AVIR-DPR-workshop az adatok megjeleníthetőségéről
2013.07.05DPR adatok VIR-ekben és az AVIR-ban való megjeleníthetőségéről tartott módszertani workshopot az Educatio Nonprofit Kft. A július 4-én megrendezett szakmai eseményen a megjelenítés lehetőségei mellett a jó gyakorlatok is helyet kaptak, emellett bemutatták az előkészületben lévő állami adatbázisok integrációjának tervezett folyamatait és kimeneti lehetőségeit.
Nyüsti Szilvia, az Educatio Nkft. elemzője azzal kezdte előadását, hogy nincs kész recept a DPR adatok megjelenítésére, ám útmutatót adhatnak az eddigi tapasztalataik bemutatásával. Hozzátette, hogy természetesnek tekinthetők az egyes megoldásokban az intézmény-specifikus eltérések. A szakember beszélt a DPR-adatbázisok egyesítésének főbb problémáiról, szerinte a legnagyobb gondot az egyes évek felméréseinek különböző elemszámai jelentik. Erre megoldásként az évenként lekérdezett adatbázis dinamikus frissítését és a folyamatos bővítését javasolta. Nyüsti Szilvia prezentációjában szót ejtett a megjelenítés irányelveiről, melyek a kutatási szemlélet érvényesülése, illetve az egyedi mérlegelés minden esetben - így módszertani és tartalmi értelemben is. Az elemző szerint tartalmi és technikai szinten is indokolt az AVIR-ba emelt adattömeg szűkítése, így javaslatuk szerint nem cél az intézményi szintű adatok közlése, csak a képzésterületi bontást használnának, illetve a későbbi tervek között van a top 30 szakra vonatkozó adatok megjelenítése.
Nyüsti Szilvia teljes prezentációja
A következőkben két felsőoktatási intézményben működő gyakorlatot ismerhették meg a résztvevők. Ahmed Vivien a Miskolci Egyetem munkatársa azt mutatta be, hogyan épül fel intézményükben az AVIR, illetve példákat is hozott a DPR-riportok AVIR-ban való megjelenítésére. Az előadó felvetette az adatáttöltésnél jelentkező problémákat, így a DPR-adatstruktúra változását, ami miatt az automatizáltság nem megoldható, valamint a DPR-adatokat jellemző túlzott részletességet, amely értelmezési nehézséget okoz. Elmondta, hogy éppen ezért a Miskolci Egyetemen megjegyzésekkel és fogalomtárral segítik az adatok pontos értelmezését.
Ahmed Vivien teljes prezentációja
Dr. Koczor Zoltán az Óbudai Egyetem gyakorlatát ismertette meg a workshop résztvevőivel, többek között a DPR eredményeinek felhasználását részletezte, de röviden kitért az AVIR-rendszerre is. A DPR életciklusának áttekintésekor hangsúlyozta az intézményi erőforrások biztosításának, a központi támogatásnak fontosságát, illetve felvetette a megkérdezettek válaszadási hajlandóságának problematikáját. Tapasztalataik szerint ugyanis évről évre kisebb a válaszadási ráta, az Óbudai Egyetemen számos eszközt bevetnek ennek mérséklésére, a megkérdezettek motiválására. Dr. Koczor Zoltán szerint érdekeltté kell tenni őket a válaszadásban, így olyan visszacsatolással, amely például a munkaerőpiacon hasznosítható tudásukra mutat rá, arról ad visszajelzést. A DPR értéke és jelentősége, hogy a jelenlegi hallgatók a korábbi végzettek szemszögéből és tapasztalatai alapján kapnak képet a hallgatói évekről, a képzésről és munkaerő-piaci lehetőségekről - fogalmazott a szakember.
Dr. Koczor Zoltán teljes prezentációja
Fodor Szabolcs, az Educatio Nkft. felsőoktatási osztályának osztályvezető-helyettese és Veroszta Zsuzsa vezető elemző közös előadásának első részében az intézményi kutatások jelentőségét hangsúlyozták. Fodor Szabolcs úgy fogalmazott, hogy ha nincs egy ilyen országos szintű kutatás, amelyben minden intézmény összegyűjti az adatokat, akkor ezeket az adatokat nem lehetne más forrásból előállítani. Hozzátette, hogy ennél a pontnál érződik az intézményi kötődés szerepe, hiszen a volt hallgatók szívesebben válaszolnak korábbi egyetemük, főiskolájuk felkérésére, mint egy számukra névtelen közvélemény-kutatásra. Az osztályvezető-helyettes a jövőt jellemző tervekbe is beavatta a jelenlévőket, elmondta, hogy megkezdődtek azok az előkészületek, amelyek az államigazgatási adatforrások integrációját célozzák, azaz hiteles adatforrásokat kapcsolnak össze, ami így egy elméletileg teljes körű lekérdezést tesz lehetővé. Ezzel a bővített adatintegrációval a vezetői és döntéshozói mellett, nyitnak a kutatói kör felé is. A tervek szerint jövőre történik meg az említett adatintegráció, amelynek bázisát a FIR-ben fellelhető adatkör adja, ezt kapcsolnák majd össze a NAV, az OEP, a NFSZ, a Magyar Államkincstár, valamint az Országos Nyugdíjpénztár adatbázisaival.
Veroszta Zsuzsa vezető elemző folytatva az előadást részletezte, hogy az intézményeknek miért lehet fontos, illetve hogyan hasznosíthatják ezeket az adatokat. Egy komplett évfolyamról áll majd rendelkezésre adat a középiskolai éveiktől kezdve egészen a munkaerő-piaci tapasztalatokig, amely stratégiailag lényeges információkkal szolgál az intézményeknek. A szakember a Graz-i Egyetem példáján keresztül bemutatta az adatintegráció fontosságát és hasznosulását. Az említett intézmény a társadalombiztosítási rendszer adatbázisával kapcsolódott össze, mely eredményeként napi szintű jelentések érkeznek az egyetemre végzettjei teljes köréről. Az intézmények egy ilyen típusú adatintegrációval feltérképezhetik például saját környezetüket, azt, hogy hova mennek végzettjeik, milyen tanulmányi utat járnak be korábbi hallgatóik, így a képzésfejlesztéshez is kapnak támpontokat, valamint döntés előkészítésben és marketing célokra is felhasználhatók ezek az információk.
Fodor Szabolcs és Veroszta Zsuzsa teljes prezentációja
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 3. évfolyam 2. szám, 2019. december
- Új felületen követhetjük az informatikus hallgatók pályáját
- Megjelent a Diplomás pályakövetés 2018
- EUROSTUDENT VII kutatás: megkezdődött a magyarországi adatfelvétel
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 3. évfolyam 1. szám, 2019. március
- A 2019-es tavaszi felmérés kérdésblokkjai
