felvi.hu


Kutatások és stratégiák

2014.02.05

Felsőoktatási konferencia az Educatio Kiállításon

Az Educatio Kiállítás első napján, 2014. január 16-án lezajlott egész napos Nemzeti Felsőoktatási Konferencián az illetékes szakemberek telt ház előtt ismertették a különböző kutatások és fejlesztések eredményeit, tanulságait, illetve mutatták be a felsőoktatás átalakításának irányait.

Dr. Klinghammer István az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának felsőoktatási államtitkára köszöntője után Dr. Gilly Gyula az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának politikai főtanácsadója vázolta az átalakuló felsőoktatási stratégia főbb elemeit. A felsőoktatás átalakításának stratégiai irányai című előadásában a következő évek kormányzati terveit vázolta. Kulcsfontosságúnak nevezte a felsőoktatási forráselosztás hatékonyabbá tételét és a minőségi szempontok határozottabb figyelembe vételét.. A hatékonyság érdekében az egyetemi vezetők mellett várhatóan megjelennek majd az állami források elosztásának és felhasználásának hatékonyságáért és a gazdálkodásért felelős kancellárok. A minőség azt jelenti – vázolta –, hogy az intézmények típusonként differenciálódnak és a kompetenciáiknak megfelelő oktatást vállalnak. Az önköltséges hallgatók számára szolgáló Diákhitel 2 létrehozásával és az állami ösztöndíjak elérhetőségével „hozzáférhetőbbé vált a felsőoktatás" – mondta el a főtanácsadó.

Dr. Kardon Béla az EMMI Tudománypolitikai Főosztályának főosztályvezetője a kormányzati K+F+I stratégiákról és az Emberi Erőforrások Minisztériumának jelenlegi szerkezetéről beszélt Tudománypolitikai stratégia című prezentációjában. A versenyképes felsőoktatás kulcsa a kutatás-fejlesztés – fejtette ki: versenyképes gazdaság nincs versenyképes vállalkozások nélkül, versenyképes vállalkozás nincs versenyképes munkaerő nélkül, a versenyképes munkaerőhöz pedig versenyképes felsőoktatás, ahhoz pedig versenyképes tudományos tevékenység szükséges. Aláhúzta: a legfontosabb emberi erőforrás a tudás.

A tudománypolitikai stratégia konkrét céljai közt jelölte meg a minőségi alapkutatásokat, a kutatási infrastruktúra ütemes megújítását, a tudományos információhoz való hozzáférés és publikációs eredményesség növelését, a nemzetközi együttműködések, illetve az akadémiai szféra, az ipar és a társadalom kapcsolatának erősítését, továbbá az akadémiai szféra közreműködését a regionális intelligens szakosodási stratégiák megvalósításában.

Az előadás második felében három olyan kormányzati stratégiát mutatott be, amelyek a kutatás-fejlesztésbe, a felsőoktatásba és az innovációba befektethető források megfelelő szétosztását biztosítják. Legfőbb programként az előadó a Befektetés a Jövőbe – Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiát emelte ki. Ezt egészítik ki a tudománypolitikai stratégiák illetve a készülőfélben lévő Intelligens Szakosodási Stratégia (Smart Specialisation Strategies, azaz S3). A prezentáció végén szó esett a felsőoktatási intézmények S3-ban betöltött szerepéről és a Horizont 2020 keretprogramról is.

A felsőoktatási információs rendszer megújítása - a TÁMOP 4.1.3. 2. ütem kiemelt projekt fejlesztései – A FIR sztori című előadásában Dr. Stéger Csilla, az  Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztályának főosztályvezetője a FIR megújításának jelentőségéről beszélt és bemutatta az ezzel kapcsolatos munka szakaszait, részletesen kifejtve annak egyes állomásait. Elmondta, hogy a 2012 szeptemberében elkezdődött fejlesztés során a FIR intézménytörzsében rugalmasabbá tették az adatstruktúrát; a személyi nyilvántartás adatbázisában pedig kialakítottak egy hatékony hibaellenőrzésen és egyszerűsítésen alapuló új struktúrát. A rendszer ez által rugalmasabban, gördülékenyebben, pontosabban tudja kiszolgálni a felhasználók – a nyilvánosság (újságírók, iskolák, kutatócsoportok), az EMMI és más döntéshozók, a rektorok, valamint a tanulmányi osztályok – statisztikai igényeit.

A diplomás pályakövető rendszer (DPR) eredményeiről számolt be Dr. Veroszta Zsuzsanna, az Educatio Nkft. Felsőoktatási Osztályának vezető elemzője. Előadásában áttekintette a DPR-kutatások legfontosabb eredményeit, összefüggéseit és levonható tanulságait. Elmondta, hogy a hazai frissdiplomások munkaerő-piaci boldogulásáról 2012 tavaszán készített széles körű kutatást az Educatio Nonprofit Kft. A kutatás során 32 felsőoktatási intézmény gyűjtött adatokat a 2007-ben, 2009-ben illetve 2011-ben abszolutóriumot szerzettekről. A közel 25 000 végzős válaszát tartalmazó kutatás eredményei, és az ezt összegző Frissdiplomások 2012 című zárótanulmány kulcsfontosságú lehet a szakpolitikai döntéshozásban. A munkaerő-piaci sikerességről, elégedettségről, jövedelmekről, munkanélküliségről, továbbtanulásról, külföldi munkavállalásról és más egyéb mutatókról készült elemzések a kutatók és a közvélemény számára is jelzik az aktuális trendeket illetve fontos visszajelzést adnak arról, mennyire térülnek meg a diplomaszerzésbe fektetett egyéni energiáik a különböző képzéseknél.

Dr. Veroszta Zsuzsanna kiemelte: a pályakövetési vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a felsőfokú végzettségűek minden szempontból jobb helyzetben vannak az alacsonyabb képzettségűeknél. A diplomások között az országos átlag alatti a munkanélküliek aránya és magasabb a fizetésük is. A külföldi részképzésben való részvétel, a tanulmányokkal párhuzamos munkatapasztalat-szerzés vagy az átlagnál jobb tanulmányi eredmény az előadó szerint magasabb átlagjövedelmet jelent. Mindez a tanulmányok és a munkaerő-piaci kilépés tudatos tervezésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

Kiss László, az Educatio Nkft. Felsőoktatási Osztályának  felsőoktatási elemzője A felsőoktatás szociális dimenziója – az EUROSTUDENT V. első eredményei című előadásában a EUROSTUDENT nemzetközi kutatás hazai tanulságairól számolt be részletesen. Az elsősorban a felsőoktatásban tanulók szociális helyzetével, körülményeivel és nemzetközi mobilitással foglalkozó felmérés többek között a felsőoktatásba történő belépés jellege, a szülői háttér, a tanulmányi intenzitás, a hallgatói bevételek és kiadások, az élet- és lakáskörülmények összefüggéseit vizsgálja. Az előadásban Kiss László kitért a legfőbb összefüggésekre, többek közt a szülők iskolai végzettsége és a bevételi források, a szülői háttér és a tanulmányi intenzitás, vagy a tanulmányi életút és a tanulmányi intenzitás kérdéseire. Az ismertetett adatokból kiderült az is, mennyien tanultak - és milyen forrásból - legalább fél évig külföldön, milyen viszonyban áll a mobilitás a szülői háttér tényezőivel, a belépési típusokkal vagy éppen a fő bevételi forrásokkal.

Elégedettség a felsőoktatással és a hallgatói szolgáltatásokkal című előadásában Dr. Székely Mózes, a Felsőoktatási Tervezési Testület elnöke az öt kutatási alprogramot magában foglaló TÁMOP 7.2.1 fejlesztési projekt első eredményeiről, az eddig megvalósult két alprogramról beszélt. Prezentációjában a képzésekkel és a tudománnyal kapcsolatos attitűdökről, a felsőoktatáshoz kapcsolódó társadalmi elvárásokról, percepciókról, előzetes várakozásokról számolt be. Bemutatta továbbá a felsőoktatásban a hallgatói szolgáltatásokkal és informatikai rendszerekkel kapcsolatos országos reprezentatív vizsgálataik eredményeit. Miután ismertette a kutatások módszertanát, részletesen kitért a legérdekesebb vizsgálati eredményekre, mint pl. a diplomáról való vélekedésekre, a középiskolások leggyakoribb beszédtémáira vagy mely terület diplomásait tisztelik a legjobban.

Újabb mérföldkövek a felsőoktatási tartalomszolgáltatásban címmel tartott prezentációt Markója Szilárd, a Digitális Tankönyvtár alapítója, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója. Előadásában az elektronikus szakirodalommal, tananyagokkal a felsőoktatási szereplőket és szakpolitikai döntéshozókat szolgáló, 10 éve működő Digitális Tankönyvtár történetét, eddig elért fejlesztési és látogatottsági eredményeit foglalta össze, illetve ismertette a jelenleg zajló újításokat. Markója Szilárd elmondta, hogy nemrég 1200 új tananyaggal bővült, és további 3000 címmel fogják bővíteni a Digitális Tankönyvtár tartalmait. A látogatottság a 2012-eshez képest 2013-ban a duplájára emelkedett, a letöltött adatok mennyisége pedig 2,5-szeresére nőtt. Felsorolta a legutóbb megvásárolt adatbázisokat és részletezte ezek jelentőségét. Az előadás második felében a Scival Experts nevű, jelenleg tesztüzemben működő szakmai közösségi adatbázis jelentőségét és használatát ismertette a hallgatósággal.