, melyik ágazatokban vállaltak munkát leggyakrabban.
Érdemes lehet összehasonlítanunk a fenti adatokat a 2020/2021-es tanévben végzettekével. Ők több, mint egy éve léptek be a munkaerőpiacra, pályakezdőként így átlagbérük alacsonyabb azokhoz képest, akik ugyanezzel a diplomával már több, mint 7 évet dolgoztak. Megfigyelhetjük, hogy arányaiban többen folytatnak felsőfokú tanulmányokat: harmaduk munkavégzés mellet még tanul, illetve többen vannak (közel 10%) azok, akik hallgatóként nem dolgoznak. Továbbá megnőtt azoknak a száma, akik a képzésük utolsó hónapjában már vállaltak munkát (41,54%).
A gépészmérnöki alapképzés 2020/21-es tanévben végzettek adatai (Kattintásra nagyobb méretben is elérhető)
Az AAE modullal lehetőség nyílik a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) és más államigazgatási nyilvántartásban (például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) tárolt tényadatok anonim összekapcsolására. Az így kapott adatbázist megjelenítve láthatjuk többek között a végzettek munkaerőpiaci kilátásait intézményi és képzési területre lebontva. A 2023-es kutatás alapsokaságát a 2014/15-ös és a 2020/21-es tanévek között abszolutóriumot szerzett személyek adatai képezik, ami azt jelenti, hogy a szűrők segítségével lehetőségünk van a diplomaszerzés utáni előrehaladást nyomon követni. Megnézhetjük például, hogy egy adott szakon az oklevélszerzéstől eltelt évek során miként változott a jövedelem vagy épp a továbbtanulók aránya, és még sok más adatot, ahogy az előző példán keresztül is láthattuk.
Összefoglalva tehát a DPR adatintegráció interaktív felületei adatalapú, tényszerű segítséget és információt biztosítanak az érdeklődőknek arról, hogy mire számíthatnak az egyes képzéseket elvégző diákok. Sorozatunk második része a teljesség igénye nélkül szemléltette a munkaerőpiaci jellemzőket, a leggyakrabban betöltött munkakörök, és a foglalkoztatók ágazati eloszlását.
Az egyes adatok jobb felső sarkában található kis kérdőjelre kattintva rövid magyarázat olvasható az adott értékről, vagy segíthet az Oktatási Hivatal írásos és videós segédlete.
A következő írásunkban a Pályaorientációt Támogató modulról szóló cikkünkben szereplő adatokat tekintjük át részletesebben az AAE felületén, a pénzügy és számvitel alapképzési szak példáján keresztül.